Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-262

320 262 országos Illés június 28. 1877. osztrák czukor-ipar, daczára a rósz adórendszernek, gyarapodott; mig Magyarországon ezen rendszer mellett hanyatlott. Miután nem akarom, hogy ezen adófelemeléssel a magyar czukor-ipar még jobban sujtassók, miután pénzügyi előnyöket ez intézkedésből Magyarország érdekei szempontjából szintén nem várok és pénzügyi érdekeink megóvását csak a restitutionalis kérdés megoldásától várhatom: mindezeknél fogva nem fogadhatom el a törvényjavaslatot átalános tárgyalás alapjául sem; hanem hozzájárulok Lukács Béla képviselőtársam különvéleményéhez. (Elénk helyeslés balfel'dl.) Simonyi Ernő: T. ház! En sajnálom, hogy egy ilyen igen nagyfontosságú ügyben, oly kevéssé felszerelt törvényjavaslattal kell találkoznunk. A felvilágosítások, melyek a czukoripar, czukorkivitel, czukortermelésre vonatkoznak, oly hiányosak, hogy valóban ezen igen nagy fontosságú ós nagy horderejű kórdósben, úgyszólván, vakon kell határoznunk. Igaz, a minister ur maga is felemiitette, hogy ő sem tudja, mert közös vámterület mellett tudni nem lehet. Engedelmet kérek, ez egy okkal több arra, hogy nem kell oly alapokon szerződni, hogy még tájékozást se szerezhessünk a saját magunk ügyeiben. Egyébiránt tudom, hogyha indítványt tennék arra nézve, hogy ezen adatok bővíttessenek, czélt érni nem fognék: ennélfogva bele kell nyugodnom abba, hogy a dologhoz hozzá szóljak röviden azon alapon, a mely előttünk van. Mindenekelőtt constatálom, hogy ezen — ismétlem — igen nagyfontosságú és igen nagy horderejű kérdésben a kormánypárt részéről ezen törvényjavaslatot eddig még senki nem támogatta. Én ezt nagy jelentőségű tüneménynek tartom ; mert egy ilyen kérdést, melyben helyi viszonyainknál fogva igen sokan érdekelve vannak, nem mondom, hogy személyes, anyagi érdek által, hanem helyi viszonyainknál fogva, — senki nem találkozott, a ki a kormány előterjesztését pártolta volna. De tudjuk, hogy másrészt igen élesen megtámadtatott ezen törvényjavaslat épen e túlsó fél egyes képviselői által és csak azzal szüntettetett be ezen támadás, és azzal vétetett el vannak éle, hogy a kormány cabinet-kérdóst csinált belőle. Engedelmet kérek, ez igen nagy fontosságú dolog. Constatálom a törvényhozás előtt, hogy ott, a hol Magyarországnak ily nagyfontosságú közgazdászati érdeke van kórdósben, a kormány kabinet-kérdést csinál azért, hogy pressiót gyakoroljon a képviselőházra, hogy egy olyan törvényjavaslatot fogadjon el, a mely a legtöbb ember meggyőződése szerint Magyarországra nézve hátrányos. És meg kell vallanom, hogy igen furcsának tartom azon taktikát, hogy mielőtt a főkórdós megoldatnék, mielőtt megoldatnék az: vajon Magyarországban lesz-e közös a vámterület? mielőtt megoldatnék azon kérdés: vajon Magyarországban a^ fogyasztási adók bele foglaltassanak-e a vámszerződósbe és azok közösek egy alapon állók legyenek-e? már is előre kivételesen egy ily nagyfontosságú fogyasztási adó iránt határozunk és határozunk a régi alapon, a mely még discussió tárgya, a mely oly nagy hatású országszerte, hogy annak mi módoni megszavazására nézve még eddig egész bizonyossággal semmit nem mondhatunk. Meg kell vallanom azt, hogy én ritkán hallottam e házban beszédet, a mely annyira tele lett volna csalódással is — méltóztassanak megengedni, kénytelen vagyok kimondani, — ámításokkal, mint a pénzügyminister urnák imént mondott beszéde. A minister ur beszédének nagy részét arra fordította, hogy megmutassa, milyen képtelen amaz állapot, melyben a mostani czukoradó rendszere van. Igaz, hogy ez anomália ; azt tagadni senki nem fogja, a ki csak egy pillantást is vet a dolog érdemére. Igen, de a minister ur tesz a képviselőháznak ezért szemrehányást? Mi hoztuk a czukoradót ez anomál állapotba ? A mi kötelességünk volt arra felügyelni ? Tudtuk-e mi, mi jövedelme van Magyarországnak, mi nincs a czukoradóból? Nincsenek-e benne a százezrek, a milliók a budgetben? Ott vannak az előirányzatban, ott vannak a zárszámadásban a tételek, mennyi jött be. Ezt mi tudhatjuk. De hogy restitutió utján épen czukor adó fejében mennyi ment ki: arra adatunk nincs. Azt mi nem tudhattuk, hogy a czukoradó állapota ilyen anomál. Nekünk arról fogalmunk sem volt, hogy midőn előirányoz a minister a jövő évre hat százezer forint tiszta jövedelmet a czukorból: akkor tulajdonképen ez három millió deficitet jelent. Ez anomál állapot, nem azért, hogy kevés jövedelmünk van ez adóból; hanem azért, hogy hatszor annyit fizetünk ki restitutió fejében, mint a mennyi jövedelmünk van. És fizetjük ezt nem a magyar iparosok felemelésére, hanem ugyanazon osztrák iparnak javára, melynek már úgyis fogyasztási adó fejében nevezetes összegeket fizetünk ki fogyasztási adó fejében a behozott 10—12 millió értékű czukor után. A minister ur azt mondja, hogy ezen állapoton segiteni kell és pedig gyökeresen kell segíteni. Igaza van a t. minister urnák. Ezen állapoton segiteni kell; mert ily képtelen állapot fenn nem tartható. De engedelmet kérek, az, a mit a minister ur ajánl: nem segitség, annál kevósbbé gyökeres