Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

80 242. országos ülés május 12. 1877. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak egy pár szót kívánok a dologhoz szólni (Halljuk!) és ez az, hogy nem általában kérvényezési jogról, hanem a községeknek országos és más közérdekű ügyekben kérvényezési jogról van szó. így kérem a dolgot distingualni. Ha már most igy distingualunk, mit találunk? Az 1870-i törvény, mely a törvényhatóságról szól, a mint a t. előadó ur is elmondotta, a törvényhatóság egyik sarkalatos jogaként kiemeli: hogy a többieken felül, a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azok iránti megállapodásaikat kifejezhetik s a képviselőházzal is közölhetik. Vegyük már most a községek rendezéséről szóló törvényt, Ebben arról, hogy a községek, mint testületek, közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhassanak, azokat megvitathassák, azokra megállapodásaikat kifejezhessék és kérvényezhessenek, egy betű sincs. (Mozgás belfelöl.) Ha egyetlenegy törvényben sem volna e jogról szó : lehetne mondani, hogy ez magától értetődik; de midőn a törvényhatóságoknál szükségesnek látta a törvényhozás e jogot határozottan kimondani, a község előszámlált jogai közt pedig nem emliti, igen természetes dolog: hogy a törvényhatóság, melyre nézve a törvény ezt kimondja, bir e joggal; a község pedig, melynek jogai közé a törvény ezt nem foglalja, nem bir e joggal, (Ügy van!) Itt a törvény értelme és intentiója fölött kétség nem is lehet. De bátor vagyok a t. házat arra is figyelmeztetni, hogy a dolognak megvan a maga ratiója is, a községeknek ugyanis feladata lehet az önkormányzati közigazgatás; de községeknek feladata az, hogy ők határozzanak az országos politika iránt, a dolog természeténél fogva nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem határozás, hanem kérvényezésröl van szó!) És igen kérem, hogy egyfelől azok, kik a municipális rendszernek barátjai, gondolják meg, hogy hová lenne a municipiumok ezen kimagasló joga és hová lennének a munieipiumok, melyek politikájával szemben a bennök fekvő községek az ő kórvónyökkel ellenkezőleg külön álláspontot foglalnának el. (Helyeslés.) Gondolják meg ezen kivül Magyarországnak és Magyarország némely vidékén lévő megyéknek és az azokban levő községeknek minden szempontbóli helyzetét, és akkor át fogják látni, hogy mig ez másutt csak a helyes administrationális szempontokkal és jogkörrel ellenkeznék; az nálunk nemcsak a positiv törvényekkel ellenkeznék, hanem ennek behozatala ellenkeznék a magyar államiság érdekeivel is. (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor: T. ház! Tisza Kálmán ministerelnök urnák csak most elhangzott szavai arról győztek meg, miszerint a ministerelnök ur mindent elkövet, minden alkalmat felhasznál arra nézve, hogy a népjogokat csorbítsa. (Igaz! a szélső baloldalon.) Maga a ministerelnök ur beismerte, miszerint nincs törvény, nem létezik törvény, mely megtiltaná azt, hogy egyes városok vagy községek kórvényekkel ne járulhassanak az országgyűléshez; a mit pedig a törvény nem tilt, azt meggyőződésem szerint szabad lévén tenni, mind a városoknak, mind a községeknek, mint egyeseknek: én részemről ezen szempontból kiindulva nem fogadhatom el a bizottság nvilatkozatát és kérem, hogy Hajdu-Böszörmóny város folyamodását fogadja el a t. képviselőház, mint a város által beadott kérvényt. Kállay Ödön: T. ház! A ministerelnök urnák előterjesztését szórói-szóra elfogadom. (Helyeslés a középen.) Magyarország minden egyes emberének van elég módja arra, hogy a maga meggyőződését közölhesse, szabad sajtónk van. Ez irányban tehát panaszunk nem lehet. Gyülekezési jogunk van. (Ellenviondások a szélső baloldalon.) E részben sincsen panaszunk. Népgyüléseket az én emlékezetem szerint nem egyszer, és nem egyet tartottunk. Nem mondom, hogy olyan gyülekezési jogunk van, hogy a hatóságnak engedélye nélkül lehessen gyűlést tartani ; de a hatóság engedélyével eddig is tartattak, ezentúl is fognak tartatni népgyűlések. Azon felül én a publico-politikus dolgok feletti tanácskozást a jelenlegi culturalis viszonyoknál fogva a megye termében szeretem látni és egyátalán nem óhajtom azt, hogy minden kis község, mely a községi dolgokkal van elfoglalva és kell, hogy azokkal elfoglalva legyen, ilyen publicus dolgokkal foglalkozzék. Én nem akarom a kis községházakat politikai pártok csataterévé átváltoztatni. (Helyeslés.) Ha a kórvényben az mondatnék, hogy HajduBöszörmény kéri mindazon jogokat, melyeket élveznek a törvényhatóságok és szabad királyi városok és indokolná ezt az által, hogy Hajdu-Böszörménynek nagy és szép intelligentiája van: az ellen egy szót se szólnék; de csak igy átalánosságban azt mondani, bogy ugyanazon jogot, melyet a törvény világosan a megyéknek és szabad királyi városoknak adott, azt minden egyes község élvezhesse, azt nem fogadhatnám el. Azt azonban határozottan ellenezném, ha azt találná mondani a ministerelnök ur, hogy a községek lakosai vagy egyes embereknek kérvényezési joguk politikai dolgokban nincsen; de ezt nem mondja senki. (Közbeszólások a szélső baloldalon: de mondja!) Kérem én kihallgattam mindenkit, és én a magam részéről meggyőződésemet semmiféle beleszólások miatt nem fogom elhallgatni. (Élénk helyeslés.) Ha az volna szóban, hogy a kérvényezési jog meg-