Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-262

318 262. országos ülés június 28. 1877. nyert kimutatni, hogy akkor minden gyors fejlődésnek indult nálunk; ha pedig véletlenül az előterjesztett kiegyezési javaslatok szempontjából az ellenkezőt kell kimutatni, pl. hogy az adórestitutiónál a károsítás milyen nagy, ugyanazon czikkekro nézve egészen ellentétes állitások foglaltatnak. Ez rám nézve igen nagy értékkel bir, szemben azon dythirambusokkal is, melyeket Korizmics László képviselő ur az általános hatalmas ipari fejlődés kimutatása czéljából használt, mely ismert füzeiké valóban nagy feltűnést okozott széles körökben, és talán a nézetekre mindaddig hatással is lesz: mig alkalmunk leend ismétlen mástéren is a számcsoportositási értókét leszállítani. A ministeri indokolás 32-ik lapján ki van mutatva, hogy a czukortermelés is prosperál Magyarországban és hogy különösen 1872/3-ig határozott emelkedés mutatkozott ugy, hogy 1860hoz képest az egész emelkedés 58°/

0-ot tesz ki. Ezután rögtön ez mondatik: „igaz, hogy 1872/3 óta rohamos hanyatlás következett be, hogy mind a gyárak száma mind a termelés mennyisége nagyban csökkent; de e körülménynek oly viszonyokban találjuk indokát, melyek a közös vámterülettel egybeköttetésben nincsenek." Hogy miért nincsenek, az indokolva nincs, az itten nem mondatik meg. Azért voltam bátor a t. háznak szives figyelmét ezen tételre felhívni, mert ki kellett tüntetni, hogy Magyarországban 1872. óta is a czukor termelésben a hanyatlás sokkal csekélyebb volt, mint Ausztriában, ergo az átalános közgazdasági szempontból a magyarországi czukorgyárak nem voltak hátrányosabb helyzetben az ausztriaiaknál. Ugyanis e kimutatásban az áll, hogy 1871/2. idényben Magyarországban a czukoradó eredménye 1.166,000 frt volt, 1874/5-ben pedig 760,000 frt, tehát a csökkenés 53°/o. holott Ausztriában 71—74-ig a csökkenés 85°/

0-ot tett, ésigy a hanyatlás Magyarországon sokkal kevesebb mint Ausztriában. Már most az, a ki ezen dologgal egy kissé behatóbban foglalkozik, 1874/5 helyett az utána következő évet veszi, s akkor azonnal egészen más eredményre jut. Azt hiszem, hogy ezen nagy horderejű indokolásnak szerkesztője csak ugy birta azon adatokat, mint mi, mert ezek az osztrák törvényhozásnak is elé terjesztettek. Tehát 1875/6-ban a magyar czukorgyárak adójának eredménye 485,000 frt, mi összehasonlítva az 1871-ik évvel 60°|

0 csökkenést mutat. Ausztriában 1875/6-ban az adó eredmény 8.844,000 frt volt, mi szemben az 1872-ik évi 11.600,000 írttal csak 25°!

0-nyi csökkenést tanúsít. Tehát az igazság nem az, a mi az indokolásban fel van hozva, mikor a vámszövetség, vagyis a közös adórendszer üdvös eredményei bebizonyitandók, hogy Ausztriában nagyobb mértékben csökkent a ezukoripar adókópessége, tehát termelési képessége, mint Magyarországon ; hanem még azon hanyatlási korszakban is sokkal csekélyebb mérvben csökkent az Ausztriában, mint nálunk. (Mozgás.) De, t. ház, már az egész indokolás megbirálására nézve is némileg érdekesnek tartom arra utalni, hogy a 70-ik lapon ismét mi áll ugyancsak a czukor-termelésre vonatkozólag. (Halljuk.) Ott már nem kell azt bizonyítani, hogy ez ipar nálunk lendületet vett; ott azt kell bebizonyítani, hogy mi Ausztriával szemben a restitutiónál lényegesen megkárosultunk, s azért ott a számok bámulatos ügyes csoportosítása folytán azt találjuk a 70-ik lap 2, 3, 4. és 5. pontjaiban, hogy 1860. és illetve 1867jóta fokozatosan csökkent Magyarországon a czukor-termelós. Nem akarom a számokat részletesen idézni. Tehát mig a 32-ik lapon az mondatik, hogy a czukor-termelés Ausztriához viszonyítva is folytonos előnyben van, addig ott, a mikor mást kell bizonyítani, épen az ellenkező hozatik fel. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Azt hiszem, hogy ha a számok csoportosítása igy történik, t. i. ha akarom csökken, ha akarom emelkedik: akkor nem birnak e számok oly nagy hitelességgel s a capacitatióra azon erővel, melylyel birniok kellene akkor, midőn ily roppant fontosságú törvényhozási intézkedésekről van szó, minő az osztrák-magyar vám- s kereskedelmi szövetség megújítása. Arra nézve, t. ház, hogyha mi a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor mik lesznek eredményei a magyar czukorgyártásra és nem az osztrák czukorgyárra nézve. Erre nézve a leghitelesebb adatok ismét az osztrák „Motiven-Bericht"-ben foglaltatnak. Ebből kivehető ugyanis, hogy mig Magyarországon 18 működő czukorgyár s ezek közül 10 sajtolási czukorgyár van: addig Ausztriában 44 sajtolási gyár van, az összesen 213 czukorgyár között. Magyarországon tehát a sajtolási gyárak száma az összes gyárak 60°|

0- ót, Ausztriában pedig csak 20°j

0-át teszik. Én azt hiszem, t. ház, hogy minden oly intézkedés, mely a sajtolási gyárakat sújtja szemben az áztatási gyárakkal ezen százaléki arány folytán egészben véve mindenkor a magyar gyárakra lesz. káros hatással szemben az osztrák gyárakkal. A minister ur felhozni méltóztatott, hogy ő nem bírja összeegyeztetni az osztó igazsággal azt, hogyha mi nem fogadnók el a sajtolási gyárakra ezen adóemelést, vagyis az adókiszámítás alapjának helyesebb megállapítását, ő akkor soha sem adná beleegyezését abba, hogy az áztatási gyárakra nézve adóememelésónek vagy kivetési rendszer változásnak legyen helye; és ebből azt méltóztatott következtetni, hogy miután az áztatási gyárak előnyben vannak, ha azokra nézve sem fog adóemelés behozatni: akkor az áztatási gyárak fokozatosan elnyomnák a sajtolási gyárakat. Erre t. ház, azért nem vagyok képes semmi argumentumot felhozni, mert megvallom nem ér-