Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-262
262 országos ülés jnnius 28. 1877. 321 segítség. Mi az, a mit a minister ur ajánl ? Ő azt ajánlja, hogy ezentúl a jövedelem szaporittassék körülbelül 300,000 frttal, a restitutió pedig maradván körülbelül az, a mi eddig volt, •— feltéve, hogy a termelés csökkeni nem fog, ^— a restitutióra ezzel a 300,000 frttal kevesebbet kell kiadnunk, tehát csak 2.700,000 frtot fogunk annak fejében fizetni. Ez azonban az anomáliát nem szünteti meg. Én is azt mondom, hogy ezen állapot föl nem tartható és fogyasztási adónak más értelme a világon nem is lehet, mint az, hogy az állam abból jövedelmet húzzon. De a jövedelem legyen valóságos tiszta jövedelem. Ha az állam nem huz jövedelmet az adóból: akkor miért adóztatjuk meg a ozukrot vagy bármely más fogyasztási czikket? hacsak nem büntetéséül azoknak, kik czukrot használnak, kik nem iszszák keserűen azt a kávét, a mit a minister ur felszámolt, hogy mennyi hozatik be. És pedig ez történik a nélkül, hogy a büntetésből valakinek haszna volna. Azaz, kétségtelen, hogy valakinek van belőle haszna ; de az a valaki sem nem magyar ember, sem nem Magyarország. Nem tudom, lehetnek közgazdasági, lehetnek pénzügyi, politikai tekintetek; de én a politikában oly tekinteteket nem isinerek, melyek engem arra bírnának, hogy Magyarország más országok lakosainak érdekében hozzon áldozatot. — S ha már áldozatok hozataláról van szó: hát mondja meg a minister ur ; indokolja : miért hozzunk mi áldozatot Ausztria számára ? hiszen, ha szükséges, utoljára mi is belátjuk, készen vagyunk áldozatot hozni, ha másként nem lehet; hanem ne méltóztassék ez országgyűlést, ugy oda állítani, mint egy oly testületet, a kire rá lehet tukmálni akármit : mert elhiszi, akár igaz az, a mit előadnak, akár nem. Itt gyökeres orvoslásról szó sincs, itt nem arról van szó, hogy a czukoradó valamit jövedelmezzen, hanem csak arról, hogy a czukoradó felemeltetvén , a vesztesség a ,melyet szenvedünk valamicskével, de csak is valamicskével kevesebb legyen, mint előbb volt. És az eredmény reánk nézve milyen? igen természetesen, hogyha a ezukorgyárak adója, a mely fontos kérdés, mert ezen fogyasztási adó igen nagy, 40—60 n | 0-al felemeltetik, bizony fel fog emeltetni a czukor ára is, különben a mi czukorgyárosaink nem lesznek képesek azt kiállani. Igen ám, de miután Ausztriában ugyanazon emelés nem oly nagy fokban történik, mert ott az áztatási gyárak igen nagy többségben vannak a sajtolási gyárak fölött, tehát az osztrák iparos már képes lesz ugyanazon áron termelni, mint eddig és olcsóbban kínálni az ő áruját, mint a magyar iparos; és akkor kérdem : hogy vajon áll-e a minister urnák azon KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XI. KÖTET. állítása, hogy mi nem az osztrák iparos előnyére és a magyar iparos hátrányára alkotunk törvényeket, hanem mind az egyik, mind a másik javára? Azt mondja a minister ur, hogy nem az adó öli meg a czukoripart, mert hisz nem fizet; de a minister ur nem mutatta ki azt, hogy mennyi esik ezen nem fizetésből Magyarországra és menynyi Ausztriára. Mert hát olyannyira közösügyesek vagyunk, hogy nem vagyunk képesek kimutatni, hogy Magyarország terményei micsodák és micsodák Ausztriáé. Ha a minister ur kimutatná azt, hogy a magyar czukoripar mennyi adót fizet, vagy tulajdonkép mennyit nyer a restitutióból : akkor igenis képesek lennénk meghatározni azt, vajon Magyarországban fizettetett-e czukoradó vagy nem ? mert eddigelé nem vagyunk képesek. Hanem azt mondja a magyar minister ur, hogy megölik a czukorgyártást Magyarországban a climaticus viszonyok, mert azok nem kedvezők. Én megengedem, hogy talán nem oly kedvezők mint Csehországban ; de hogy egyátalában nem lennének kedvezők, azt nem fogadhatom el. Mert én azt találom, hogy valahányszor a pénzügyi viszonyok csak kissé kedvezők voltak: mindig akadtak pénzemberek, kik czukorgyárakat alapítottak Magyarországon. Már pedig azt azok nem tették volna, ha nem találták volna az égalji viszonyokat olyanoknak, melyek szerint a czukorgyártást igenis lehet folytatni; sőt mutatja az is, hogy daczára minden hátránynak, pénzügyi nehézségnek, ezen 17 czukorgyár fenntartja magát Magyarországon. Tehát nem az égalji viszonyok egyedül az oka. Ha pedig az égalji viszonyok roszszabbak nálunk, mint Ausztriában : az egy okkal több arra, hogy a mi adónk ne legyen egyforma az osztrákkal, hanem legyen az égalji viszonyokhoz arányosítva, csekélyebb annyival, a mennyi hátrányban részesülnek a mi gyáraink. Azt mondja a minister ur, hogy a répa jóságának arányát pontosan meghatározni igen nehéz dolog volna s minden megyében külön megadóztatási kulcsot kellene követni, mert a répa jósága megyénként változik. Megengedem; de átalában el van isinerve mindenki által, hogy Magyarországban a répa 15 egész 20°j 0 kevesebb czukortartalommal bír, mint Ausztriában. Ha ez igy van: mi ennek legegyszerűbb segítsége? az, hogy nem a répát keli megadóztatni, — hisz nem répaadónak hívják — mert a bortermelőnél sem a sajtót adóztatjuk meg, hanem azt mondjuk: ennyi bort termeltél, ennyi adót fizetsz, itt is igy kellene tenni. Hogy az ellenőrzés nehézségekkel van összekötve, azt elhiszem ; de az minden ellenőrzésnél igy van, s a kormány oly ellenőrzést, hogy soha meg ne csalják : soha sem fog kita41
