Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

242. országos ülés május 12 1877 21 selóházhoz fölterjesztessék, az 1871. évi 18. t.-cz. pedig a községeknek és ezek közt a rendezett tanácsú városoknak nem adta meg, ennélfogva HajduBöszörmény rendezett tanácsú város testülete mint ilyen, az országos ügyek megvitatására ós megállapodásainak felterjesztésésére nem volt és nincs jogosítva. A kérvényi bizottság a jelen kérvényt az előadottaknál fogva nem tartotta tárgyaihatónak, s ebből folyólag azt visszavehetés végett a ház irodájába letétetni véleményezi. Simonyi Ernő: T. ház! A kérvényi bizottságnak most felolvasott véleményét nézetein szerint elfogadni nem lehet, ha csak a kérvényezési jogot tökéletesen megsemmisíteni nem akarjuk. Minden egyes honpolgárnak szabad kérelmezni. A törvényhatóságoknak a törvény szerint szabad külön kérvényezni; de hogy a községeknek ne legyen szabad kérvényezni: az nézetem szerint egy törvényben sincs kimondva és a dolog természetével ellenkezik. Hiszen a község kérvényezhet magát a községet illető dologban, filantropious dologban vagy oly dolgokban, a melyek az összes államot érdeklik. Mindenki, a honpolgárok mindegyike egyenként bir kérvényezési joggal és így valamely gyűlés, egyetem szintén kérvényezhet abban, a miben minden egyes, embernek külön-külön kérvényezni szabad. De különben is ezen kérvény valaki által csak alá van irva; ha tehát nem veszik e kérvényt, mint a községét: fogadják el azt mint annak a kérvényét, a ki azt aláirta és benyújtotta. Ha nem hiszik el, hogy az az ur, a ki a kérvényt aláirta, a község nevében kérelmezhet; el kell ismerniök, hogy kérelmezhet a maga nevében. De elutasítani a kérvényt azért, oly oknál fogva, hogy azon községnek joga nem lenne e tárgyban kérvényezni, midőn külön-külön egyes ember kérelmezhet és az ellen semmi törvényes kifogás nem tehető: az nézetem szerint nem fogadható el, ha csak a t. ház, a kérvényezési jogot egy csapással megsemmisíteni nem akarja. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az előttem szólt képviselő ur a kérvényezési jog megsemmisítéséről beszélt azon esetre, ha a kérvényi bizottság véleménye a hajdúböszörményi kérvénynyel szemben eífogadtatik. Méltóztassék megengedni, hogy kifejezzem azon nézetemet, hogy abban igazsága egyátalában nincs, mert kérvényezési joggal élhetnek bármely községnek lakossai, ha azon czélból, mint népgyűlés, vagy bármely más utón öszzejönnek, és ugy a kérvényezési jogtól ezen az utón nincsenek elzárva. De kérvényezési jogukat élvezhetik az illető törvényhatóság utján is. a melybe bekebelezve vannak. Tehát a kérvényezési jogot akár ugy mint egyesek, kik a község tagjai, élvezhetik ; akár pedig élvezhetik azon hatóságban, a melyhez tartoznak. Itt mindenesetre egy fontos kérdés van szőnyegen, de a melyben, ha jó emlékszem, a t. háznak előzményei is vannak abban az irányban, a melyben a kérvényi bizottság véleményez. Es az abban áll, hogy vajon azon jog, a mely törvényeink szerint a politikai hatóságoknak megadatik, hogy mint hatóságok fordulhatnak az országgyűléshez közpolitikai ügyekben : ezen jog illetheti-e a rendezett tanácsú és más városi községeket vagy nem? Én részemről azt tartom, hogy épen törvényeink tiszta, egyenes értelme szerint azon jog, hogy valaki mint hatóság kérvényezhessen, csakis a törvényhatóságokat illeti; hiszen máskép nemis lenne az ugy odaállítva, mint a törvényhatóságnak egy első nagy fontosságú joga, melyet minden egyebek felett bir. Nem semmisül meg tehát a kérvényezési jog, mert a községi városok kérvényezhetnek, mint ilyenek bármely belügyökben; de igenis megsértetnék szerintem a törvényes dispositió : ha mások, mint törvényhatóságok, hatósági minőségben kérvényezhetnének politikai természetű dolgokban. Én t. ház, azt tartom, hogy a törvényes rendet megzavarni, ez irányban eltérni a törvényen alapuló gyakorlattól, egyáltalában helyeselhető nem volna. Az, a mit a kérvényn bizottság indítványoz, a kérvényezési jognak semmi veszélyeztetésével nem jár, és ha valaki nekem azt fogja mondani, hogy az mégis különös, hogy ne kérvényezhessen egy város, vagy hatóság akkor, midőn annak minden egyes tagja kérvényezhet, pedig a hatóság mégis több mint az egyes; arra azt felelem, hogy épen abban rejlik a törvényszerű rend. hogy mindenki csak azt tehesse, ami az ő hatáskörébe esik. Felteszem, hogy valamint a nagyobb városoknak, rendezett tanácsú városoknak, — mert hiszen a törvényhatósági joggal bírókról itt szólni nem lehet, — nagyobb a hatása, mint az egyes polgárnak ; ópugy nem fogja a t. képviselő ur tagadni, hogy hatósági szempontból egy belügyministernek is más magasabb állása van, mint egy szolgabírónak, és mégis azon belügyministernek, a ki mozoghat más és nagyobb körben mint azon szolgabíró, épen a törvény nem engedi meg, hogy azon körben mozogjon, mely a szolgabírót illet, és nem is mozoghat ily körben, ha csak a törvényt megsérteni nem akarja, így van ez ezen esetben is. {Helyeslés.) Továbbá azt mondja a t. képviselő ur, ha nem akarták igy elfogadni, fogadták volna el mint azon aláírók kérvényét. De ha azon aláíró ugy írja alá a kérvényt, mint a hatóság nevében, hatósági határozat alapján : akkor azt mint magánkérvényt elfogadni nem lehet; mert az annyi volna, mint a benyújtott kérvény intentióját hamisan magyarázni.