Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-264

354 264. országos ülés június 30. 1877 viszonyok? Hogy lehet az? Hiszen a ki isineri Vácz vidékét, az tudja, hogy semmi sem volt oly hasznos és előnyös ezen vidéken még csak j)ár év előtt is: mint épen az okszerű bortermelés. En elismerem t. ház, hogy mindenekelőtt tekin­tetbe kell venni nem csak hazánkban, de az egész contingensen, a pár év óta uralkodó nyomott és pangó pénzügyi helyzetet. De méltóztassanak elhinni, hogy ezen szomorú állapotok leginkább azóta mutatkoznak, mióta nem csak a fővárosban, de már a vidéken is ezer ós ezer akó számra gyártatnak az úgynevezett mesterséges borok, a melyek leginkább kutviz, fűszer és vegytani sze­rekből állanak, és a melyek előállítása legalább is 40'1,,-al kerül kevesebbe, mint a legolcsóbb termé­szetes bor termelése. E pangás leginkább azóta állott elő, mióta a tisztán kezelt jó magyar bor iráni a külföldön megrendült a bizalom. A szom­szédos társországok külföld borkereskedői, kik évek hosszú során át tömegesen jelentkeztek vidékünkön: ma már nem mutatkoznak többé. De kérdeni, miért is jönnének ide? Ki nyújt nekik biztosítékot a felől, hogy pénzökért nem olyan zagyvalékot vásárolnak össze. a milyet szülő­földjük kutai és füszerkereskedéseiben sokkal ol­csóbban kaphatnak meg. Mióta a kereskedők elmaradtak, azóta vidékünk jóléte is mindinkább hanyatlik. T. ház! A tőke, az iparszabadság roszul ér­telmezett tanai hazánk vagyonosodási felvirágzására roppant károsan hatnak, és ha mi itt e házban nem őrködünk és nem vigyázunk: a veszély nőt­tön nő. Ha már a magasabb tudományok szempont­jából, és meghajolva a 19-ik század magasztos, bár, de hazánkra nézve legalább nem mindenkor gyakorlati eszméi előtt, a borgyártást és hami­sítást nem is lehetne végkép eltörölni, de ugy hiszem, azt lehetetlen továbbra is tűrni, hogy bár­mily ártatlan és az egészségre nem káros talál­mány, mint a szaktudósok állítása szerint épen a gyártott és hamisított bor, mit én különben két­ségbe vonok, büntetlenül felvehesse a bor nevét, mely lényegének per absolute nem felel meg, és ennek czége alatt árultatik* Azt hiszem, hogy lehe­tetlen tűrni, hogy ezek jóllehet a bor nevét viselik, ne terheltessenek meg a lehető legmagasabb fo­gyasztási adóval. És lehetetlen tűrni, hogy ezen zagyvalékoknak a kereskedelemben való behozatala által egyike legeminensebb nemzetgazdászati érde­keinknek megtámadtassák^ és veszélybe döntessék. Nincs kifogásom. Űzze mindenki szabadon iparát; de ne merészelje ezzel a világot félreve­zetni és megcsalni, ós köteleztessék mindenki gyártmányát megnevezni és megjelelni, hogy az nem bor, de mesterkélt keverék. Legyen szabad kijelentenem, hogy én részem­ről legalább, — meglehet, hogy tévedek — de " ezen kérdésnek megvitatását nem biznám a ke­reskedelmi és ipar-kamarákra; ezen kérdésnek megoldását nem föltételezném azoknak vélemé­nyétől ; de biznám azokat a szerintem legmérvadóbb közegekre és ezek a gazdasági egyletek. (Helyeslés.) Engedje meg a t. ház, hogy jelezzem a fő­indokoí, a mi engem arra késztetett, hogy e kér­désben a t. ház figyelmét, talán hosszasabban mint óhajtanám, igénybe vettem. A főindok t. ház az, hogy ha mi a jelenlegi nyomasztó viszonyok hatása alatt, lelkiismeretünk teljes megnyugtatásával ugyan, de hazafiúi áldo­zatok czinie alatt, polgártársaink adókópességót lehetőleg igénybe vesszük: akkor nézetem szerint ép oly kötelességünk azoknak vagyonosodási és adóképességi forrásait megóvni, megőrizni és meg­védeni. Nekünk mindent el kell követnünk vagyo­nosodásunk előmozdítására: mert veszteni való időnk nincsen, különösen ily kérdések megoldá­sánál, mint épen a borgyártás ós hamisítás vég­leges eltörlésénél, vagy legalább annak korláto­zásánál, hol az államtól semmi néven nevezendő áldozat nem igényeltetik, sőt elvitázhatlan tény, hogy ez irányban a mielőbbi törvényes intézkedés által, ugy az állam, mint az egyeseknek óriási hasznot okozunk. A midőn én t. ház ezen kérvényt, ugy a t. pénzügyi bizottság, mint az igen t. kormánynak mielőbbi elintézés végett, becses figyelmébe aján­lanám : ismétlem, hogy a kérvényi bizottság véle­ményét elfogadom. Zsedényi Ede: Meg fogja engedni nekem a t. ház, hogy az előttem szólott t. tagtársam ag­godalmának megnyugtatására- felvilágosítással szol­gáljak. Ugyanis f. évi január végén Szalay Imre t. tagtársunk adott be törvényjavaslatot a gyártott borokról, mely a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott és ott indítványozó t. tagtársam hozzájárulásával tárgyaltatott. Akkor egyszersmind az határozta­tott. hogy a kereskedelmi mioister ur felhivassók, hogy a gazdasági egyletek és iparkamarák véle­ményét hallgassa meg. Ezek a jelentések a pénzügyi bizottsághoz még nem érkeztek s igy nem tudom: vajon a kereske­delmi minister úrhoz bejöttek-e ugy a gazdasági egyletek, mint az iparkamarák jelentései? E tekin­tetben alkalmasint a minister ur fog felvilágosítást adhatni. Készemről biztosithatom a t. képviselő urat, mihelyt mihozzánk jönnek ezen jelentések, azonnal tárgyalás alá fogjuk venni. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nem emlékezem a napra, de két-három hete lehet, hogy ugyanazon tárgy a kórvények tárgyalása alkalmával itt szőnyegre került és akkor Szalay képviselő ur javaslatára a ministerium felszólittatott, hogy az ezen ügyben I tartott enquéte jelentését ós az eddig kihallgatott

Next

/
Thumbnails
Contents