Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-277

/ 277. országos Illés október 3. 1877. 107 zetesen tárgyaltassanak és állapíttassanak meg azon elvek, melyek alapján a részletek kidol­gozhatók. Mindezek után azzal végzem be felszólaláso­mat, hogy kérem a tisztelt házat, hogy ne mél­tóztassanak az adó és a bankügyi törvényekre nézve határozni ; hanem a t. ministerelnök ur előterjesztését vagy külön tárgyalásra kitűzni, vagy pedig mellőzni azon okoknál fogva, melyeket én és Liehtenstein képviselő ur előterjesztettünk. A mi a büntető codexet illeti, én arra kér­ném a kormányt, hogy ha ennek tárgyalására nincs elég idő, ezt a napirendről levenni mél­tóztassék. Gr. Apponyi Albert: T. ház! A dolog­lényegét illetőleg egyet értek azokkal, miket Liehtenstein t. képviselő ur elmondott, azon egy kivé­tellel, hogy ón az előterjesztett kiegyezési javaslatok közül a bankügyi törvényjavaslatot tárgyaihatónak tartom, mert mindig állítottuk a ház ezen részéről és állítom ma is, hogy ez oly lényeges összefüggés­ben a többi javaslatokkal nincs, hogy itt az egyik hátránya és a másik előnyei közt compensatiónak helye lehessen; ezt függetlenül külön lehet tár­gyalni. Egészen másképen áll a dolog az indirect adókra, a szesz- és ezukoradó-törvényjavaslatokra vonatkozólag. Magam is azt hiszem, hogy logi­kailag absolute lehetetlen ezeket a vám- és keres­kedelmi szerződés organikus összefüggéséből ki­ragadva tárgyalni. A ministerelnök ur a Liehtenstein képviselő­társam által felhozott észrevételekre azt válaszolta, hogy ha bár nem bizottsági jelentésekben is, de kormányi előterjesztésekben már birja a ház az át­tekintést az idevonatkozó tárgyak mindegyikére. Bocsánatot kérek, hanem ez, a mennyire én érte­sülve és tájékozva vagyok, nem áll. Igenis a ház asztalán van a javaslat az Ausztriával kötendő vám és kereskedelmi szerződésről, de a mi ezen javaslatok lényeges tartalmának egy főágát ké­pezi, a közösen megállapítandó kereskedelmi po­litika és vámtariffa: az a ház előtt nem fekszik, sőt sejtelmünk sincs még arról, hogy körülbelől minő irányban fog ezen leendő politikai keres­kedelmi politika alakulni. Már most t. ház, azon viszonynak, melyre mi a vámközösség következtében Ausztriával lé­pünk, két főága van: egyik a közösen megálla­pítandó kereskedelmi politika, a másik pedig az indirect adókra vonatkozó közös elvek szerint megállapítandó törvény; e kettő közt igenis lehet és kell hogy legyen compensatiónak helye. E kettőnek megítélésénél azon kérdést kell magunk­hoz intézni, hogy a kereskedelmi politika terén a lajthántúli részeknek netán tett engedmények ellenében, nyerünk-e compensatiót az indirect adók mezején és viszont. Ezért a két tárgy bármelyikét sem lehet tárgyalni külön, mert aziránt, hogy a léttrejött egyezségnek organikus egésze által az ország érdekeiről gondoskodtunk-e? nem hozhat­nánk ítéletet anélkül, hogy e javaslatok összes­ségét magunk előtt látnók. (Helyeslés balfelöl.) Én tehát nem azon czólból, hogy hátráltatni akarnám, nem azért mintha be nem látnám, hogy e kérdés eldöntése sürgős; de tisztán azért, mert teljes lehetetlenségnek érzem, hogy votumot adjak ezen törvényjavaslat bármelyikéről is, ha ezek külön vétetnek tárgyalás alá: (Helyeslés halfelöl.) kérem a t. házat, méltóztassék megállapítani, hogy a ministerelnök ur által említett többi törvény­javaslatok az általam emiitett sorrendben tűzes­senek napirendre ; nincs kifogásom az ellen sem, hogy a bankügyi törvényjavaslat külön napirendre tűzessék; de az indirect adókra, a ezukor és szesz­adóra vonatkozó törvényjavaslatok csak akkor vétessenek fel, a mikor a vám és kereskedelmi szerződós iránt kiküldött bizottság is beadja majd jelentését a t. háznak. (Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Bocsána­tot kérek t. ház, de egy pár szóval reflectálnom kell az előttem szólott két képviselő ur által mon­dottakra. Elsőbben is megjegyzem hogy a köz­vetlenül előttem szólott t. képviselő ur engem félreérteni méltóztatott, ha azt mondja, hogy én azt állítottam volna, hogy minden itt szóban levő ügyre vonatkozólag van kormányi előterjesztés a ház előtt, mert én megneveztem épen azon két dolgot,melyre Liehtenstein t. képviselő ur hivatkozott, t. i. a vámszövetség és a 80 millióról szóló tör­vényjavaslatokat, s ezekről mondottam, hogy régen a ház előtt vannak; olyanról tehát, ami nem fek­szik még a ház előtt, azt hogy itt lenne: nem mondottam. Különben bocsásson meg a t. képviselő ur, sokkal nagyobb tisztelettel vagyok az ellenzék minden árnyalata és minden tagja iránt, sem hogy elhihetném. hogy a követendő kereskedelmi poli­tikáról — bár a vámtarifa nincs még a ház előtt — sejtelmük nincs; B. Kaas Ivor (közbeszól -.) Nincs! Tisza Kálmán iiiinistereliiök: Enge­delmet kérek, az csakugyan furcsa, hogy ha sej­telmük sincs róla, mégis hónapok óta a házban és hírlapokban mint kárhoztatandót elitélik. Vagy van sejtelmük róla, és akkor nem áll az, hogy nincs ; vagy nincs sejtelmük róla., s akkor az kö­vetkeznék belőle, hogy nem az ügy érdekében, hanem más indokoknál fogva tüntetik elő hóna­pokon át, mint kárhoztatandót. A mi magát a kérdést illeti, praeoccup.ilva semmi sincs, ós senki sincs. A szesz és ezukor adót elfogadja, a ki elfogadja azon supposituniban, hogy lesz közös vámterület. Ha nem fogadtatik 14*

Next

/
Thumbnails
Contents