Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

292 261. országos öléi ágyú lövegeket a legmagasabb hegyekre. Én azt tartom tehát, hogy itt népében fekszik az ország ereje. Az is felhozatott, hogy azért nem haladhat Törökország a ezivilisatióban előre, noha most alkotmányt adott népeinek : mert a török uralkodó vallás kizárja minden más vallásbelinek előmenetelét s mintegy tyrannisalja a többi vallás felekezeteket. Ezen nyilatkozat felett, legalább az ő részéről, csodálkozom, a ki tapasztalhatta, hogy a más vallásnak ünnepeit, milyen szépen megtartják Törökországban, sőt magában Stambulban a görög-keleti egyházbeliek ünnepén török nizzamok képezik a sorfalat, és lövöldöznek a kitett szentség tiszteletére. Sőt miután magam is tudom, hogy maga a pápa, a római egyház feje, sympathiajavai nem az oroszok, hanem inkább a törökök felé fordul, hol annyi sokféle vallást követők megférnek egymás mellett, a nélkül, hogy üldözések fordulnának elő : engedje meg nekem, hogy azon kifejezést használjam, hogy ő pápistább a pápánál. A ministerelnök ur válaszát elfogadom, s azt megnyugtatólag veszem tudomásul, csupán egy állitására akarok renectálni, arra, hol azt mondja, j hogy a törökök iránti sympathiákról nem mondhatjuk el azt, hogy az ország közvéleménye. Erre nem kell egyebet mondanom, megfelelt rá Polyt képviselő ur helyeslése. (Derültség.) Én azt hiszem, t. ház, hogy ha a magyarországi szerbek jól felfogják érdekeiket, miután Magyarországban laknak : józan eszüktől nem, lehet várni mást, mint azt, hogy inkább a szabad Magyarországhoz, mint a zsarnok Oroszországhoz szítsanak ; azért a ministerelnök urnák csak köszönetet mondhatok, hogy oly egyéneket, kik az ország nyugalmának megzavarására dolgoznak, egy kicsit meghüselteti a Fortunában. (Derültség.) Csernatony képviselő ur olyan nagyon könynyen megy Boszniába ; pedig van még ott egy másik tényező, a török, a ki nehezen nézné el, hogy Boszniát egyszerűen annectáljuk. Előadása alkalmával eszembe jutott az a vadász, a ki a medve bőrére előre ivott. H a az ember minden meggondolás nélkül tekinti a dolgot, hogy oly nevezetes emberek, mint Garibaldi, Hugó Victor, Grladstonne, a szlávok törekvését pártolják, miután nincs ember hiba nélkül: ők oly hibába estek, mint az, a ki a szabadság csillagát keresve, nem néz lába elé és azon gödörbe esik, melynek neve muszka zsarnokság. Nem szándékozom a t. ház türelmét továbbra is igénybe venni, ámbár sokat lehetne ínég mondani Pulszky képviselő urnák előadására, hanem ezt Metzner Gyula barátomrabizom. Pártolom Somogy megye kórvényét (Helyeslés.) junlns 27. 1877. Metzner Gyula: T. ház! Az előttem szóló t. képviselő társam becses megbízása folytán, átveszem a szót. (Derültség.) de azon kellemetlen helyzetbe jövök, hogy legelőször is őt kell nézetem szerint megcorrigálnom. 0 ugyanis bizonyos egyéneknek meghüseltetését a kormány actiójának tulajdonította ós én e tekintetben jogérzetemnél fogva és mint magyar ember, a magyar kormánynak igazolására kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezen állítása a t. képviselő urnák helytelen; mert az illető egyéneknek, hogy az ő kifejezésével éljek, meghüseltetése törvényes birák, törvényes utón hozott Ítéletének kifolyása. (Atalános helyeslés.) Ezek után, t. ház, engedelmet kérek, hogy a vitának ily előhaladott stádiumában a tegnap és ma mondott fényes szónoklatok után igénytelen felszólalásommal becses türelmét igénybe vegyem. Midőn ezt kérem, azzal igyekezem ezt meghálálni, hogy szónoklatommal rövid leszek. (Halljuk!) Kállay t. képviselő ur és utána ministerelnökünk tegnapi felszólalásukban hangsúlyozták a közvéleménynek kifejezését, sőt Kállay képviselő ur azt is mondotta, hogy egyes képviselőnek felszólalása nem a közvélemény, nem a közérzület kifejezése. Én azt hiszem, hogy nekünk képviselőknek, áll hivatásunkban és a jelen viszonyok között különösen kötelességünkben az, hogy az ország közvéleményét első sorban tolmácsoljuk: mert nem a magunk; hanem küldőink nevében és véleménye szerint az egész ország nevében szólunk. Ha állana az, a mit a t. képviselő ur feltett, és a mi a kormányelnök ur által idézett deflnitióban foglaltatik, mit azelőtt talán ellene lehetett; czélszerüen használni : akkor közvéleményt tudni nem akarni, közvéleményt nem respectálni akarni, a legkönnyebb dolog lenne. Kállay, igen tisztelt képviselő urnák, minden esetre politikai bátorságot és a maga nemében igen kitűnő képzettséget tanúsított beszédére csak egy észrevételt kívánok mondani. Ő azon alapeszméből indult ki. hogy Törökország egymagában összehulló, összeomló test, és erre ópiti azután következtetéseit. Én alapeszméjében, legalább a mai viszonyok között, még nem osztozom; és ennek következtében nem tarthatom következtetéseit sem. Azonban egy kérdést vagyok bátor a tisztelt képviselő úrhoz koczkáztatni, és ez a következő.- Ha áll az, a mint ő állítja, hogy a török birodalom csakugyan roskadozó ház, kérdem én : most vegyük ki hát annak falai mellől a támaszokat, midőn a lehulló romok reánk, szomszédokra hullanának ; vagy pedig várjuk be, ha csakugyan bekövetkezik, az alkalmas időt, mikor a lehulló romokat saját czélunkra felhasználhatjuk ? Ezúttal az általam igen tisztelt Kállay Béni képviselő úrral ugyanazon véleményen levő Pulszky