Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-264
IU. ..rsziiKos i'H.s június ;*0. IS77. 353 ják. Félek, hogy negyedfélszázados nagy perünk is igy fog végződni, hogy t. i. inter duos litigantes tertius gaudet. Hanem, hogy a 'tárgyhoz viszszatérjek: nekem nincs kifogásom a kérvényi bizottság véleménye ellen: hanem bátor vagyok kérni a jelenlévő minister inakat, legyenek szívesek megsúgni a pénzügyminister urnák, hogy ezen kérvényt ne dobja a hasznavehetetlen papírok kosarába. Elnök: Ezen kérvény ki fog adatni a pénzügyminister urnák. Szivák Imre előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a 69—76. sorszám alatti kérvények tárgyában, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik) Elnök : Következik a napirend további tárgya, a közösügyi bizottság tagjainak, a 2-ik bíráló bizottság és a közigazgatási bizottság egyegy tagjának megválasztása. (Szünet után.) Elnök: Kezdődik a szavazás. A szavazók névjegyzékét Gfulner Gyula jegyző ur fogja, felolvasni, a távollevőket Orbán Balázs jegyző ur jegyzendi fel. Méltóztassanak szavazataikat beadni. Gulner Gyula jegyző (olvassa a névsort; a szavazatok beadatnak.) Elnök: A jegyző urak meg fogják számlálni a szavazatokat és a szavazás eredménye a legközelebbi ülésben ki fog hirdettetni. Következik a kérvények XXXYlll-ik sorjegyzékének tárgyalása. Szivák Imre előadó (olvassa a kérvényi bizottságnak az 1., 2. és 3. sorszáma kérvényekre vonatkozó véleményét. melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa továbbá a 4. sorszám alatt Vácz városának kérvényét a borgyártás és borhamisítás feltétlen betiltása iránt. A kérvényi bizottság véleménye oda irányul, hogy miután e tárgyban a. pénzügyi bizottság előtt törvényjavaslat fekszik, ezen kérvény vgyanazon bizottsághoz utasittassék.) ifj. Ráday Gedeon gr.: T. ház! A kérvényi bizottság véleményét ugyan elfogadom; de a ház kegyes engedelmével bátor leszek ezen kérvényben foglalt igen fontos kérdés felett a lehető rövidséggel szerény nézeteimet elmondani. A benyújtott kérvény Yáez ós vidékének bortermeléssel foglalkozó lakosait igyekszik és óhajtja megmenteni a végromlástól, a tönkrejutástól ; mert méltóztassanak elhinni, roppant nagy már jelenleg is azon kár, melyet a bortermeléssel foglalkozók a borhamisításnak a törvény által megengedett üzelme által szenvednek. Azt hiszem, hogy hazánk más vidékein sem sokkal virágzóbb a bortermelők állapota. KÉ'PV. H. NAPLÓ 1875—78. XI. KÖTET Égető szükségét látom annak, hogy a törvényhozás mielőbb intézkedjék, hogy eleje vétessék egyrészről azon mindinkább nagyobbodó ve- . szélynek, a mely hazai bortermelésünket fenyegeti ; másrészről pedig hazánk lakói egy igen tekintélyes részének az adóképességet, sőt még tovább megyek és merem állítani, hogy azoknak életfenntartási föltételeit is, kétessé és kérdésessé teszi. Hazánkban a statistikai adatok nyomán kitűnik, hogy évenként legalább is 20 millió akó bor terem. Ha átlag véve egy akó bor árát csakis 5 frtba számítom: agy elvitázhatlan tény az, hogy ha nem is bevételként, de hazai bortermelésünk évenkénti értékben 100 millió frtot jövedelmez. Ha én ezt elgondolom, akkor lehetetlen csodáihozásomat ki nem fejeznem a felett, hogy egy ily fontos és óriási eredményeket előtüntető nemzetgazdasági ág érdekében a törvényhozás az utolsó 10 évben nemcsak hogy mit sem tett; de a borgyártás és hamisítás sanetionálása által ezen nemzetgazdászati águnk, a legnagyobb megtámadásoknak lett áldozatul odadobva , s igy tulajdonképen nem is vidéki, hanem országos kérdésről van szó: inert mindenki tudja azt. hogy hazánk polgárainak igen tekintélyes részét képezik azok, a kik kiválólag a bortermeléssel foglalkoznak, és itt jelenleg ezek jólétének, szellemi emelkedésének felvirágozásáról van szó. Az pedig igen természetes, hogy ezeknek jóléte egyedül attól függ, hogy vajon ők termelt boraikat mily áron értékesíthetik. Bortermelésünk pedig a szabadipar rosszul értelmezett fogalmai folytán halált hozó nyomás alatt senyved. Hogy ezt csak némileg is bebizonyítsam, bátor leszek a lehető rövidséggel példákat felhozni Vácz és vidéke jelenlegi bortermelési viszonyairól. Előre kell bocsátanom azt, a mi, ugy hiszem, unicum a maga nemében, hogy épen Vácz szőlőbirtokosainak egy igen nagy részénél csaknem két évi perlekedés után egy holdnak dézsmaváltsága 300 és 320 írtban állapíttatott meg. Egy ily holdnak müvelése 60 — 65 napszámot igényel, a mi körülbelül 40 — 45 frtba kerül. Ha az utolsó tiz évet vesszük fel basisul: kitűnik, hogy egy hold területén évenkint az átlag termést 14 akónál nagyobbra nem lehet tenni, ós épen a lanyha keresletnél fogva, melynek főoka a gyártás és hamisítás ezen borokat altonként 5—C forintnál drágábban értékesíteni lehetetlen. És mi következik ebből? Azon igen szomorú eredmény, hogyha a termelő felszámítja egy akó bor után a tőkét, a váltsági dijt, az adót és a nagyobb és kisebb kiadásokat: kitűnik, hogy jelenleg a bortermelés legalább alig fizeti ki magát vidékünkön, vagy legfeljebb csak annak hoz némi hasznot, ki saját kezeivel önmagának szolgálja le a napszámot. És vajon mióta vannak ezen szomorú 45