Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-277

277. országos Ülés október 8. 1877 105 az idő engedi, ezeknek tárgyalását is mindenesetre óhajtani fogjuk. Mindenekelőtt és elsősorban a bagatel-ügyekről szóló törvényjavaslat, a kiegye­zésre vonatkozó törvényjavaslatok, a költségvetés, a határőrvidéki vasúti törvényjaslat és a bün­tetőtörvénykönyv azon tárgyak, melyeknek tárgya­lását a kormány ezen ülésszakban minden viszo­nyok közt szükségesnek tartja. Én igen kérném a t. házat, hogy a kormány­nak ebbeli törekvését támogatni méltóztassék ; most pedig a napirendet illetőleg talán abban állapod­junk meg, hogy hetfön vagy kedden vétessék elő a bagatell-ügyekről szóló törvényjavaslat, csü­törtökön pedig mindenesetre a szeszadóról szóló törvényjavaslat, s utána a kiegyezéssel kapcsola­tos törvényjavaslatok. Lichtenstein József: T. ház! Én a t ház engedelmével a napirendre tűzendő tárgyak so­rozására nézve vagyok bátor nyilatkozni. Én a t. minister urnák javaslatát annyiban, a mennyiben nem a kiegyzési törvényjavaslatokra vonatkozik, t. i a bagatell-ügyekre, a költségve­tésre, a büntetőtörvénykönyvre, és a határőrvidéki vasutakra nézve részemről elfogadom ; de a mi a kiegyzési törvényjavaslatoknak napirendre tüzesét illeti : e tekintetben a t. ház meg fogja nekem engedni, ha én azon véleményemet nyilvánítom, hogy azoknak tárgyalása sokkal czélszerübben történ­nék akkor: ha az összes kiegyezési javaslatok oly stádiumban lesznek, melynél fogva azok napirendre kitüzhetők. Ez esetben a t. háznak módja és al­kalma volna az összes kiegyezési kérdéseket egész valójokban látni, azokról egy egész képet alkotni, és meggyőződni arról, vajon azokban mi előny, vagy hátrány mutatkozik. Ami nevezetesen a szesz- és a czukoradóról szóló törvényjavaslatokat ós magát a bankügyről szóló törvényjavaslatoKat illeti, ezek különös ösz­szefüggésben vannak a kiegyezési tárgyakkal. így azt hiszem a szesz- ás czukoradóra nézve nagyon fontos annak eldöntése : vajon a magyar törvény­hozás a közös vámterület fentartását, vagy külső vámterület felállítását fogja-e elfogadni. Nagyon természetes, ha nem közös vámterü­let mellett történik ezen adótörvényjavaslatok elin­tézése : akkor kell, hogy a magyar törvényhozás is egészen más szempontból fogja fel a szeszadó kérdését. De akkor is, ha a közös vámterület mel­lett nyilatkoznék a ház többsége, vagy a vámszer­ződésnek egy lényeges pontja, melyet előbb el kell dönteni, az t. i. vajon továbbra is fentartatik-e azon sérelme a szerződésnek, hogy a czukor- és szeszadóra vonatkozó törvények Magyarországon és Ausztriában egyformák legyenek-e? így vagyunk, t. ház, a restitutio kérdésével is. Ez is viszonyban van a szesz- és czukoradó kérdésével. E részben sem tudjuk, hogy miként KBPV.-H. NAPLÓ 1875-78. Xll. KÖTET. áll a dolog. De bizonyos tekintetben így állunk a 80 milliós bankköveteléssel is v mely a banktör­vénynyel összefüggésben van, És ón azt gondolom, hogy a bankügyre vonatkozó törvényjavaslat érté két jobban lehetne megítélni: ha a 80 millió forintra nézve a bizottság jelentése szintén a t. ház előtt feküdnék. Én ennélfogva arra vagyok bátor a t. házat kérni, méltóztassék elhatározni azt, hogy elfogadja ugyan az igen t. ministerelnök urnák a napirend iránti javaslatát a bagatelle-ügyekre, a költségve­tésekre, a határőrvidóki vasutakra és a büntető codexre nézve ; a kiegyezési törvényjavaslatokra nézve azonban méltóztassék kimondani, hogy azok tárgyalása akkorra tűzetik ki a napirendre, mikor az összes kiegyezés törvényjavaslatok iránt a bi­zottsági jelentések a ház előtt fognak feküdni. (Élénk helyeslés a baloldalon) Tisza Kálmán, ministerelnök és bel­ügyminister: T. képviselőház! Azokra, a miket a t. képviselő ur elmondott, csak egypár szónyi megjegyzést kívánok tenni. Én részemről nem tagadtam soha, és nem tagadom most sem a kapcsolatot az idézett külön­böző törvényjavaslatok között. De épen azok, a mikre a t. képviselő ur is hivatkozott, nem ugyan bizottsági jelentés, de kormányjavaslat alapján a ház minden tagja előtt ismeretesek; és másfelől azt tartom, hogy a kapcsolatosságból az követke­zik, hogy az egyik törvényjavaslat a másik nélkül törvénynyé ne lehessen. Ezzel szemben a t. ház élhet ugyanazon eszközzel, melyre már egy másik alkalommal is voltam bátor reá mutatni, és mely a múlt években, különösen 1877-ben is alkalmaz­tatott, hogy az ily törvényjavaslatokra nézve ki­mondatott, hogy azok szentesítés alá csak együt­tesen terjesztethetők. Ily módon az a veszély, hogy az egyik már kötelezővé vált, midőn a másiknak sorsa még nem tudatik: be nem következhetik ; mert hiszen megfordítva ugy áll a dolog, hogy na a legutoljára tárgyalandó törvényjavaslatok egyike — miként ennek az ily természetű javaslatoknál lenni kell. — mindkét állam törvényhozásában el nem fogadtatik: nem hogy az előbb tárgyaltak kö­telezőkké lesznek, de sőt egyátalán egyikből sem válik törvény. így tehát veszély a tárgyalásban egyátalában nincsen, az áttekintés pedig ma is lehetséges, és az idő annyira előrehaladt, hogy ezen ügyek tárgyalását tovább halasztani, — ha­csak azt nem akarjuk, hogy azok tárgyalása ide­jében be ne fejeztessék és ; zavarok álljanak be, — nem lenne czélszerü. És én azt hiszem, hogy mindenkinek, bármely nézetben legyen is, és magának az országnak érdeke is azt kívánja, hogy ezen ügyek, igy vagy ugy, de mindenesetre végre valahára eldöntessenek, és továbbra is függőben ne maradjanak. Én tehát megújítom a t. házhoz imént tett kérelmemet. 14

Next

/
Thumbnails
Contents