Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-262
312 262. országos ülés június 28. 1877. átalányt, az áztatási gyáraknak adóemelését megtehetném törvény nélkül is. Mlidroay Soma (Közbeszól:) Miért nem teszi meg ? Széll Kálmán pénzügyminister: Azért nesn, mert nem tartom méltányosnak és igazságosnak A. adóját hasonló viszonyok között emelni és B-ét nem. Lehetetlennek tartom az áztatási gyárakat, melyekből nálunk is vannak, megróni adóval a tényleges termő-képesség szerint és a sajtó gyárakat ott hagyni, a hol 16 évvel ezelőtt voltak. Ha a t. ház ezen törvényjavaslatot megszavazza, kijelentem, hogy én az áztaíási gyárak adóját nem leszek kényszerítve a termő-képesség sokáig emelni, hanem ennek következtében az elmarad, így tehát nem lehet azt mondani, hogy a sajtó gyárakra fog nehezedni egyoldalúan az adóemelés. Egyébiránt ne méltóztassék ezen szótól anynyira megijedni, mert ez nem adóemelés. Az adóteher ugyanaz marad, hanem a termelési képesség, a mely 16 óv óta annyi meg annyiszorta változott: ez fog magasabban megállapittatni. (Mozgás?) Az eredmény ugyan felemelés, de maga az adótétel tulajdonképen csak annyi lesz, mint a mennyi volt 16 év előtt. Méltóztassék e megkülönböztetést figyelembe venni, mert ez a kérdés megítélésére nagy befolyással van. Én azt állítom, és a t. képviselő urak nem fogják ellenkező adatokkal megczáfolni, hogy ha e törvényt nem hozzuk meg ós ugy történnék, mint a képviselő urak felteszik: a magyar ezukorgyárak épen akkor lennének csak hátrányban. Miért ? (Halljuk) Azért, mert ha ezen törvényjavaslat elvettetik, kijelentem, hogy én nern vagyok azon helyzetben, hogy az áztatási gyárnak adóját emeljem. Ebből pedig az fog következni, hogy miután az áztatási gyárak, melyek diffuseurökkel dolgoznak, sokkal tökéletesebb és sokkal kevesebb költséggel jobb munkát képesek végezni : el fogják a concurrentiával nyomai a sajtó-gyárakat. Ez pedig káros lesz, mert van. mindkétféle gyár, de sokkal több a sajtó gyár, melyeknek működése igy megnehezittetnék. Midőn tehát egy fokra, egy niveaura akarom emelni mindkétféle gyárt, egyiket ugy, mint a másikat: bizonynyal nem hozom hátrányba a sajtolási gyárakat; sőt épen ellenkezőleg, ha a javaslat el nem fogadtatnék: akkor jönnének hátrányba a sajtolási gyárak. Ez a meggyőződésem, — és legyen meggyőződve Berchtolcl képviselő ur, hogy nem kellett ehhez semmi győzelem az osztrák minister részéről velem szemben, mert igy lévén meggyőződve, ezen szempontból : én magam voltam ki mondottam, hogy vagy törvénnyel fogunk adót emelni, vagy átalában nem fogunk adót emelni. Igy áll a dolog. Azt mondja Lukács Béla képviselő ur, hogy én elvetem az adórendszert, melyet az általa idézett szakértő bizottság Magyarország érdekében helyesnek talált, t. i. az átalány rendszert; és ezt kétszer is ismételte. Engedelmet kérek, legyen szíves megolvasni azon törvényt, azt, melyet módosítani akarok, — és meg fogja találni benne, — egy kicsit bonyolult tigyan a dolog, de meg fogja benne találni, hogy itt nincs rendszer megváltoztatásáról szó. Nem áll az , a mit oly nagy aplombbal mondani méltóztatott, hogy t. i. ón a répa felmérési rendszert akarom behozni, mertén a pausalis rendszert akarom most fentartani. E rendszer természete pedig az, hogy a dolog kölcsönös megalkuvás tárgya. Ha ón azt mondom az illetőnek, te ezt a pausalis összeget fogod fizetni, és ő azt mondja. hogy azt nem bírja, fen van tartva számára a jog a répa-felmérésre. Nem változtattam tehát a törvényt, mert én abból szószerint átvettem ezen intézkedést. Méltóztassék a dolgokat kissé jobban át olvasni és akkor nem fog ily ellenvetést tehetni. Azt mondotta továbbá a t. képviselő ur, hogy évekig éreztük azon anomáliákat ós csak most jövünk elé ezzel. Én azt hiszem, hogy mert már évek óta éreztük a bajt és csak most jövünk elé egy javaslattal: ez nem lehet érv arra, hogy ne fogadjuk el most sem. Igy nem lehet érvelni, Jövünk most azért, mert ily feltűnő, ily kirívó nagy mértékben sohasem jelentkezett azon visszás állapot, mint tavaly, mert akkor fizettünk rá egy milliót. És megmondom az okát, miért nem jöttem elé tavaly, hanem most. Mert tavaly megpróbáltam más módon megkapni azt, a mit elvesztettünk. De nern ment. Felemeltük az áztatási gyárak adóját a régi alapról bizonyos mértékig 60°j 0-al, s az lett az eredmény, hogy lOO^-al vettünk be kevesebbet. Ezen az utón tovább menni nem lehet; tehát átmegyek a most javasolt útra. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy létrejön a vámszövetsóg a jövő esztendőben, mert jelenleg a vániszövetség lejáróban van: miért hozzuk tehát e törvényt most a törvényhozás elé *? Az, hogy a vámszövetség lejáróban van: még nem indok arra, hogy most ezen anomáliák megszüntetésére semmit se tegyünk. Ellenérv volna akkor, ha ma 2, 3, 4, 5 évre akarnók e törvényt meghozni; de hiszen a törvényt meghozzuk a jelen évre és a jövő év néhány hónapjára, mert a jövő év eme hónapjait nem lehet elválasztani a jelenlegi évtől, a mennyiben egy termelési idényt képeznek, melyet ollóval mintegy szétvágni nem lehet.
