Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-280

124 280. orsztfgos Ülés októlier 8. 1877. Szükségesnek tartom ezt különösen két szem­pontból. A szóban forgó esetnél ugyanis alkal­munk volt egy pillantást vetni kormányunknak, különösen belügyi kormányunknak belső szerve­zetébe s eljárásába, s ebből arra nézve nyertünk igen hathatós támpontokat, hogy t. kormányunk igenis titkos rendőrséget tart, kémrendszert foly­tat az állam polgárai ellenében s hogy e szerint a legjobb utón van arra nézve, hogy nem mint­áz alkotmányosság szelleme megkívánja,, hanem mint az absolut rendszernek különös jellemvonása, a titkos rendőri eljárásra alapítsa a maga kor­mányzatát; a legjobb utón van arra nézve, hogy behozza azon rendszert, mely egyik leggyülölete­sebb oldala volt az egykori osztrák absolut rend­szernek. (Helyeslések) Ez az ügy egyik oldala. De a másik igen fontos kérdés is felderítendő s ez az, hogy volt-e Helffy képviselő ur rendőri felügyelet alá helyezve: igen vagy nem'? Nem mondom, hogy valamely hatóság rendelte be ezen közegeket Helffy képviselő ur házába; hogy ez nem történt, abban senki sem kételkedik, mert hiszen ez oly haszontalan, oly felesleges és oly észszerütlen rendelet lett volna, hogy ilyesmit nem lehet valamely hatóságról feltételezni. Hanem a kérdés az: vajon volt-e Helffy képviselő ur rend­őri felügyelet alá helyezve, vagy nem'? Ha volt: akkor én °Jbben a polgári és a személyes szabad­ságira 'ábau s különösen a képviselői immuni­tásnak megsértését látom. Ezt szükséges consta­tálni, mielőtt a képviselőház e tekintetben, a mi itt voltakép a legfontosabb rész, valamit tenne s ezért szükséges, hogy e dologban ne egyoldalúan vezettessék a vizsgálat, mint midőn maga a vádlott vizsgál és tesz jelentést, hanem a másik fél részé­ről is, azon fél részéről, melynek kiváltsága meg­sértetett, a képviselőház részéről történjék alapos vizsgálat, hogy ennek alapján megítélhesse a kép­viselőház azt; volt-e a képviselő ui rendőri fel­ügyelet alá helyezve és képezi-e ezen ügy az immunitás megsértését, igen vagy nem? S ha e vizsgálat utján kiderül az, hogy igenis ezen ügy az immunitás megsértését involválja: akkor a kép­viselőház alaposan dönthet a fölött, mily további lépések szükségesek. Ennélfogva, mint már bátor voltam kijelenteni, elfogadom Apponyi képviselő ur indítványát azon hozzáadással, melyet jeleztem. (Helyeslés a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Hozzászólok a szőnyegen levő tárgyhoz, annál inkább, mert nem érzem magamat személyesen érdekelve. Én t. i. azt, hogy rendőri felügyelet alatt lettem volna, nem vettem észre s tudoraásom sincs róla, hogy erre okot szolgáltathattam, ennek foly­tán, teljesen elfogulatlanul, pártatlanul szólhatok a fenforgó kérdéshez. Azon két szempont közül, melyeket kell, hogy szemügyre vegyek, egyik a kormány eljárása, a másik a háznak szempontja, mint a melynek tagja a kérdésben érdekelve vagyok. A kormány szempontjára nézve a minis­terelnök ur felhozta azt, hogy igenis a kormány­nak joga, sőt kötelessége, hogy felügyeletet gya­koroljon minden tekintetben és mindenkivel szem­ben, ki a törvények ellen vétett, vagy a ki azon gyannban áll, hogy véteni fog. Nem tagadom a kormánynak ezen kötelességét és e tekintetben eltérek Mocsáry Lajos képviselő ur nézetétől ; mert bár nem pártolom ugyan a kómrendszert, de tagadhatlanul elismerem, hogy ha a kormány­nak tudomása van arról, hogy bűntények követ­tettek el, vagy elkövettetni szándékoltatnak: a kormánynak kötelessége a törvények végrehajtá­sáról gondoskodni. Hanem a módja, az egészen más kérdés és e tekintetben a felelősség ott kez­dődik, a hol a törvénysértés a kormány részéről, vagy a. kormány közegei részéről elkövettetik. Abban, hogy a kormány megparancsolja, hogy mert itt fegyverszállítás történt, vagy bármi állam­veszélyes üzelmek történnek, ügyeljen fel a rend­őrség erre vagy amarra: nem láthatok sértést. Láthatok talán tapintatlan rendszert, vagy helyte­len politikai irányt. Azonban abban a perczben, midőn ebből a rendeletből tények következnek, melyek valakinek személyes szabadságára nézve sértők, azonnal megfordul a koczka és a kormány eljárása megrovás alá esik. (Helyeslések.) Es itt az a kérdés: történt-e olyas, vagy nem? Ha a kormány azt mondaná, vagy inkább azt mond­hatná, hogy ő nem adott ki rendeletet arra, hogy felügyelet gyakoroltassák: ezzel a kérdés elesnék. A kormány részéről nem történt semmi, tehát a mi történt: véletlen. De a kormány nem tagadhatja, sőt egyenesen mondja és a közvéle­mény és a t. ház erről meg van győződve, hogy igenis a kormány tett intézkedéseket arra nézve, hogy felügyelet gyakoroltassák. (Igaz ! a balolda­lon.) Ha már most ezen felügyelet ugy gyakorol­tatott, hogy a kormány közegei egy valakinek a házába tényleg bementek, akkor sérelem követte­tett el a polgáron, sérelem követtetett el jelen esetben a képviselőn. (Helyeslés.) Az előttünk felolvasott jelentésből kitűnik tudni illik, hogy azon hordárok nem voltak ugyan az államnak állandó hivatalnokai ; de a kormány rendes hivatalnokai által küldettek ki. Tehát nem magán egyének követték el a sértést, hanem elkövették a kormány közegei. Igaz, hogy a legutolsó lánczolatban, de mégis a kormány intézkedéseinek sorrendében. Ebből már most következik, hogy én a belügyministert vonom felelőségre bizonyos határok közt; azon esetben, ha a kormány egyenesen azt rendelte volna el, hogy azon hordárok menjenek be Helfy képviselő ur hazába, és tegyék azt, a mit tettek: azt mondanám, hogy a kormányt teljes felelősség

Next

/
Thumbnails
Contents