Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-281
2^1. országon ülés olrtőber 9. 1877 141 hogy a törvényjavaslatban a békebirói functióról szó lenne. Ennek megválasztatását ugy a logika, mint a törvényjavaslat létoka indokolják és azért párfrdom Komjáthy képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur nézetet fejezett ki, melyet egy pillanatig sem hagyhatok megczáfolás nélkül, mert sokkal fontosabb. sem hogy szó nélkül hagyathatnám. Azt állította a képviselő ur, hogy az 1869-ben inaugurált törvénykezési rendszer nem eredményezett egyebet, mint azt, hogy az igazságszolgáltatási költségek három millióról tíz millióra emeltettek fel. En nem hiszem, hogy a képviselő ur szánt szándékkal állította volna ezt; hanem hajlandó vagyok az hinni, hogy a dolognak nem kellő ismeretéből állított ilyet: mert különben a képviselő urnák tudnia kellene, hogy az uj törvénykezési rendszer behozatala előtt fenállott igazságügyi költségvetés mit tartalmazott és mit nem. Azon költségvetésben, ha megtekinti, meg fogja látni, hogy egyéb, mint a felső és legfelsőbb bíróságoknak, a központi hivataloknak és a váltótörvényszéknek költségein kívül semmi egyéb nem volt. (Helyeslés.) Az egész első folyamodási bíróságok költsége, a rabtartási költségek és a bűnvádi eljárás nevezetes költségei mind a törvényhatóságok költségvetéseiben, következőleg a belügyminister költségvetésében fordultak elő. Ha tehát a t. képviselő ur ezt megtekintette volna: nem méltóztatott volna olyat állítani, ami szerintem a tény állásával meg nem egyezik. (Helyeslés a középen ) Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy ezen rendszer behozatala eredményezett egyebet is ; eredményezte t. i kétségtelenül azt, hogy igazságszolgáltatásunk ma nevezetesen jobb, mint előbb volt, hogy bíráink ma szakavatottabbak, mint voltak, (Helyeslés a középen.) függetlenebbek, mint voltak, s eredményezte azt, amit senkisem fog kétségbe vonni, hogy bíróságaink kitelhető munkásságot fejtettek ki. (Helyeslés a, középen) Egyébiránt a képviselő ur a tőrvényszékek reductiójával hozta kapcsolatba a kérdést. A t. képviselő ur agylátszik, ezen dologba épen be nem hatolt. Hiszen a törvényszékek reductiója a bagatell-ügyekkel semmi összefüggésben nincs. Ezek sem az első, sem a második fokon nem ítélnek a bagatell-ügyek fölött, hanem ítélnek a járásbíróságok. Tehát a törvényszékeknek kisebb vagy nagyobb számban való felállítása egészen független ezen kérdéstől. De téved a t. képviselő ur, és azt hiszem t. elvtársa is; mert ők azon téves szempontból indulnak itt ki ; hogy a szolgabirákat állítják fel mint a törvényjavaslat ezélját. Pedig ez nem áll. Akár mily közeg állíttatik fel, ez csak eszköz ; a czél a kisebb értékű peres ügyek minél gyorsabb ós jobb ellátása. (Helyeslés) Tehát ez lévén a czél és nem az, amit az igen t. képviselő ur mond, hogy ezen vagy amazon orgánum vállairól több vagy kevesebb teendő levétessék, ez legfölebb annak elhatározására fog vezetni bennünket, hogy melyik orgánumra bizhatjuk és melyik orgánum áll jelenleg az állam dispositiójára. Az első tárgyalás alkalmával bátor voltam előadni azon indokokat, melyeknél fogva a kormány kénytelen volt elállani azon javaslattól, hogy kizárólag a szolgabirák bízassanak meg ezen ügygyei. Kimutattam, és ez senki által megezáfolva nem lett. hogy a szolgabirák azon időtől fogva, hogy az első javaslat beterjesztetett, igen nevezetes és majdnem elviselhctlen agendákkal lettek elhalmozva; míg ellenkezőleg, a járásbirák vállairól nevezetes teendő vétetett le. így állván a dolog, igen indokolt és azt hiszem, hogy ineonstequentiával vagy tétovázással a kormány nem vádolható a miatt, hogy a jelen adott viszonyokhoz képest megváltoztatta a törvényjavaslatot. (Helyeslés a középen.) A t. képviselő urnák még egy nevezetes tévedése van. 0 azt mondja, hogy ily egyszerű ügyeket bárki is elintézhet. Ez roppantul téves nézet. Egy peres kérdés azért, mert igen csekély értékű : még nem egyszerit. Egy 10 ezer forintos ügy lehet sokkal egyszerűbb, mint egy 5 forintos. (Helyeslés.) Nem az egyszerűség az ok, a miért más országokban is igyekeztek a csekélyebb értékű ügyek elintézését a formálisabb eljárás alól elvonni : hanem az, hogy belátta az egész világ, miszerint a csekélyebb értékű ügyek azon apparátust, melyet a nagyobbak elbírnak, nem bírják el ; nem bírja el maga az állam, de nem bírja el az ügy csekélysége sem. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt a t. képviselő ur a békebiróságról is különös fogalommal bír. 0 ugy contempiáija magának a békebirákat, mintha ezek csak azon ügyeket intéznék el, melyeket a felek jószántukból visznek elójök, és melyekre nézve a felek magukat alávetik a békebiráknak. Az kétséget nem szenved, hogy midőn a békebirák más országokba behozattak, ezekhez egy nagyon fontos remény volt kapcsolva, az t. i , hogy ezen birák a perlekedő feleket lehetőleg békítsék ki, és ezáltal a bíráskodás fölöslegessé váljék. De e tekintetben csalódott az egész világ. Ma már sehol sincs annak valami jelentősége, hogy a békebiró . békéltet. Világos eset nálunk is. Ha jól emlékszem, az országbírói értekezletben a községi birák 30 forint erejéig békéltető hatáskörrel ruháztattak fel. Mindenki tudja, hogy
