Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-262
262. országos Ülés június 28. 1877. 315 van, hogy a czukoripar sokszor nagy lökéseket kapott. De a ma fennálló magyar czukorgyárakról állithatom, hogy azok főleg az utolsó évek kedvező eredményei által annyira consolidálódtak, hogy kivitel tekintetében képesek az osztrák iparral ooneurrálni. Ezt állithatom, mert e kérdést ez irányban is tanulmányoztam; nem hittem el mindent a statistikának, ós meggyőződtem arról, hogy például a külföldön sőt Bécsben magában is egy pár igen nevezetes fogyasztó van, kinek a legfinomabb czukorra levén szüksége: azt nem osztrák, vagy morva gyárakból veszi, hanem magyar' gyárból. Mindaddig, mig Magyarországon és Ausztriában a fogyasztás nem fog nagyobb mértékben terjedni, ezen viszonyok fen fognak állani. Igen de Magyarország nem termel annyit, mint a mennyit fogyaszt, hanem Ausztriából hoz be. Ez tény; csakhogy engedelmet kérek, ez nem a czukoradó kérdése, ez a közös vámterület kérdése. Ezt a közös vámterület tárgyalása alkalmával beszéljük meg, hogy miben és mennyiben szenved Magyarország ezen az oldalról. Ez egy nagy kérdés, mely magával e törvényjavaslattal absolute összefüggésben nincs. Még csak egyre akarom a t, házat figyelmeztetni, mielőtt szavaimat bezárnám és ez az, hogy én beszélek mind a magyar, mind az osztrák gyárak érdekében, s meg vagyok győződve, hogy az én törvényjavaslatom sokkal inkább védelmezi azok érdekeit, mint azon képviselő urak. kik e törvényjavaslatot megtámadják. Ez meggyőződésem egy igen egyszerű okból. A külföld szemei igen nagyon érdeklődve és kíváncsian nézik, mi történik itt. A külföld tudja, hogy a régi systema fentartása mellett a monarchia igen nagy mórtékben praemiálja a maga czukor kivitelét. A külföld reclamatiókkal fordult hozzánk ezen állapot megszüntetése végett. De mert nem tudtuk legutolsó időkig constatálni a bajt oly mértékben, hogy a hivatalos tárgyalást megindíthattunk volna, és ugy is közeledvén a szerződés-lejáratások ideje a dologban nem történt semmi. De a mozgalom a külföldön meg van, s nyilatkozott abban, hogy 1874. márczius havában Francziaország, Belgium és Hollandia parlamentjeinek asztalára törvényjavaslatok tétettek le, melyben kimondatik, hogy nem fogadnak be a czukoradó-conventióba egy oly államot sem, a mely premiálja a czukorkivitelt, és minden állam ellenében, mely prémiumot ád: retorsióval fognak élni. Ezen mozgalom első sorban érdekli az osztrák-magyar ipart, mert ha ily premiumot a czukorkivitelnek adni meg nem szűnünk: rósz jós legyek, de határozottan állítom, hogy el fognak zárkózni a külföld sorompói az osztrák-magyar ezukor-export ellenében; vagy pedig megvámolják a kivitelnél a czukort. Ha elzárják: akkor a mi czukorgyáraink mintegy zsirjokban fulladnak meg, mert itten nincs piacz, a fogyasztás sokkal kisebb levén, mint a mennyit termelnek: hullani fognak a gyárak, mint őszszel a légy, a magyar gyárak ép ugy, mint az osztrákok. Vagy pedig, ha retorsióval fognak ellenünk élni: akkor a gyárak a külföldnek fogják azt az adót megfizetni, amit mi alaptalan érvelések és adatok alapján a magunk zsebébe nem akarunk bele tenni. üzen törvény Ausztriának többet használ, mint Magyarországnak a dolog természetónéi fogva: mert Ausztria tiz annyit termel mint mi, mert czukoradója tizannyi, mint a miénk; de azért, mert Ausztriának többet használ, mint Magyarországnak, ez sohasem volt ós nem lesz érv ezen kérdés megítélésére {Helyeslés) és épen azért, bocsánatot kérvén a t. háztól, hogy ezen unalmas, szarsz themával oly hosszú ideig foglalkoztam (Halljuk!) arra kérem a t. házat, hogy maga a czukoripar érdekében, de máskülönben az államkincstár érdekében, melynek ezen összegre szüksége van és az igazság érdekében, a mely nem tűri, hogy akkor, mikor én szedem az adót a földbirtok és a házbirtok után: ne szedjem a czukoradó után is. (Helyeslés.) Ennek érdekében és azon elv érdekében, hogy Magyarország nem nélkülözheti a czukor után azt a jövedelmet, amit minden modern állam a czukoradó után élvez: kérem a t. házat ezen törvényjavaslat elfogadására. (Elénk helyeslés a középen.) Berzeviczy Egyed: T házi Én tökéletesen egyetértek az igen t. pónzügyminister ur által előadott viszás állapot ecsetelésével, melyet már a pénzügyi bizottság jelentésében is felhozott és melyeket a t. minister ur a házzal körülményesen megismertetet. Oonstatált dolog, hogy évről évre, mint a t, pónzügyminister ur mondja, a majdnem nevetséges anomália beáll, miszerint a czukoradó restitutiója alakjában az állam többet fizet vissza egyeseknek, az exporteureknek, mintsem czukoradó fejében kapott. De ezen anomálián szerény nézetem szerint máskép is lehetne segíteni, mint azt a szőnyegen levő törvényjavaslat adóemelés által tervezi. Ugyanis a ministerium ezen törvényjavaslatban felhatalmazást kér, hogy ugy, mint eddig az áztatási gyáraknál diseretioner hatalma volt óvenkint a termelési képességet megállapítani, ilyformán egészen a kormány önkényére bizassók az adó ideiglenesen ugyan, csak egy évre, azon egyéb gyárakra nézve is megszabni, melyek az országban fenállanak és sajtóval dolgoznak. Eltekintve, hogy nem tanácsos és nem helyes, ha a kormány anyagi kérdések körüli törvényhozásban bizonyos önkényes eljárással bizatik meg, nem is gondolom, hogy csak ezen módon egyedül, az az adófeleme40*
