Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

28 242. országos ftiés májas 12.1877. Én tehát, miután ebben a kérvényezési jognak semmi veszélyeztetése fön nem forog, törvényeinknek pedig épen ez felel meg: kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a középen.) Madarász József: T. ház! Én nem érthetek egyet az előttem szólott t. ministerelnök, — belügyminister úrral. Ha a t. ministerelnök ur nekem azon világos törvényt felolvassa, hogy a rendezett tanácsú városok kérvénynyel nem járulhatnak a képviselőházhoz: akkor meg kell hajolnom a t. minister ur előtt; ha pedig fel nem olvassa és most a képviselőház elfogadja a bizottság véleményét: lehetetlen tagadni a minister urnák, hogy a képviselőház a törvény nem létezésével mégis megfosztja a községeket egy oly jogtól, a mely a kérvényezési jogban magában rejlik és törvény nem létében egy oly törvényt alkot, a mely megfosztja őket azon jogtól. — miként mondám — a mely minden szabad polgárnak és nemcsak rendezett tanácsú városnak megvan, és a melyet ennélfogva községeknek is, mig a törvény által ettől el nem tiltatik, gyakorolni az én meggyőződésein szerint joga van. A házszabályok különbséget tesznek a közt, ha egy törvényhatóság járul kérvénynyel a házhoz, s a közt, ha nem törvényhatóság. Az előbbiekről azt mondja, hogy azoknak joguk van egyenesen a ház elnökéhez intézni a kérvényt. Minden más kérvényre nézve ón azt tartom Magyarországon és minden más alkotmányos országban törvényes gyakorlatnak, hogy, a hol világos törvény nem tiltja el az illetőket, például a községeket a kérvényezóstől: ott őket e jogtól megfosztani a képviselőháznak sem nem helyes, sem nem jogos, sem nem szabad. A nem törvényhatóságok részéről benyújtott kérvényeket egy képviselőnek kell aláírni. A házszabályok 169-ik §-a megmondja: hogy miért. Azért mert azon képviselő felelős arról, hogy ama kérvény alkotmányt, törvényt, a ház tekintélyét s a közerkőlcsiséget sértő kifejezéseket nem használ. Én tehát, mert n elsóhajtom azt, hogy midőn nincs világos törvény, mely a rendezett tanácsú városokat ós más községeket a kérvényezóstől eltiltaná, és miután a kérvényezés azt hiszem, hogy alkotmányos országban minden polgárnak és minden községnek joga, s nem hiszem, hogy önök, a többség a képviselőházban, azon gyakorlatot akarják behozni, hogy ha bár világos törvény el nem tiltja is a rendezett tanácsú városokat a kérvényezóstől, mégis megfosszák e jogtól a rendezett tanácsú városokat: ón a kérvényi bizottság véleménye ellenében használhatás végett kérem a kérvényt a ház irodájába letétetni. Szivák Imre előadó: Legyen szabad nekem a kérvényi bizottság álláspontjának védelmére nagyon röviden néhány szót felhozni azok után, miket a ministerelnök ur ugyanazon vélemény védelmére előterjesztett. Legelső sorban azt kell constatálnom, hogy nem az a kérdés, hogy a kérvény beterjesztésénél követtetett-e el formahiba, olyan, a mely talán a házszabályokba ütköznék. Az a kérdés, hogy Hajdu-Böszörmény rendezett tanácsú város képviselőtestülete, mint ilyen jogosítva van-e egyátaljában kérvényezni, s e mellett másodrendű kérdés az, hogy egyenesen a házhoz terjesztheti-e be kérvényét, vagy egy képviselő utján kell azt beterjesztenie. Mert tény az, hogy az 1870. XLII. t.-cz. 1-ső §-a, midőn a törvényhatóságok jogkörét körülírja, ezeknek az önkormányzaton kivül még azon jogot adja meg, hogy ezek közvetlenül kérvényezhetnek a képviselőháznál. Madarász képviselő ur véleményével szemben, mely oda megy ki, hogy miután nincs világos törvény, mely bárkit is, tehát a községet is a kérvényezóstől eltiltaná: nem állhat meg a kérvényi bizottság visszautasító véleménye; ezzel szemben megjegyzem, hogy miután niiícs törvény, mely a kérvényezési jogot átalában szabályozza, vagy talán tiltja, a bizottság nem is ilyen törvényből indult ki, hanem olyanból, mely a községek jogait és kötelességét írja körül. Igen nagyfontosságú kérdés az, mely most itt elbírálandó. Teljes tudatában ezen fontosságnak fogalmazta a kérvényi bizottság hosszas discussió után véleményét az előterjesztett formában, határozott pedig ily irányban azért, mert midőn az 1870: XLII. t.-cz. világosan felemlíti a vármegyék, illetőleg a törvényhatóságok jogai közt a kérvényezési jogot, még pedig nem szorítva azt csupán belügyeire a törvényhatóságoknak, hanem világosan kimondva azt, hogy bármely országos érdekű ügyek is megvitathatnak és azokra vonatkozólag kérvénvezhetnek. ezzel szemben a községeket rendező 1871: XVIII. t.-cz. 22. és 23. §§-iban világosan körül írván a községek jogait és kötelességeit, igy szól: „A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot" stb. stb. vagyis a községeknek szintén meg van azon politikai joguk, melyet kérvényezési jognak nevezzük ; de ebbeli joguk csakis saját belügyeikre vonatkozik és a különbség törvényhatóság és község között e szerint igen világos és magának a két politikai testületnek vagy kormányzati orgánumnak természetében fekszik. A törvényhatóság Magyarországon politikai testület és mint ilyen, politikai, országos érdekű kérdésekkel foglalkozhatik; a község érdektestület, mely a helyi érdekek fejlesztésére van hivatva, azonkívül, hogy az önkormányzatot szintén a kijelölt hatáskörben gyakorolhatja. Ha ez áll és a község akár mint önkormányzati közeg, akár mint érdektestület a törvény ál-