Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

242. országos ülés május 12. 1817. 25 latok. Ennélfogva kérem a mélyen t. házat, hogy a tárgyalás alatt levő kérvényt ne a kórvényi bizottságnak imént hallott ós mondhatom a tárgy fontosságával egy vonalban nem álló véleménye értelmében méltóztassék kiadni a pénzügyminister urnák, mert ez esetben nézetem szerint alig lehet reményleni egyebet, minthogy egygyel szaporod­nék azon kérvények nagy száma, melyek a köz­tapasztalat szerint ilyszerü áttétellel ritkán nyúj­tották a várva várt eredményt (Igaz! szélső bal­felöl) ; hanem óhajtom, hogy a mélyen t. ház, a szőnyegen levő kérvényt, a pénzügyminister urnák figyelmébe ajánlja, meg levén győződve arról, hogy az igen t. pénzügyminister ur bő tapaszta­lata és sokoldalú szakismeretével fog módot találni, a törvényhozás utján oly intézkedést tenni, mely által anyamegyém területén lakó adózók, kikre nézve, az adó magassága már is netovábbját érte el (Élénk helyeslés szélső bal/elől), adójukat egye­nesen az állampénztárba juttathassák. Biztositha­tom a t. házat, hogyha az általam melegen kért irányban fog intézkedni : ugy Báes-Bodrogmegye összes közönségének hálás elismerésére számíthat. Kérem a t. házat, méltóztassék a Sehmausz kép­viselőtársam s általam is aláirt módositváuyt el­fogadni. (Helyeslések.) Gulner Gyula jegyző: Ragályi Nándor! Ragályi Nándor: Csak méltóztassék a pénz­ügyminister urnák szólani. Igen szeretném előbb őt hallani. (Derültség) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Daczára azon nagy melegséggel előadott szónok­latnak, melyet b. Rudics József t. barátom Bács­Boclrog megye közönségének kérvénye támogatása czéljából az imént elmondott; daczára azon igen kedvező fogadtatásnak, melyben azt a t. képviselő­ház részesíteni szives volt, kénytelen vagyok mégis azon §-nak védelmére, melynek megváltoztatását a kérvényező megye közönsége a t. ház előtt kéri, némelyeket felhozni, kérvén a t. házat, hogy az általam előadandó megjegyzések érdeméhez ké­pest ítéljen a kérdésben. A kérdés sokkal fontosabb, mintsem első tekintetre látszik. Itt arról van szó, hogy az 1876-iki XV. t.-cz. az adók befizetése helyére nézve az adózók közt két kategóriát állított fel, elrendelvén, hogy a 100 írton felüli adófizetők közvetlenül az adóhivataloknál, azon alul fizetők a községi pénztáraknál tartoznak adóikat leróni.' Én, t. ház, ezen intézkedését a törvénynek a pénzügyi szolgálat érdekében szükségesnek, hasz­nosnak, üdvösnek tartottam akkor is, szükséges­nek, hasznosnak tartom ma is. Ez egyike azon intézkedéseknek, melyeket a közadók rendes kezelésének és rendes befolyá­sának biztosítására elkerülhetetlenül szükségesek­nek itélt a törvényhozás akkor; oly intézkedés, KEPT. H. NAPLÓ 1875-78. II KÖTET melyet kiragadva az egész törvényből, egymagá­ban megítélni nem is lehet. Az egész törvénynek rendszerét kell felölelni, azon rendszerhez van alkalmazva ez a rész is. Ezt kiragadni, módosí­tani és a törvény többi részét meghagyni lehe­tetlenség. Az 1876-ban létrehozott adókezelési tör­vénynek többi részéről nem emlékezem meg most; hanem egyedül csak azt említem, hogy e törvény megszüntette az állami végrehajtók intézményét; megszüntette sok oknál fogva, de különösen azért, mert határozottan helyesnek ismertein fel magam is a közvéleményben történt felszólalásokat az iránt, hogy ezen orgánumoknak megbízhatósága praecarius, hogy ezek iránt kellő bizalmat táp­lálni nem lehet. Azonban ezért concessiót tettem az adózó közönségnek, azon feltétel alatt, hogy nekem megadassanak a törvényben azon garan­tiák, melyek engem arra képesítsenek, hogy a kellő nyugalommal bocsáthassam át az állami végrehajtók kezéből az executiókaí a községi elöl­járók kezébe. Ezen garantiáknak egyike az, hogy a nagyobb adót fizetők nem a községi elöljáró­ságnál, hanem az adóhivatalnál fizetik adójukat, az adóhivatal által ellenőriztetnek és az admi­nistrativ orgánumul szolgáló adófelügyelők által exequál tatnak. Szükségesnek tartom ezt két szempontból. Először azért, mert a községi elöljáróságnál űzetni azon nagy adóösszegeket nem igen tanácsos do­log, sokszor a helyi viszonyoknál fogva, és má­sodszor azért, mert a községi elöljárókat meg­bízni azzal, hogy ők tartsák evidentiában, ők ellenőrizzék és exequálják a nagyobb adófizetőket, én nem tartom a pénzügyi államszolgálat érde­kében megengedhetőnek. Az adózók ezen részére nézve, a szigorú ellenőrzés és evidentiában tartást a múlt időkben tett tapasztalatok folytán véghe­tetlenül szükségesnek tartom. Minthogy pedig a nagyobb adófizetők evidentiában tartása az adó­hivatalokra bízatott: könnyű szívvel határoztam el magamat arra, hogy a kisebb adófizetők evi­dentiában tartását és azoknak execmálását az állami végrehajtók megszüntetésével, a községi elöljárók kezébe tegyem le, azon garantiák meg­szerzése mellett, melyeket a törvény előir.' Ha már most azon garantiákat egymás után meg­szüntetjük : akkor az egész törvényt más alapra kell fektetni, az egész törvényt kell módosítani, és pedig nem azon irányban, a melyben b. Ru­dics képviselő ur is felszólalt, mert az adózók érdekében én azon nagy concessiót nyugodt lé­lekkel megtettem, mert a törvény kellő garantiák­kal látott el más irányban. :% Miről van itten szó t. ház? — valami elvi­selhetetlen nagy teherről? Az én nézetem szerint valami nagy teherről, valami nagy kényelmetlen­4

Next

/
Thumbnails
Contents