Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-260

260. országos ülés június 26. 1877. 263 visszaélések, melyek csak némileg kedvező viszo­nyok mellett crély, kitartás és jóakarattal orvosol­hatók, megszüntethetők lennének. A valódi baj oka sokkal mélyebben rejlik t. ház. Az államszervezet oly alapon nyugszik Tö­rökországban, mely kizár minden reformot és le­hetetlenné teszi azt. Törökország ma is mint szá­zadok előtt theoeratieus állam, a mi most és ott nem csupán annyi tesz, hogy egy uralkodó val­lás létezik; hanem azt, hogy pusztán az uralkodó vallás követői bírnak az összes politikai és pol­gári jogokkal. (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem úll\) En nem kételkedem t. ház. hogy azon igen t. képviselő urak. a kik szívesek voltak félbesza­kítani •— (Halljuk) igen alaposan ismerik azon viszonyokat: meri különben nem szakítottak volna félbe. (Mozgás. Zaj) Már bocsánatot kérek; de én az én szerény tanulmányaim alapján az ellenkező nézetben vagyok. (Halljak!) Törökországban én legalább nem láttam pusz­tán csak különbözőleg jogosított társadalmi osz­tályokai, melyeknek jogköre a modern czivilizatio terjedtével egymásba olvadhatna; hanem igenis találtam és talán mások is találtak, egyrészről teljes jogbirtoklást és másrészről teljes jognélkü­lözést. Itt még közeledésről sem lehet szó ; mert hisz az uralkodó vallásnak kifolyása az összes politikai és polgári jogok gyakorolhatása és ki azokat élvezni akarja: az kénytelen egyszersmind az iziamot hitéül elfogadni. Már pedig azt köve­telni, hogy a modern jogegyenlőség eszméjének kedveért akár a mohamedánok, akár a kereszté­nyek lemondjanak ősi vallásukról, az úgy hiszem hiú ábránd volna. Bs ezen kiegyenlithetlen ellen­téten tört meg és törik meg mai nap is minden legjobb akaratú irade és hathumajum hatása, min­den európai szerződések által biztosított joggya­korlat minden európai felügyelet, minden kívülről jövő ily irányú bt avatkozás. — Törökország — lega­lább az én meggyőződésem szerint addig legalább, míg meg nem változtatja az állam létalapját: nem léphet be az európai czivilisatió körébe; pedig e czivilisatió gyors léptekkel halad a birodalom ha­tárai felé. Ha pedig megváltoztatja létalapját: ak­kor épen ez által megszűnik török birodalom lenni, mert az eddig ily nagymérvű fölényt élvezett kü­lönben is számra felette csekély mahomedán la­kosság csakhamar végkép ei fog tűnni. Ezen ellentételnek nem lehet más eredménye, mint a kikerülhetlen hanyatlás, legalább ezt bi­zonyítják a tények annak, a ki azokat közelebbről szemléli. Méltóztatott, ha jól tudom, az alkotmányra hivatkozni; tehát szóljunk ezen alkotmányról. (Halljuk!) a mely a legújabb időben behozatott ós a mely, a mint látom, a török birodalom élet­képességének biztosi tékául tekintetik. Erre nézve azt mondhatnám, hogy ezen in­tézménynek még be kell válnia mielőtt annak ha­tályáról tüzetesen szólhatnánk, mert annak eddigi működése elegendő volt ugyan a felületes Ítélet hozatalra; de nem arra, hogy komolyan szóljunk a dologról. Legyen szabad azonban egy hozzánk köze! eső példával felelnem. (Halljuk l) Szerbiában a zsidók, legalább hallgatólag bír­nak az összes politikai jogokkal és nincsen tör­vény, mely tiltaná, hogy ott zsidó például minister is lehessen : hanem tiltva van, Belgrádot kivéve, az országban bárhol is lakniok és kereskedést üzniök, (Derülisíg.) és a mennyire ón tudom, ezen szer­biai zsidók örömest megváltanák ezen tilalmat, azon illusiorius politikai jogok arán. Es Törökországban is, méltóztassanak csak a keresztények közül néhányat megkérdezni, a ke­resztények szívesen lemondanának arról, hogy né­hány keresztény ülhet a parlamentben vagy al­kalmazást nyer a diplomatiában és ministeriumok­ban: ha csak a tartományokban némileg kielégítő igazságszolgáltatást is élvezhetnének; de a kádi és miulir még a legjobb akarat mellett sem ké­pesek az igazságot egyenlő inertekkel mérni mo­hamedánoknak és keresztényeknek, mert a Korán a politikai jogoknak ezen legfőbb forrása különb­séget tesz igaz-hívők és hitetlenek közt. Én t. ház, a magam részéről legalább nagy súlyt helyezek a török hadseregre és a mennyire én ismerem, azt sok tekintetben kitűnőnek tartom s meglehet, hogy ezen hadsereg diadalokat fog aratni és meglehet, hogy még túlnyomó erő ellen is. Azonban a legfényesebb győzelmek föltartóz­tathatják egy időre talán, de végképen nem ké­pesek többé meggátolni sem a fokozatos hanyat­lást, sem a nagymérvű benső rothadást. (Mozgás balfelöl,) Ilyeneknek ismervén én legalább a törökor­szági állapotokat, megvallom, mély agyadalommal töltene ei az, ha inkább érzelmeket mint higgadt megfontolást követve, hazánk és a monarchia sor­sát minden áron összekötnok a török birodalom sorsával (Felkiáltás a szélső baloldalon: Halljak a -maszkát! Derültség.) Nem állítom én azt, és nem óhajtom, hogy a szétmállás természetszerű processusát mi is siet­tessük a magunk részéről addig, a míg érdekeinket másként is megvédhetjük; de megvallom nem sze­retném, hogy a török birodalom integritásának kérdése a mi monarchiánknak politikai dogmájává proclamáltassók, minden körülmények között min­den eshetőségre nézve, még akkor is, midőn már lehetetlenné válva, azon összerogyó épület bennün­ket is magával ragadhatna. (Zaj balfelöl.) Kaas Ivor i barátom felemlítő, hogy a con­servativ osztrák-magyar politikának egyik köve­telménye : a török birodalom integritásának fen-

Next

/
Thumbnails
Contents