Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-242
24:2. országos ülés májas 12. 1877. 29 tal világosan saját belügyei fejlesztésére van utalva: akkor — eltekintve attól, hogy hova vezetne az, ha akármily rendezett vagy nem rendezett tanácsú város nagy politikával foglalkoznék, akkor midőn annak képviselőtestülete törvény szerint nem arra van kivatva (Élénk helyeslés a középen) és a törvény épen azért volt oly szigorú a községek jogai és kötelességei körülírásánál, hogy ezek magukat a törvény határai közt tartsák: azt hiszem, igen világos, hogy miben áll a különbség a törvényhatóság és a község között. A kérvényi bizottságnak nem volt szándékában, hogy a községek azon politikai jogát alterálja, mely a kérvényezési jogban áll; de ezen különbséget törvényhatóság és község között kénytelen volt hazai törvényeink értelmében megtenni, és ezen különbség fentartandó mindaddig, mig az 1870 : XVIII. t.-cz. illető §§-ai nem módosíttatnak. Szigorúan a törvény szempontja volt tehát az, melyet a kérvényi bizottság az előterjesztett vélemény hozatalai]ál szem előtt tartott, és ennélfogva ajánlom a kérvényi bizottságnak véleményét at, háznak elfogadásra. (Helyeslés a középen.) Almássy Sándor: T. ház! Az előttem szólott t. előadó nr kijelentette, hogy a szóban levő kérdés igen fontos, és hogy ezt maguk a bizottság tagjai is elismerték és behatóan megvitatták. De miért tartották fontosnak ezen kérdést t. ház? azért mert maguk is érezték, hogy üt jogot vesznek el a községektől, melyet azok eddig gyakorolhattak. Két állítással találkoztunk a kérdésre nézve, t. i. a belügyminister ur azt monda, hogy a községeknek egyáltalában nincs joguk kérvényezni; a t. előadó ur pedig azt mondta, hogy feltételesen, t. i. belügyeikben joguk van kérvényezni; de politikai és országos ügyekben nincs joguk. Ha már csak ezen két nyilatkozatot tekintjük is, megítélhetjük, hogy a kérdés fontos és nem ez a helye és ideje, hogy ezen dolgot most közdetlenül elüssük, mert közvetlenül elüttetnék, az, ha tekintetbe vesszük, hogy ezelőtt a községek kérvényezhettek és ily elutasító határozat nem hozatott. A t. előadó ur azt állítja, hogy a megyének van egyedül joga a törvény szerint közvetlenül érintkezhetni az országgyűléssel. De kérdem, hogy ez törvényellenes cselekedet-e a kérvényező város részéről ? Hisz nem közvetlenül adta be a folyamodványt, hanem ugy, mint minden kérvénynél van szokásban, hogy valamely képviselő által kell beadatni, ezen szabálynak megfelelt. Az pedig, hogy anélkül a községnek nem lehetne kérvényeznie, az nincs megtiltva és a gyakorlat sem tiltotta meg eddigelé. így például itt a kérvényi bizottság lajstromában 11. sz. alatt több község kérvényéről tétetik említés, mely itt elfogadtatott és itt az van mondva, hogy a belügyministeriumhoz utasítandó. Azt tetszik talán mondani, hogy ez csak belügyre vonatkozik ? De hol van az megírva, hogy mi tárgyban lehet, szabad valakinek kérvényeznie ? Ha egyes ember ugy belügyekben mint politikában kérvényezhet a községeknek: miért volna egy községnek kevesebb jog adva"? Hol van megírva, hogy csak a belügyekben lehet neki kérvényeznie? Hol van az neki megtiltva, hogy nem lehet politikai ügyben kérvényeznie ? Sehol. És ebből az következik, hogy valamint mindenkinek, ugy a községnek is meg van a kérvényezési joga. Mocsáry Lajos: ügy látom, hogy itt szójáték, vagy értelmezési zavar forog fen a kérvény szóra nézve. A megyének, törvényhatóságnak felirati joga van, azon esetben, hogy ha ők megtették a feliratot, s ha nincs annak sikere, visszautasítás következtében parancsolja a kormány, hogy végre kell hajtani a rendeletet: akkor még mindig joguk marad nekik az országgyűléshez kérelemmel járulni. Hogy csak a törvényhatóságnak volna joga az országgyűléshez kórelemmel járulni: arról törvényeink nem emlékeznek meg. Igenis a törvényhatóságoknak joguk van felírni a kormányhoz törvényellenesnek vélt rendelet ellen; de hogy specificus joguk volna, privilégium gyanánt volna megadva csak nekik, hogy kérvénynyel járulhassanak az országgyűléshez: arról törvényeinkben nincs szó. S azért azt is hiszem, hogy nagyon helytelen volna, ha egy ily mellékesen incidentaliter hozott határozat utján az az értelmezés adatnék a kérvényezési jognak, hogy az csak a törvényhatóságoknak privilégiuma lehet. Én azt hiszem, hogy kérvényezési joga, valamint minden egyes honpolgárnak, ugy mindennemű testületnek is tagadhatlanul van, azon egyszerű természeti oknál fogva, hogy kérni mindent szabad. Más azután megadni, vagy meg nem adni a kérelmet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha nem lenne szabad kérni alkotmányos országban, az valóban ellenkeznék minden természeti joggal. Nemcsak alkotmányos, de még absolut államban is szabad kérni bárkinek bárkitől bármit is. Azt hiszem t. ház egyébiránt, hogy ez sokkal fontosabb kérdés, sem hogy az egy ily alkalommal ily incidens határozat által eldöntessék. Szükséges, miután e kérdés felmerült: van-e a községeknek, városoknak kérvényezési joguk? hogy ezen kérdés kellőleg, elvileg, megvitattassék, ennek tárgyalása, eldöntése kellőleg előkészíttessék, azért is arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék ezt a közigazgatási bizottsághoz utasítani, vagy pedig, ami szintén elmellőzi azt, hogy ebben ily módon kellőleg el nem készülve hozassék határozat, méltóztassanak elfogadni azon javaslatot, melyet Madarász József képviselő ur beadott, (Helyeslés a szélső baloldalon.)
