Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-264
360 264. országos iüés .jiniius 80. 1877. az 1871 : VII. t.-cz. módosításáról, illetőleg az 1868: XLI. t.-ez. 19. §-a • alapján rendszeresített honvédorvosi tisztikar újjá szervezéséről — szóló törvényjavaslatokat, továbbá : az 1873. évi XXXIII t.-cz. alapján felvett 153 millió o. é. ezüst forint államkölcsön i-ső felének kibocsátására vonatkozó zárszámadás tárgyában közölt képviselőházi határozatot ós az 1874. évi XIV. t.-ez. alapján felvett 153 millió o. é. ezüst forint államkölcsön II-ik felének kibocsátására vonatkozó zárszámadás tárgyában közölt képviselőházi határozati javaslatot elfogadta. Az illető jegyzőkönyvi kivonatokat ezennel van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.) Gulner Gyula jegyző: (Olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök: A közadók kezeléséről szóló 187(5. évi XY. t.-czikkben a bíróság előtti ügyek képviseltetósére vonatkozó intézkedés pótlásáról: a Beszterezebánya város közelében épített gőzfürész költségeinek fedezésére megkívántató póthitelről; Magyarországnak az 1878-iki párisi közkiállitásban leendő részvételével járó költségek fedezéséről; a magyar északkeleti vasuttársulatot érdeklő 1875. évi XLV. t.-czikkben foglalt szerződés módosításáról ós az 1871. VII. t.-cz módosításáról illetőtőleg az 1868. XLI. t.-ez. 10. §-a alapján rendszeresített honvédorvosi tisztikar újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok az országgyűlés mindkét háza által elfogadva legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fognak felterjesztetni. Az 1873. évi XXX. t.-cz. alapján felvett 153 millió o. é. ezüst .forintos államkölcsön első és második felének kibocsátására vonatkozó zárszámadási jelentés tárgyában közölt képviselőházi határozatok a főrendiház által is elfogadva lévén, a főrendiháznak határozata nézetem szerint tudomásul vétetik, ós a két ház határozatai a niiuisteriummal közlendők lesznek, Következik a tárgyalás folytatása. Méltóztatnak tatán megengedni, hogy az elleninditvány még egyszer felolvastassák. (Halljuk \) Gulner Gyula jegyző: (Olvassa.) „A kérvényi bizottság véleményének mellőzésével határozza el a t. ház, hogy Küküllő megyének a törvényben gyökerező kérvénye adassék ki a belügyministernek, azon várakozás kijelentésével, hogy a belügyminister ő nagyméltósága indíttatva érzendi magát, a megye jogosult kivánatait az 18G8: 44. törvényezikk szellemében és az önkormányzat érdekében kellő figyelembe venni.'Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: Az előttem szólott képviselő ur határozati javaslatot terjesztett be, és egyúttal, — a mi nem egészen szokásos, — a határozati javaslata mellett tartott beszédében hozzám intézett interpellatiót is olvasott fel. Én igen röviden fogok az egészre a t. ház engedelmével válaszolni. (Halljuk!) A T. képviselő ur legtöbb érvéi merítette az 1868. évi nemzetiségi törvényből, merítette pedig ngy, idézte annak alkotásakor tartott beszédét Deák Ferencznek és b./Eötvös Józsefnek, és mellesleg az enyémet is. En t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy bármit mondottak is legyen. még pedig bár oly jeles férfiak is, mint ,az előbb nevezett kettő; az eljárás nem az ő szavaik, de a törvény szerint bírálandó el minden viszonyok közt. (Helyeslés.) És annál inkább áll ez itt, mert tudjuk, hogy mindkettőnek döntő befolyása volt ezen törvény alkotására. A miket tehát beszédeik közben azon törvény indokolására mondottak, azoknak concrét értelmét letették magába azon törvénybe, mely döntő befolyásukkal alkottatott meg, és így nem szeretem, a mint a képviselő ur tette, hogy védelmére a meghalt nagy hazafi idéztessék tel sírjából. Furcsa gondolatnak is tartom olyat mondani c házban, a mit a képviselő ni tói hallottunk s azt gondolom, hogyha oly szerencsések lehetnénk, hogy nagy hazánkfia még itt ülne .köztünk: nem volna szükség, hogy az én gyenge szavaim igazítsa helyre azon eszmét, miszerint minden, a, mi Magyarországon a magyarnyelvnek adatik, kivétel. En legalább ezen eszmét soha senkitől ebben az országban nem fogom elfogadni. (tiUnk helyeslése) És kérdem a képviselő urat, a ki ismeri a külföldi államokat, mit mondanának például Németországban, ha a ma mái* ott is levő német ajkú provinciák azt mondanák, hogy ott — a német államban — a német szónak jogosultsága kivétel? (üjlénk helyeslés.) Nem a törvényhozás házában szóval igazítanák helyre, hanem igen furcsa elbánásban részesítenék az illetőt. (Atalá»os élénk helyeslés.) És így van. és így kell hogy legyen Európa minden államában. A'an különbség, még pedig igen nagy különbség van e részben nálunk és másutt, és ez rejlik abban, hogy maga a mi nemzetiségi törvényünk a nem magyar ajkú honfiaknak a nyelvszempontjából számtalanszor több jogot ád, mint bármely más alkotmányos állani a világon (Igaz! Ugy van!) Ebben fekszik a különbség. De, mert ez így van: én mint Magyarország ministere, azt tartom feladatomnak, hogy szigorúan megtartsam azt, a mit a törvény mond; de nem tarthatom feladatomnak azt, hogy a szóban levő törvény rendeletein túl, ón mint minister tegyek szemben a magyar nyelv jogosultságával, engedményeket (Élénk helyeslés és tetszés.) És mit mond a törvény? Azt mondja, hogy a. jegyzőkönyvet lehet nemcsak magyar nyelvein hanem más nyelveri is
