Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-262

262. országos ülés június 28. 1877. 311 hetetlen, mert az adatok azt bizonyítják, hogy meg kell tenni; nem volna igazságos: nem volna helyes meg nem tenni a sajtó-gyárakra nézve és mert erről törvény nem intézkedik, ezen rövid törvényben kérek felhatalmazást a t. háztól, hogy ugy járhassak el ezekkel szemben is, mint az áztatási gyárakkal szemben. Hanem azt mondják az ellenvetést tevő urak, hogy nem lehet ezt tenni, mert a törvényjavaslat összefügg a kiegyezéssel, és mert határozottan Magyarország érdeke ellen van és teljesen tönkre teszi a magyar czukor-ipart. No én ezen argumentumok mindegyikével szembe akarok nézni, mert nem akarom azt, hogy a t. ház ezen argumentumokat olyanokúi fogadja el, a minőknek látszanak. Azt mondják : összefügg a kiegyezéssel és azt hiszem Berchtold képviselő ur is valami ilyet mondott, a ki azt állította, hogy hiszen mindig az osztrák pónzügyminister győzedelmeskedik és a magyar húzza a rövidet, és ha most ezen törvényjavaslatot elfogadjuk, tisztán osztrák érdeknek szolgálunk és az által anticipáljuk a kiegyezést. Engedelmet kérek, ezen törvényjavaslat a kiegyezéssel absolute nem függ össze, először azért: mert ezen íörvényjavaslat provisorius intézkedést czéloz; másodszor: mert a mint említem, megszűnik épen akkor, midőn azon kiegyezés, melyet csinálni fogunk, életbe lép. Hát hogyan lenne ez a kiegyezésnek anticipátiója, midőn ezen törvényjavaslat előterjesztésének inditó oka részemről épen az volt, mert a végleges ezukoradó törvényt most nem hozhatjuk meg, mely már igenis a kiegyezés egy részét képezi, mely a jövő január 1-től fogva a megállapítandó uj viszonyokhoz képest Ausztria közt és köztünk leszen megállapítandó. Épen azért tehát, mert nem akartam anticipálni, terjesztettem be ezen provisorius jellegű törvényjavaslatot, mely a jelen évnek csak pár hónapjára szól és a jövő évnek első negyedére, és a melynek hatálya megszűnik 1878-ban. midőn az uj kiegyezés hatályba lép. Azt mondják azonban, hogy ez által a magyar cznkor-gyárak tönkre fognak tétetni : mert nálunk kiválólag sajtolási gyárak vannak, nevezetesen 14 gyár közül van 10, mig Ausztriában 200 közt csak öO — 60, — tehát ezen törvényt azért hozzuk be. hogy a magyar sajtolási gyárakat meglehessen adóztatni, mi által az osztrák gyárak nevezetes -fölényben részesülnek. Berchtold képviselő ur ezt még azzal is tetézi, szabad legyen erre visszatérnem, hogy illustrálja egy igen mulatságos adomával a dolgot, mondván, hogy a pónzügyminister megszokott egyoldalú fiscalis szempont mellett megakarja ölni a magyar ipart, — s önkénytelenül ugyan, — ezt kegyes volt hozzá tenni — de ugy akar eljárni, mint ama bizonyos nyúl eseténél történt, mert általa teljesen tönkre fognak menni gyáraink ; és ő, ki egy oly kerületnek képviselője, melyben monarchiánk legnagyobb gyára van, mondhatja, hogy ez így fog történni: mert ő gazdag tapasztalatokkal bír és engem egyoldalú fiscalis eljárással vádol. Legyen szabad t. ház, nem egészen találónak tartanom azon hasonlatot, mert oly ipar, a melytől — mint bebizonyítottam, — nemcsak hogy adót non szedünk, hanem a melynek egy millió forint praemiumot adunk: mégsem hasonlítható a félig agyonlőtt nyúlhoz. Tehát a hasonlat sántikál. Ha a t. képviselő ur engemet épen, mint a nyitrai kerületnek képviselője, egyoldalú fiscalis szempontú eljárással vádol: méltóztassék megkérdezni azon gyárost, akinek érdekeit oly melegen és teljes jogosultsággal védelmezte, mert közgazdasági szempontokból azoknak érdekét kétségtelenül védelmezni kell, — azon gyáros mindenesetre bő felvilágosításokat fog adni a képviselő urnák arról, hogy én talán még sem vagyok oly szűkkeblű fináncziáJis szempontú ember ; mert ha ez volnék: akkor a suráuyi ezukorgyárat már tavaly becsukattam volna, mit nem tettem, hanem minden áron fentartottam, mert azt hittem, hogy azon vidéknek és az országnak csak így tehetek hasznot ; sőt ugyanezen gyárnak adómentességet adtam 1881-ig ós segítettem morális és anyagi eszközökkel más utón is, aminek következtében igen nagymérvű felelősséget vállaltam magamra, melyet annak idejében a zárszámadásokban indokolni fogok. Ez nem a mellett bizonyít, hogy én merev financziális szempontú ember vagyok. Erre tessék most a nyúl históriáját visszafordítani (Elénk helyeslés) Bocsánatot kérek t. ház ezen kitérésért, de mert személyemet érintik a megtámadások, ezeket kötelességemnek éreztem önmagam igazolására elmondani. (Helyeslés.) Azt mondják, ós Lukács Béla képviselőúr hirdeti e tant, hogy ez a magyar ezukorrépa-gyárakat tönkre teszi, mert nálunk csak sajtó gyárak vannak, és mert ezeknek adóeme léséről van szó. Én, t. ház, ezen nézetben egyáltalában nem osztozom, és pedig azért nem, mert teljesen téves alapokon fekszik. Ha a dolog ugy állana, hogy ha ezen törvény létre nem jő, az áztatási gyárak fognak nagyon megadóztatni, és a sajtó gyárak nem: akkor igaza volna a t. képviselő urnák. Azonban a dolog másképen áll.. Miután a ministernek hatalmában, sőt nemcsak hatalmában, hanem, mert a törvény rendeli, kötelességében áll a tényleges adatok alapján kimutatott termelési mérték szerint megállapítani az