Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-283
283. országos ülés október 11- 1877. 137 szólhat akármely más indítványhoz, amely netalán még tétetni fog, sőt maga is tehet indítványt. Azok, kik Simonyi Ernő képviselő ur indítványát pártolják, nincsenek elütve attól, hogy fentartva Simonyi Ernő képviselő ur indítványának pártolását ugy, mint az már sokszor meg is történt, a dolog érdeméhez is szóljanak. (Helyeslés.) A t. háztól függ az elhatározás; de én nekem ez a nézetem, s ugy tudom, hogy ez volt a gyakorlat mindig. Helfy Ignácz: Ott van ujabban Szilágyi Dezső indítványa is, melylyel a bókebirói törvényjavaslatot a napirendről levétetni kívánta. Elnök: Engedelmet kérek, azon eset, amelyre most hivatkozás történik, egészen más volt. Hivatkoznak ugyanis azon esetre, midőn a kisebb polgári peres ügyekről szóló törvényjavaslat levétetett a napirendről. Akkor nem igy állott a dolog; mert akkor még, mielőtt a napirendet megkezdettük volna, indítvány tétetett Szilágyi Dezső képviselő ur által a napirendről való levételre nézve. Akkor tehát még nem kezdtük meg az átalános tárgyalást. {Felkiáltások a szélsőbalon: Most sem kezdtük még meg a tárgyalást.) Most igenis már megkezdettük az átalános vitatkozást, s igy azon szabályokat kell követnünk, melyek az átalános tárgyalásra nézve előirvák. (Helyeslés.) E szerint a szólásra feljegyzett szólót illeti a házszabályok rendelete értelmében a szó. {Helyeslés) Orbán Balázs jegyző: Hedry Ernő ! Hedry Ernő: T. ház! Miután at. képviselőház, a mint látom azt határozta el, hogy az átalános tárgyalást — daczára az elhalasztó indítványnak — megkezdi, én bátor leszek ahhoz szólani. A bécsi egyezség, melyről már idestova két év óta folyik a tárgyalás a házban, ma fekszik először előttünk és most, midőn már jóformán a 10. év, mely időre ezen egyezség köttetett, néhány nap múlva lejár, most — mondom — kell azt igen nagy sajnálattal tapasztalnunk, hogy a ministeriuin még mindig nem volt azon helyzetben, hogy az egész egyezséget minden részleteiben előterjesztette volna, s igy én nem tartom lehetségesnek, daczára annak, hogy a t. pénzügyminister ur épen most az ellenkezőt vitatta, hogy érdemlegesen lehessen megbírálni ezen egyezség egyes részleteit a nélkül, hogy a többi részletek felett is vita fejlődjék, s azok felett tanácskozzunk. (IIelyeslés jobbfelöl.) Én tarthatom ezt nagyon jó taktikának; de semmi esetre sem helyes eljárásnak, hogy a t. kormány az által, hogy ezen egyezség egyes részletei felett darabonként dönt, az átalános vitát a többi részletek felett lehetetlenné ( akarja tenni. Áttérve már most magára a kérdésben levő szaszadó-javaslatra, én azt tartom, hogy anélkül, hogy tudjuk miként fog a t. ház ítélni a vám- és kereskedelmi szövetség tárgyában átalánosságban, nem Ítélhet e felett elfogulatlanul ; egészen más szempontból kell megítélni az előttünk fekvő javaslatot, hogy ha a külön vámterület mellett fogna a ház állani és egészen más szempontból kell ítélni akkor: ha a közös vámterület mellett foglal állást és ismét egészen más nézpontból kell megitélni, ha a közös vámterület fentartásával a fogyasztási czikkek iránt közbenső vámvonalat fog alkotni, a mit ón különben lehetségesnek tartok; mert hiszen a t. pénzügyminister ur bebizonyította azt, hogy a dohánygyártással lehet azt íenui, a mennyiben a dohány csempészet ellen állított ily közbenső vonalat. Én egyátalában az 1867-iki kiegyezésnek jóformán legkárosabb intézkedését abban találom, hogy a fogyasztási adók részére egyöntetű eljárás inauguráltatot és ha most a t. kormány ezen kiegyezési rendszert átalánosságban akarja elfogadtatni : ennek consequentiáit mindenesetre csak akkor bírálhatja meg, ha egyszersmind tudja azt, hogy magyar fiscalis szempontból bizonyos előnyben fog részesülni azon hátrány ellenében, mely az egyforma adózási rendszerből okvetlenül ránk fog háramlani ; mert nem lehet tagadni azt. hogy akár nagyobb akár kisebbre szállítjuk le a fogyasztási adókat, ha azok egyformán fognak behozatni az osztrák tartományban is: mi azokkal szemben mindig hátrányban leszünk, mert Austriában nem csak a nyers anyag jobb, de a munkás kéz is több és olcsóbb, s nagyobb a tőke és fejlettebb az indnstria ; ennélfogva egyenlő adózási rendszer mellett Magyarország Austriával szemben mindig hátrányban fog állani. Én tehát. t. ház, daczára a pénzügyminister ur előbb elmondott fejtegetéseinek, azon nézetben vagyok, hogy most, midőn még az egyezség minden egyéb pontjaival tisztában nem vagyunk, midőn a quota-bizottság javaslata még nincs a ház asztalán : ezen javaslat kellőképen meg nem bírálható, s ezen nézpontból kiindulva, mi ez oldalon ezen törvényjavaslatot el nem fogadhatjuk, tárgyalásába bocsátkozni nem kívánunk. Azonban daczára azon igen nagyon fontos és nyomós érveknek, melyeket felhozni bátor voltam, azt kell feltételeznem, hogy ezen érvek daczára is ennek tárgyalásába bele fog a t. ház bocsátkozni és azt időszerűnek találni. Ezen, sajnosán, valószínű feltevésből indulva ki, bátor leszek magához a tárgyhoz, t. i. a szeszadó kérdéséhez szólani. Kijelentem és nem tagadom, hogy rövid fejtegetéseimnél első sorban az úgynevezett kisebb gazdasági szeszgyárak érdekeit tartom szem előtt, nem azon okból, mintha kicsinyleném a nagy szesz-ipar fejlődését vagy felvirágzását, mit igenis kívánok ; hanem azért, hogy ha a szeszipar csökkenéséről és elnyomásáról van 24*