Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-283

186 283. országos ülés október 11.1877. ban c kérdéseket nem kívánja rendezni. A t. kép­viselő ur ezt a oonclusiót azon praeinissából vonta le, hogy nagyon kívánatos, hogy oly komoly idők­ben, mint a minőket most Európában élünk, a monarchia két állama egyetértésben legyen egy­mással. Teljesen helyeslem a t. képviselő ur ezen kijelentését, s magam is azt tartom, hogy nem­csak' komoly időkben, de más időkben is a két félnek egyetértésben kell lenni egymással, s bár ezen egyetértés minél kisebb mértékben, vagy sohasem zavartatnék inog. De minél komolyabbak az idők, minél inkább szükség van az egyetértésre, annál inkább tartom ezt argumentumnak arra, hogy a fennforgó kérdéseket egymással tisztába hozva, megszüntessük azt a bizonytalanságot, mely összes közgazdasági viszonyainkban évek óta léte­zik, véget vessünk azon súrlódásoknak és külön­féle áramlatoknak, melyek itt is, ott is az egyet­értés megzavarását 2—3 esztendő óta eredmé­nyezték. Azt gondolom tehát, e nézet nem argumentum az indítvány mellett; hanem argumentum ellene és argumentum arra., hogy a t. ház legyen kegyes azt, amit egyszer elhatározni méltóztatott, t. i. e törvényjavaslatoknak tárgyalását feutartani. (He­lyeslés a középen.) Elnök : Helfy Ignácz t. képviselő ur a ház­szabályokra hivatkozva kivan szólni. Helfy Ignácz: T. ház! A házszabályokra ós a házszabályok által szentesített praeeedensekre hivatkozva kérek szót. Ha az itt feljegyzett szó­nokok bármelyike is, az ügy érdeméhez hozzászól, természetesen már el van ejtve azon formaszeriuti indítvány, amely itt Simonyi Ernő t. barátom által tétetett; mert ez előzetes kórdós, amely felett a háznak előbb dönteni kell. Mondom, van erre praeeedens is, ha szükséges arra hivatkozhatom, hogy csak a napokban a békebirákról szóló törvény­javaslatnál annyira ment a t. ház, hogy, ámbár az átalános vita már meg volt indulva, a mikor indítvány tétetett, hogy az fölfüggesztessék, még ebbe is beleegyezett a t. ház. Bizonyos, hogy rendkívül fontos azon kérdés, vajon most tárgyaljuk-e e törvényjavaslatot, vagy máskor, s e kérdéshez leszek bátor néhány rövid szót mondani. Elnök: A mennyiben a tiszt, képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani,- nem lehet ellenez­nem felszólalását; de ha érdemlegesen akar azokba belebocsátkozni, a miket Simonyi Ernő képviselő ur megpendített, azt hiszem, hogy ez a megindult átalános tárgyalásra tartozik, és ha majd méltóz­tatott befejezni beszédét: támaszkodva a házsza­bályok illető szakaszára, bátor leszek véleménye­met elmondani; hanem a dolog érdeméhez a tiszt, képviselő ur most nem szólhat. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Belenyugszom a t. elnök ur nyilatkozatába, hanem arra kérem a tiszt, szónok urakat, hogy azon tárgyhoz méltóztassanak szó­lani, melyet Simonyi Ernő t. barátom felvetett. [Mozgás a középen.') Elnök : Tiszt ház! Többször volt már eset, hogy az átalános tárgyalás kezdetén elleninditvá­nyok és határozati javaslatok adattak be. Az áfa­János tárgyalás megindulván, a ház mindig a házszabályok által megparancsolt azon gyakorlatot követte, hogy a képviselő urak azon sorban, a mint a szólásra felírva voltak : a jegyző által föl­hivattak és szólottak. A szólásra följegyzett képviselő urak az áta­lános vitában szólhatnak azon indítványhoz, me­lyet Simonyi Ernő képviselő ur tett, s szólhatnak mindahhoz is, amit a maguk részéről a tárgy ér­demére is helyesnek tartanak. Ha azután a szó­lásra senki sem lesz feljegyezve: akkor fogom nézetemet a szavazás iránt előadni. Az átalános tárgyalás azonban soha másként nem folyt, mint ugy, hogy megindittatván az átalános tárgyalás, miután minden képviselő, aki szólni akart, a maga nézeteit előterjesztette : a vita befejezésével hatá­roztatott meg a szavazás sorrendje. Ennélfogva azt hiszem, hogy most sem lehet mást tennünk, mint felhini a szólásra azt, aki a sorban következik. (Helyeslés több oldalról.) Simonyi Ernő: Ezen kérdéshez bátor va­gyok pár szót szólani. Bátor vagyok a háznak t. elnökét arra figyelmeztetni, hogy épen éhez hasonló eset fordult elő akkor, midőn több évvel ezelőtt az igazságügyminister beterjesztette a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Ugyanakkor az igen t. elnök ur, mint az ellen­zéknek egyik igen tisztelt vezére, egy elienindit­ványt terjesztett be, melyben azt kívánta, hogy a ház azon törvényjavaslat tárgyalásába bele ne menjen mindaddig, inig az egész birói szervezet átalakítására vonatkozó többi törvényjavaslat is beterjesztve nem lesz. És ezen indítvány önmagá­ban tárgyaltatott is, és aztán el is üttetvén, az igen tiszt, elnök ur ismét felszólalt ós szólott az akkor szőnyegen volt törvényjavaslat átalános tár­gyalásához érdemlegesen. Ez az eset most is; mert különben azok, akik csak ezen indítványhoz szó­lalának, túlajdonképen elüttetnének a szeszadóra vonatkozó átalános tárgyalástól, miután nem ter­jednek még ki a dolognak meritumára, hanem csak arról szólnak, hogy a törvényjavaslat a napi­rendről vétessék le. Döntessék el tehát mindenek előtt ezen kérdés akár ndlyeu rövid utón, ós ha ez el van döntve: akkor menjünk bele az átalános tárgyalásba. Elnök: Már az imént mondottam, hogy az átalános vitában szólhat mindenki azon indítvány­hoz, melyet Simonyi Ernő képviselő ur tett, és

Next

/
Thumbnails
Contents