Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-262
314 262. országos ülés június 28. 1877. dig érzem, hogy nem játszom szomorú szerepet, mert érzem, hogy tökéletesen igazam van. Azt moudják az illető urak, hogy lehetetlen, hogy Austria és Magyarország közt egyenlő adó legyen: mert a magyar répa rosszabb, mint az osztrák; vannak más viszonyok is, melyek azt teszik szükségessé, hogy Magyarországon valamivel csekélyebb legyen az adó, mint Ausztriában. Ez az egész érvelés nem ezen törvényjavaslat ellen van intézve, mert ezen törvényjavaslat a létező törvénybe ozikkelyezett vám-szövetség alapján áll, a mely azt mondja, hogy egyenlő rendszabályoknak kell mind a két területen lenni. (ügy hang a baloldalon: ..MjgyenlŐ elveknek, de nem egyenlő rendszabályoknak u ) Engedelmet kérek, oly sokszor megnéztem annak a törvénynek minden betűjót, hogy ha tévednék: szívesen beismerném, de határozottan mondom, hogy ugy áll. Ez nem az 1867: XÍI. törvényczikkben áll igy, hanem a vámszövetségről szóló törvényben és igy e rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy különböző mérték legyen itt és ott. Tovább megyek arra nézve, hogy a különböző mértékkel való mérés mellett 15, 20 °j 0-al szállíttassák le az ado, ez olyan könnyű dolognak látszik, a mely azonban véghetetlenül nehéz. De merem állítani, ilyen eljárás mellett nemcsak az egységes vámterület lehetetlen, hanem minden I megyében egy külön mértéket kellene használni; i akkor a debreczeninek nem lehet annyit fizetni, mint a simányinak, és ennek ismét nem lehet annyit', mint a sopronyinak. Nem akarok erről részletesen beszélni, pedig igen sokat lehetne róla szólni, de egyet mondok. Én a végleges czukoradó-rendszer megállapításánál semmi esetre sem pártolhatom, sőt ellene vagyok azon rendszernek, mely a répa-felmérést veszi egyedül valóban alapul; mert ez a magyar czukoripart megkárosítja, és két rendszer közöl egyiket tartom választandónak és hozandom javaslatba, vagy a teljesen megjavított alapokra helyezett általányozási rendszert; vagy pedig, ha ezt nem sikerül alaposan kidolgozni: a termény megadóztatása mellett vagyok, (Helyeslések.) mely nem levén tekintett arra. hogy hány mázsa répából termeltetik egy bizonyos mennyiségű czukor és akkor a kisebb czukor tartalmú répa egyátalában nem fizet annyit, mint a nagyobb czukor-tartalmu, mi által az egyenetlen adóteher elleni panasz tökéletesen meg fog szűnni. De mindezen kérdéseket akkor kell majd megvitatni, ha a végleges czukoradó-törvény fog tárgyaltatni ; nem is hoztam volna elő, de midőn valaki erről az oldalról is megtámadtatik, a védelemben elő kellett állani vele. Mondottam már, hogy ezen javaslat nem praejudicál a végleges törvénynek, mert ez ideiglenes törvény. De azon érvelés, melyet a t. képviselő urak felhoztak, az szólhat a vámszövetség ellen az ő szempontjukból érv gyanánt, szólhat a fogyasztási adórendszer ellen, az olyan dolog, a mi mindehhez nem tartozik, a mely ideiglenes időre van hozva. Azt mondják, hogy tengődik a magyar czukoripar és itt megint a nyúl jut eszembe, (Derültség) nem tehetek róla, de mert az adomát jónak tartom és mulattatónak — bár rosszul volt alkalmazva, — többször is vissza térek rá. Azt mondják, tengődik, azt mondják, tönkre megy az adótól. Hát kérem, attól megy-e tönkre valaki, a mit nem fizet? (Helyeslés.) Volt szerencsém bebizonyítani, hogy nem fizetnek semmit. Hát már most lehet-e azt mondani, hogy nálunk megbuknak a gyárak a nagy adó miatt, midőn tényleg ki van mutatva, hogy adót nem fizettek. Azt mondja a tisztelt képviselő ur, nem tudnak az osztrák gyárakkal szemben versenyezni. Itt a dolog igy áll. A mi termelési viszonyaink, a mi climaticus viszonyaink olyanok, a melyek átalában a czukorgyártás nagy kiterjedésére nem kedvezők. Nem a törvény az oka, hanem egyéb körülmények. Akármilyen törvényt hozhatunk ott, a hol nincs meg az ipar terjedésére kedvező viszony: ott nem fog azon ipar kifejlődni. (Helyeslés.) Én helytelen közgazdászati irányzatnak tartanám erőltetni egy ipar keletkezését ott, a hol nincsenek meg azon iparfejlődésére a természetes feltételek, és elvonni az erőket az egészséges gazdasági ágaktól. (Helyeslés.) Ez az én nézetem, nekem, az egy oldalú fiskális pónzügyministernek. Hanem megmondom én az okát, hogy miért tengődnek *? Tengődik egy némelyik nem azért, mert nagy az adó, hanem azért, mert ha ugy spekulál akárki a világon, akármely gyáros, akármely föld- és tőke-birtokos, mint a hogy spekuláltak Austriában és Magyarországon némely czukorgyárosok a múlt időkben: nincs emberi hatalom, mely őket megmentse a tönkre menéstől. A pangásnak egy másik igen nagy oka is van. Példákat tudnék e tekintetben felhozni ez oldalról és a másikról is. Miért érzi a czukoripar az átalános iparpangást sokkal nagyobb mérvben mint más ipar? A ki kissé mélyebben gondolkozott e kérdésről, meg vagyok győződve be fogja látni, hogy ennek oka az, mert a czukoripar az osztrák-magyar monarchiában teljesen a külföldre van utalva, teljesen a külföldi conjukturáktól függ. Miért ? mert kétszer annyit termel, mint a menynyit a monarchia fogyaszt. Olyan ipar pedig, mely kétszer annyit termel, mint a mennyit az ország fogyaszt: az az ipar a külföldi kereskedelem mozgásának legkisebb változtatását is megérzi; s mert az ilyen viszonyod változók nem egyszer, hanem sokszor, az utolsó időkben meg is érezte, s innen
