Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

261. országos ülés jiinitis 27. 187? 293 Ágost képviselő ur előadására is kívánok reflektálni, a melyből—tán gyenge hangjának kell tulajdonitanom, — azt vettem csak ki, hogy Kállay Béni véleményét, pártolja; hogy azonban előadásának mily hatása lett, azt abból Ítélem meg, hogy a mellette ülő t. Szilágyi Dezső kópiselő ur, kivel Pulszky képviselő ur köztapasztalat szerint egyértelemben szokott lenni, fejbólintásaival előadását nem helyeselte, s ebből azon következtetést vonom le. hogy Pulszky Ágost képviselő ur véleménye és gondolkodása megjavulni fog. (Derültség bal/elől.) A ministerelnök ur tegnapi fényes beszédében zokon vette, hogy ezen oldalról a külügyi kérdésekben beadott interpellatiók folytán mintegy unszolva volt. Az átalános tájékozatlanság közepette a háznak, illetőleg a ház ezen részének felszólalásait ma is teljesen jogosultaknak tartom, mert egy képviselőnek és nekünk képviselőknek nemcsak azon alkotmányos jogunk van, hogy évenként megszavazzuk katonatartásra az óriási terheket ; hanem igenis arra is van jogunk és kötelességünk, bogy a nemzet által a kormányra bizott költségeket és katonákat minő politikára kívánja felhasználni, és kötelességünk megnyugtatni a nemzetet az iránt, hogy e tekintetben érdekeit képviseljük. (Helyeslés.) Azonban constatálom azt, hogy ezen unszolásnak mégis lett annyi sikere, hogy tegnap és ma a ház, az oly fontos külügyi események megbirálásával foglalkozhat, s lett annyi sikere, hogy ezáltal meg fog győzetni a nemzet arról, hogy ezen parlamentnek van befolyása a külügyek vitelére is, és ennek következése lesz az, hogy a t. ministerelnök urnák hazaíias nyilatkozata folytán az általa érintett idegrázkódások elmúlnak és a nyugalom helyre áll. (Helyeslés balfelöl.) Én elismerem, és élénk érzetével birok annak, hogy hasonló nehéz körülmények közt egy kor- | mányra nézve nehéz nyilatkozni vagy nem nyi- j latkozni: ugyanazért a ministerelnök urnák tegnap adott nyilatkozatában részemről minden utógondolat nélkül megnyugszom, megnyugszom azért, mert ezen nyilatkozatból azt vélem megérteni, hogy azon politika a döntő körök által sem most, sem jövőre nem fog követtetni, nem tekintetik feladatnak, a mely politika ugy látszik némely széthúzó elemek és némely körök által ugy szólván erőszakoítatik, és amely politika kisértő politika, mely minden, csak nem magyar; minden, csak nem osztrák politika; mely minden, csak nem Magyarországnak, s nem az osztrák-magyar monarchiának ós a dynastiának jól felfogott érdeke. A magyar nemzet az önfentartásnak egy ezredéves múlton alapuló jogosult politikáját követeli, ösztönszerűleg és öntudatosan. Ezentúl nincs vágya, nincs czélja, nincs reménye. Nem lehet rósz néven venni, ha egyes törvényhatóságok, egyes képviselők a uemzet ezen közóhajtását, ezen politikáját kifejezik. Épen ily esetnek tartom én Somogy és a törvényhatóságok ez iránti kérvényét, melyet részemről annál inkább kötelességemnek ismerem pártolni, mert saját megyém a legelső volt valamennyi közt, — habár a viszonyoknak nem oly éles alakulása közt. milyen a mostani, — mely hasonló kérvénynyel járult a t. házhoz. Azt hiszem, hogy Magyarország, a magyar parlamenti kormány, a nemzet közvéleményével nem találkozó, a nemzet érdekeivel nem azonos politikának soha oda nem adhatja magát, ily politika elősegítésére le nem törpülhet. Ezt föltettem és fölteszem a kormány minden tagjáról, kiknek véleményétől lehet eltérő nézetem, de a kiknek hazafiságában nem kételkedhetem soha. S ezek után, midőn a bekövetkező tényektől és a jövőtől várnám annak igazolását, mennyiben fog az igen t. kormányelnök ur tegnap tett nyilatkozata érvényesülni: a tárgyalás alatt levő kérvénynek a kérvényi bizottság által javasolt elintézését elfogadom. (Helyeslés.) Miskatovics János: „ Pred cetiri sto od prilike godina prodrie kano kakav Orkán iz Azije u Europu Turcin te reclom obori Bizánc, Bugarsku, Srbiju, Bosnu, Albaniju i Ugarsku i svim ovim cvatucim zemljam nametnu silóm svoje gospodstvo. Gfospodstvo je nametnuti mogao i razumio ga izcrpiti u kőrist sultanovu i njegovih pasa, ali nije razumio stvoriti i razviti europsku drzavu, kojoj je to biljeg, da se s druztvom i narodom sraste, da ih k visemu, eticnomu cilju odgoji i privede, Kako je osvajajuci tudjin provalio, tako je zloupotrebljujuci tudjin ostao kroz vjekove do danasnjega dneva. Kako je posve drugcije osvajajuci Ugrin, jedini medju azijskimi narodi. shvatio bice i zadatak drzave i njezin obstanak utvrdio ! Ovdje, postovani sabore, valja traziti izvor ueukloniva, u naravi lezecega razsula Turske Njezina prejaka sila vec se je prcbila obarajuc snaznu i junaeku Ugarsku. Ugarska je prva, poduprta europskimí narodi stresla jaram turski. S tim nezadovoljan, ugarski je narod, u jedinstvu s drugimi narodi monarkije, smatrao svojim zadatkom, da Turke iza na iz susjednih zemalja, ako se dadne, iz Europe. Bez „putujucega carskoga dukata" balkanski su narodi slobodu od monarkije zelili i ocekivali, nedvojeci ni kada, de ce ju zadobiti. Pa i sbilja Srbija, Vlaska, Moldavska i Gfrcka, pace i sam Egypat redomiee postadose slobodne zemlje. Sad je red na Bugarskoj i Bosnoj. To je, pustovani sabore, na kratko i jasno u svojoj historicnoj cistoci i jednostavnosti, iztoéno pitanje. U cieloj povjesti nece se náci normalniji i naravniji process, od ovoga pravilnoga, naravno