Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

/ 25 242. országos fi ségről panaszkodni indokoltan nem lehet; mert épen ezen törvényczikk ezen rendelkezésének kö­vetkezményeként vettem fel a törvénybe azt, hogy mindenki elküldheti adóját a postán, és a postán nyert vevény mindenkinek nyugtául szolgál. Miután nálunk az egyenes adót négyszerre kell lefizetni, az, a ki négyszer egy évben nem bir az adóhivatal székhelyére elmenni vagy kül­deni valakit, vagy a ki kényelmetlennek tartja, hogy egy évben négyszer kell pénzeslevelet a postára tenni: az oly nagy kényelmet igényel, magának az állam iránti tartozásának lerovásánál a melyet, a mai súlyos viszonyok közt, megen­gedni nem tartom lehetőnek. (Helyeslés.) A mi Bácsmegyének arra vonatkozó adatait illeti, hogy ő az, a melyre legnagyobb részben a kényelmetlenség háramlóit, mert az egyenes-adó­fizetők túlnyomó része Bácsmegyében van: kény­telen vagyok reflectálni Schmausz t. képviselő­társam beszédére, hogy nem egészen ugy áll a dolog, hogy ötöd-hatod vagy nem tudom hányad része — (Schmausz ündre közbeszól: 8-ad részel) — tehát 8-ad részét képezi a Báes megyében lakó egyenes-adó-fizetők az összesnek; mert Ma­gyarországon összesen 73,000-re megy az egye­nes-adó-fizetők száma, Bácsmegyében pedig 5,800 vagy 5,900 az egyenes-adó-fizetők száma. Ez tehát másképen aránylik, mint a hogy a hivatko­zás törtónt és ezen 5,800 kívánatára, ezen min­den tekintetben elkerülhetetlenül szükségesnek is­mert rendszabály megszüntetését 73,000 adózóra nézve nem találom indokoltnak. (Helyeslés.) Én elismerem, hogy Bács megyének nagy területéhez képest ott az adóhivatalok inai száma mellett nagyobb a kényelmetlenség mint másutt; ós ha a kérvény elintézésének azon módja, me­lyet Schmausz Endre barátom indítványozott; hogy t. i. kellő figyelembevétel végett utasittatik hoz­zám, nem jelent egyebet, mint azt, hogy ezen dol­got gondosan megfontolván, ahhoz képest intéz­kedjem : semmi okom ezen módositvány ellen nyi­latkoznom (Helyeslés); ha azonban azt akarja jelenteni, hogy netán a ház már praejudicalná a kérvény elintézésére nézve: (Felkiáltások: Nem ezt jelenti!) akkor nem, semmi esetre sem fogad­hatnám el az indítványt. Én mindenesetre igen szívesen megfontolás alá veszem, hogy Bács megyében, a hol a köz­vetlen adófizetők nagyobb számban vannak, mint másutt: nem lehetne-e bővebb tapasztalások utján, — de határozottan ki kell jelentenem, hogy nem a javasolt módon, hanem máson — bizonyos köny­nyitéseket eszközölni. Lehet-e vagy nem, alig lehet ma előre mondani, de ismétlem kész vagyok ily irányban, — de csak ily irányban megfontolás alá venni e kérvényt; de más irányban nem tartom lehetőnek, mert azon garantiák egyikének s májas 12.1877. megszüntetését, melyek a pontos adófizetést biz­tosítják, nem tartom lehetségesnek. (Helyeslés.) Ragályi Nándor: T. ház! Miután a pénz­ügyminister ur egy érvet sem hozott fel, mely azt mutatná, hogy ezen szabályzatot meg kell tar­tani : én nem tudok mit czáfolni utána; hanem egyszerűen azt mondom, hogy én valamint kelet­keztekor is, ezen rendszabályt szükségtelennek tartottam, ugy ma is annak tartom; de nemcsak szükségtelennek, hanem egyenesen zaklatásnak is tartom azt. Ennek az államra nézve legkisebb haszna nincs, hanem csak igen nagy teher az adózókra. Csak egy példát hozok fel. Nekem is fizetnem kell Bagálytól Bozsnyóig 4—5 mrtföldnyi távolságra egyszerű utért 7—8 frtot, ezt 4-szer véve négyszer 8=32; eszerint tehát a pénzügyminister ur a zsebemből 32 frtot vesz ki évenként, anélkül, hogy ebből az állam­nak haszna volna. (Közbeszólások: A postán is küldheti.) A posta is messzire esik az adófize­téstől ! Aztán azt méltóztatott mondani, hogy nem elegendő a falusi bíró az ellenőrzésre. Ott van az adóhivatal, az megtudja minden hónapban, ki űzetett, ki nem és az executiókat mindjárt el­rendelheti. Bermissive értem; ha nincs bizalma a bíróban, vigye maga; de a kinek bizalma van, a ki meg volt elégedve vele, a ki semmi más hasznot nem huz a helységi és a községi pót­lékból, hogy az ezen jótéteményt se nyerje és haszontalanul fizesse a költséget, mely 24°/ 0-ra megy: azt nem tartom méltányosnak. Én a mel­lett vagyok, a mit Eudics képviselő ur indítvá­nyozott, hogy tárgyaltassék a kérvény. Elnök: Fel fogom tenni a kórdóst. Előbb Schmausz Endre és társai indítványa fog felol­vastatni. Beőthy Algernon jegyző (újra felolvassa Schmausz Endre indítványát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a kérvónyi bi­zottság javaslatát"? (Elfogadjuk! Nem!) A kik el­fogadják, méltóztassanak felálloni. (Megtörténik.) Én azt látom, hogy a kérvéu"y1rDÍzottságjavaslata elfogadtatik. '"•"' Szilák Imre előadó (olvassa a kérvényi sorjegyzékben a 2—13. számok alatti kérvényekre a bizottság véleményét, 'mely észrevétel nélkül elfogad­tatik. Olvassa tovább Hajdú-Böszörmény rendezett tanácsú városnak az Ausztriával kötendő vám­és kereskedelmi szövetség s a bankügy rendezésére vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslatok el nem fogadása tárgyában beadott kérvényére a bizottság véleményét.) Hajdu-Böszörmény rendezett tanácsú város képviselő testületének kérvénye, tekintve, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870, 42. t.-czikk 1. §-ában fentartotta azon jogot, mely szerint azok országos ügyekkel is foglalkozhat­nak és azokra nézve megállapodásaikat a ^képvi-

Next

/
Thumbnails
Contents