Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-262

306 262 országos ülés június 28. 1877. Az 1868-iki országgyűlés már elrendelte az adóreform kérdésének tanulmányozását, és tudjuk, hogy akkor egy szakbizottság hivatott össze az egyes adónemek tanulmányozására, s igy a ozukoradó és czukorgyártás megadóztatása kérdésének tanulmányozására is egy szakbizottság állíttatott össze, mely működését 1869. april 15-én kezdte meg. E szakbizottság szakértőket, gyárosokat ós érdekelteket hallgatott ki, és e kérdést igen alaposan és részletesen tárgyalta és megvitatta, s végre 1870. márezius 7-ón tanácskozásai ós vizsgálódásainak eredményét egy jelentésben összefoglalva, az akkori pénzügyministerhez fel is terjesztette. E szakbizottmány tagjai nem csak czukorgyárosok és iparosok voltak, hanem a czukorgyártással összeköttetésben nem lévő kiváló férfiak is. E szakbizottmány jelentésében vizsgálódásának és tanulmányának eredményeit a következőkben foglalja össze: „A magyarországi répatermelés mind az évi átlagot, mind a különböző vidékeket tekintve, sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nem örvendhet oly kedvező eredménynek, mint a milyenek a répaczukoripar az emiitett országokban már előleg lényegesen támogatják. Azon tényezőket is, a melyek hátránynyal bírnak a magyarországi ezukorgyártásra nézve, részletesen kiemeli az illető szakbizottság s ezen tényezők a következők: „A kevésbé kifejlődött földmivelés sok helyütt a talajnak túlságos sótartalma, a még átalában szunyadó szellem, a munkaerő hiánya, melyet többnyire túlmagas bér mellett messze vidékekről kell beszerezni, mely hiánya a munkáskezeknek igen gyakran lehetetlenné teszi, hogy a földmives gazda a répának az elegendő kapamivelést különösen a kellő időben megadhassa. Azon ténykörülményt is megemlíti a bizottság „hogy Magyarországon a répaczukoripar fejlődését a gyárak felállítása és berendezése tekintetében több rendbeli akadályok hátráltatják. A ozukorgyárak építése Magyarországon 30—40°/

0-al többe kerül, a gépeket és müeszközöket nagy messzeségről többnyire a birodalom más'k részéből kell szállítani, a külföldről hozott munkások állandó elhelyezése, nem is említve az ezzel járó egyéb költségeket, rendkívüli intézkedéseket lesz elkerülhetetlenné. A közlekedés ki nem elégítő, jó utakban átalános a hiány, a kőszén ára magas, az országnak csekélyebb ipar és műszaki fejlettsége, a segédiparágak gyakori távolsága, különösen a gépgyáraké, mely utóbbi körülménynél fogva kénytelen a ezukorgyár minden kigondolható kézmüveit a megkívántató mühelyiyel együtt maga tartani. Mindezeket tekintetbe véve, hangsúlyozta a szakbizottság egy a magyarországi ezukoripar különleges viszonyaihoz alkalmazott adórendszer szükségét. Ezen feltétel s a magyarországi gyárak hátrányosabb helyzetének kiegyenlítése mellett a szakbizottmány lehetőnek tartja a víznyomású sajtók törvényszerű termelőképességének 10°/

0-al való felemelését." A szakbizottmány ezen utóbbi nyilatkozatára igen gyakran történik hivatkozás. Az 1869-iki adó-enquéte munkálatából a pénzűgyminister ur maga is indokolásában, valamint maga a t. előadó ur is csak ezen egyetlen egy mozzanatot emelte ki, hogy t. i. a czukorgyárosok már maguk is elismerték, hogy 10°/

0-al felemelhető a ezukoradó. Elismerték, az igaz, de határozottan bizonyos feltételekhez kötve és határozottan hangsúlyozva, hogy a magyarországi ezukoriparnak hátrányos helyzete az ausztriaival szemben kiegyenlítessék. Nyilatkozott a szakbizottság a rendszert illetőleg is, a mely hazánkban a ezukor megadóztatása tekintetében követendő lenne. Összehasonlított minden adórendszert, még azt is, mely a korábbi időkben fenállott, t. i. az adókötelezett fél és a pénzügyi kormányzat közti szabad egyezkedési rendszert a kényszeritett adómegváltási rendszerrel, a mint az jelenleg a víznyomású sajtókkal dolgozó gyáraknál alkalmazásban van és azon meggyőződésre jutott, hogy ez utóbbi adórendszer a magyarországi répaczukoripar érdekeinek leginkább megfelel. Azon körülmény, hogy ezen adórendszer mellett a selejtesebb répából termelt ezukorra sem esik több adó, mint a jobb minőségűből termeltre : Magyarország viszonyaihoz képest annyira fontos, hogy azt a szakbizottmány a magas kormány figyelmébe eléggé nem ajánlhatja, miután az nemcsak lehetővé teszi és elősegíti répatermelésre kedvezőtlenebb vidékeken is a ozukorgyárak keletkezését, hanem az átlag csekélyebb czukortartalmu magyar répára nézve szemben az örökös tartományokbeli répával kiegyenlítő tényezőül szolgál a birodalom mindkét fele részének aránylag egyforma megadóztatására". így nyilatkozott a ezukoradó tárgyában összehívott szakbizottság, és mégis azt látjuk, hogy ezen adómegváltási rendszer helyett a t. kormány javaslatában a feldolgozandó répamennyiség felmérése szerinti megadóztatási rendszerre kívánja a fősúlyt fektetni. Azon törvényjavaslatra vonatkozólag, melyet a t. kormány a ezukoradó tárgyában előterjesztett, részletesen nyilatkozott a magyar ezukoriparosok értekezlete is, ós ezek is kiválólag hangsúlyozzák a magyarországi ezukorgyártásna-k hátrányosabb helyzetét az ausztriaival szemben. A szakbizottság munkálatában kiemeltem már azon tényezőket, melyek befolyással bírnak arra, hogy a magyarországi ezukorgyáros hátrányosabb helyzetben van és egyáltalában nem képes versenyezni az ausztriaival. Azóta az ott kiemelt hátrányokhoz még ujabbak is járultak, nevezetesen pl. az 1875-ben