Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

140 281. országos ülés október 9. 1877. A törvény különben főleg financiális szempontból került ide és került azért, mert azt vélték, hogy a törvényszékek reduetiója által a járásbíróságok rendkívül elhalmoztatván, nem képesek a rendes ügyeket elvégezni. Már most ezek segítségére azt mondták: vegyük el tőlük az ügyek nagy részét, vegyük el a bagatell-ügyeket. És már most mit mondanak önök? Azt mondják: ezen bagatell-ügyek első bírája a járásbiró. Hisz ez által megszűnik minden ok, a mely miatt önök ezen törvényjavaslatot a ház elé terjesztették. Hisz épen ez volt az oka annak, hogy ezen törvényjavaslat ide kerül. Ha ismét visszaadatnának ezen ügyek a járásbíróságoknak : akkor hagyjuk el inkább az egész törvényt, akkor nincsen erre szükség. Az, hogy önök azt mondják, hogy a megyékben a szolgabíró intézheti el a bagatell-ügyeket : az csak íietio. Lehet, hogy a szolgabíró azon helyzetben lesz, hogy ezen ügyeket is elintézhesse; de (ÍZ csak ritka eset lesz, itt-ott. Épen ilyen helyzetben voltunk akkor, midőn a Deákpárt kinevezett ellenzéki bírákat is. Volt talán kettő az egész országban a sok száz közt, és igy lesz a szolgabirákkal is. Egyébiránt én nem kötöm magamat ahoz, hogy az illető szolgabiró legyen, legyen az akárki; de csak vegyék el a rendes bíráktól ezen apróbb ügyeket, mert a czél az, hogy a rendes birák működését megkönnyítsük. Ha e czélt elejtik : elejtették a törvényjavaslatnak létjogát is. Ha e czélt más utón, mint a szolgabirák utján birják elérni, nekem tökéletesen mindegy, hogy kit fognak helyettesíteni, ha oly ember lesz, a ki a költségeket nem szaporítja, és a kihez a köznép könnyen hozzáférhet. Atalában véve nem akarok azon qualificatióhoz szólni, a melyről az előttem szólott képviselő ur azt monda, hogy a szolgabiró nem nyújt elég garantiát. Engedelmet kérek, mire? Arra, hogy ötven forintos perben nem fog becsületesen Ítélni? Ha valaki erre nem nyújt elegendő garantiát a szolgabirák közül: az nem való közigazgatási közegnek, méltóztassanak ezért ellene a fegyelmi vizsgálatot megindítani. Vagy azt hiszik, hogy az igazságszolgáltatásra ilyen 50 frtos pereknél valami különös nagy jogi tudomány, valami nagy jogi képzettség szükséges? Ezer éve annak, midőn Angolországnak egy már az akkori korban felvilágosodott királya azt mondotta : „az igazságszolgáltatás legjobb, ha egy embernek 12 szomszédja azt mondja, hogy bűnös: akkor az bűnös." Tehát nem azt mondotta, hogy e 12 szomszéd elméleti birói vizsgát tegyen, vagy törvényszéki biró legyen ; hanem azt monda, hogy szomszédjai, hasonló életmódnak hozzá. Ezen elvet fogadta el Angolország ezer évvel ezelőtt, Anglia nagygyá lett, és mi mindnyájan irigységgel mutatunk Angolország törvénykezési és igazságszolgáltatási állapotára. Nincsen ottan elméleti, vagy gyakorlati birói vizsgálatról, vagy államvizsgálatról szó. hanem csak arról, hogy az illető, mint egyszerű polgár belátása es lelkiismerete szerint mondjon véleményt az iránt, hogy ennek, vagy firmák van igaza. Ezen alapszik az angol igazságszolgáltatás, olyan egyszerű ügyekben, a hol nem jogi kérdések fordulnak elő. Nem is a jogi perekről van szó, melyek a felsőbb bíróságok hatásköréhez tartoznak, hanem a bagatelle-ügyekről. A francziaországi békebiráktól sem kívánják megazt, hogy — az isten tudja milyen — államvizsgálatot tegyen, hanem megelégszenek a józan észszel, a közönséges ismeretkörrel és a fedhetlen jellemmel Hogy ha önök azt gondolják, hogy a szolgabirák e qualificatiónak meg nem felelnek: akkor arra kérem önöket, hogy méltóztassanak intézkedni az iráni, hogy ezek a közigazgatási hivataloktól mozdittassanak cl, mert nem odavalók' Én atalában nem látom, mi alapon és mi indokoknál fogva terjesztetik ezen törvényjavaslatban épen azon személy a bagetell-ügyek birájává, akinek tulhalmozottságán segíteni akarunk; hisz ez ellenmondás önmagában ; ellenmondanának ezzel annak, amiért a törvényjavaslat elénk terjesztetett. En tehát az első pontra nézve tökéletesen egyetértek Komjáthy képviselőtársam azon indítványával, hogy az hagyassák ki ; mert ha ki nem hagyatik: akkor a törvényjavaslatban megdöntjük magát azon indokot, amiért e törvényjavalat behozatott. Hogy a második szakaszból kihagyassék azon rész, :imelynek kihagyását indítványozza, az igen természetes, mert különben a szolgabírói bíráskodás illusoriussá válik; mert oly módon, amint itt körülírva vau. amint mondám, egyes kivételekben bíráskodhatnak a szolgabirák az országban, de átalánosságban nem fognak bíráskodni. A mi pedig a harmadikat illeti, megvallom nem értem, hogy mi módon nevezhették önök azokat, akik törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén választatnak, békebiráknak. Hiszen a törvényjavaslat nem békebiróságról szól, hiszen a békebirónak nem az a feladata, hogy kötelezően ítéljen a felek akarata ellenére beleegyezésük nélkül. A bókebiró feladata az, hogy ha két fél bele egyezik : itel ; de ha a két fél bele nem egyezik:: nem ítél. Ezt értik Európában a békebiróság alatt; hogy mit értenek önök, azt nem tudom, inert az itt megmagyarázva nincs. Itt a békebiráskodás behozatik. a nélkül,