Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-244

244. országos Illés május 15. 1877. 53 Tudom, hogy nem lesz, mert minden korszaknak van bizonyos áramlata; mely mindent elseper, mi útjában all. A múlt időben az anyagi téren volt ilyen áramlat, mig eljött a Krach s összetört mindeut. Én azt hiszem, hogy ezen intézmények és az európai színvonalra emelkedés által Magyarország is elfogja érni azt, hogy nem bírván el az áldo­zatokat, majd visszamegyünk szépen a reduetiókra. Én, miután nem akarom hosszasabban fárasz­tani a t. ház türelmét (Halljuk \) még egyszer ismétlem: nem azért nem szavazom meg ezen törvényjavaslatot, mintha a fővárost nem tartanám jogosultnak arra, hogy ezen arányban képviselje magát; hanem — mondom — elvi szempontból nem szavazom meg, mert ón a magyar parlament tagjai száma szaporításának barátja nem vagyok; és mert ha kevesebb képviselő lesz: kettőt minden­esetre elérünk, azt t. i. hogy a szavazáskor a távollevők nem fognak oly nagy számban felje­gyeztetni és — az állam-pénztárra kevesebb teher fog hárulni. Ismétlem, hogy a törvényjavaslatot nem szavazom meg. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister: T. képviselőház! Csak egy pár szóval kívánok reflectálni a t. képviselő ur előadására, (Halljuk!) megjegyezvén, hogy sok iránt, a mit ő itt felemiitett, a nézeteltérésnek, ós annak idejé­ben leendő vitának, jogosultságát elismerem. Ilyen kérdés épen az is: vajon helyesebb-e, hogy a par­lament több vagy kevesebb tagból álljon. Fontos kérdés, mely annak idején komoly megfontolást és megvitatást érdemel; de a mig egyfelől azt gondolom, hogy nem ma van ezen kérdés meg­vitatásának ideje ; másfelől meg vagyok győződve arról, hogyha kevesebb tagból is fog a parla­ment állani — a mit, mellesleg mondva, ón nem óhajtok: — akkor is az országnak szükség­leteiről, épen ugy fog ügyekezni gondoskodni a kisebb számú tagokból álló parlament, habár ez az egyeseknek mint adófizetőknak roszul esik is, mint a hogy gondoskodik a nagyobb számú par­lament, De különben is a mai helyzet micsoda ? A választókerületek uj beosztásáról szóló 1877. évi X. törvényczikk tárgyalása alkalmával a t. ház már elhatározta és a kormányt határozatilag uta­sította, hogy terjesszen elő minél előbb törvény­javaslatot a budapesti választókerületek számának kettővel leendő szaporítására nézve. Nem most merül fel tehát ezen eszme, hanem a ház már elhatározta. Én tehát részemről nem is indokolván bőveb­ben ezen törvényjavaslatot, egyszerűen arra kérem a t házat, hogy ezen, saját határozata folytán beadott törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Felteszem tehát a kérdést és kérdem a t. házat, elfogadja-e Budapest fővárosban az oszaggyülesi képviselő választókerületek számáról, uj beosztá­sáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául ? (Igen! Nem!) Azok, a kik ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatván: következik a rész­letes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a czimet.) Elnök: A czimre nézve nem lévén észre­vétel, az elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az l. %-t.) Pulay Kornél előadó: T. ház! A miként a közigazgatási bizottság jelentésében is ki van fejezve, a bizottság egy irályi módositást javasol a törvényjavaslat ezen 1. §-ra vonatkozólag. A „létesíttetik" szó helyett ugyanis ezen kifejezést „alakittatik" kívánja tenni, miután ez a képviselő választókerület alakítása fogalmának jobban meg­felel, (Helyeslés.) miután itt inkább „alakítás,"' mint „létesítés" forog szóban. (Helyeslés.) Kérem ezen változtatás elfogadását. (Elfogadjukl) Elnök: Méltóztatik a t. ház az 1. §-t a közigazgatási bizottság azon módosításával, mi­szerint „létesittetik" szó helyett „alakittatik" té­tessék, elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a 2. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2. 3. és 4. §-t melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: E szerint ezen törvényjavaslat, rész­leteiben is elfogadva lóvén, harmadszori felolvas­tatása a holnapi ülés napirendjére tűzetik kk^. Következik az igazságügyi bizottság jelentése, az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmarad jog- és birtokviszonyok ren­dezését tárgyazó 1871. évi Lili. törvényczikk mó­dosítása és kiegészítése iránt 284. sz. a. benyújtott törvényjavaslat tárgyában. Fel fog olvastatni a jelentés. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az igaz­ságügyi bizottság jelentését?) Elnök: Ha a t. ház a törvényjavaslatot, melyet az igazságügyi bizottság beterjesztett, fel­olvasottnak méltóztatik venni, (Helyeslés) akkor megnyitom az átalános vitát. Az első szó az előadót illeti. Juhász Mihály előadó: T. ház! Azon ki­merítő indokolás, melylyel az igazságügyi kormány a jelen törvényjavaslatot beterjesztette, felment engem, hogy azt irányának, czólszerűségének és szükségességének szempontjától hosszadalmasabban fejtegessem és a t. háznak elfogadásra ajánljam.

Next

/
Thumbnails
Contents