Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-259

252 259. országos ülés június 25, 1877. Midőn hatalomról van szó, akkor a t. kormány centrálisai; mikor pedig már centrálisait és előállanak a hatalomnak terhei: akkor ismét deeentralisál. Ez rendszertelenség. A ki ragaszkodik a eontralisatióhoz, az teremtse is meg a közeget azon rendszer keresztülvitelére; vagy pedig — a mit én is jobban szeretnék — ha a kormány deeentralisálni kívánja a pénzügyet: akkor juttasson is részt a hatalomból a municipiumoknak; de centrálisaim a hatalmat, és mikor aztán a hatalomnak terheiről van szó, ugyan ezen terheket a municipiumokra ruházni: engedelmet kérek, az nem rendszer. És aztán hogyan lesz, ha majd „idővel — a mint talán mindnyáján óhajtjuk — a törvényhatósági rendszer kifejlődésével előáll a házipénztárak viselésének terhe? vajon akkor a törvényhatóságok adózzanak az országos pénzügyekre? Ha van országos pénzügy, hát annak költségeit is viselje az országos pénzügy és nem a municipium. Másodszor tehát azért sem fogadhatom el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. De engedje meg a t. pénzügyinmister ur, hogy megjegyzést tegyek a legnagyobb érvére, melyet a tárgyalás során felhozott — a takarékosságra. Nem tenném ezen megjegyzést, ha nem volna szerencsém tagja lenni a törvényhozásnak; hanem igy nem hallgathatom cl ezt a takarékossági érvet, én tagadom azt t. ház, hogy épen a t. pénzügyminister ur folytatná a takarékossági rendszert. Az én felfogásom szerint és a helyes nemzetgazdasági elvek szerint, a takarékosság nemcsak a kiadásokra, hanem a bevételi forrásokra is kiterjesztendő, s nézetem szerint igen rósz gazda az, a ki a kiadásoknál ezreket vagy talán százezreket kiméi meg ; de a bevételeknél azaz bevételi forrásoknál, azok egy részének teljes mellőzésével milliókat pazarol el. Megengedem, hogy a tisztelt pénzügyminister ur sok helyütt és helyesen takarékoskodik a kiadásokban; hanem méltóztassék felvenni, pl. az úgynevezett kiegyezési politikát. Micsoda takarékosság az: föladni azon jövedelmi forrásokat, melyek milliókra meghatnának, feladni ezen jövedelmi forrásokat akkor, midőn takarékosságról beszélünk? Ez az én fölfogásom szerint, ha tán nem is épen ott kell kezdeni a takarókosságot, de a takarékosság mindenesetre magában foglalja azt, hogy ne pazaroljuk el jövedelmi forrásainkat. Ezt csak mellékesen hoztam föl annak indokolására, hogy nem ismerhetem el a pénzügyminister ur által azon, már többször hangoztatott — engedelmet kérek — a valóságban csak frasist, mintha a t. kormány a takarékossági rendszert követne ; mert a mi az országos jövedelmi kutforrásokat illeti, föladván nevezetesen az önálló vámterületet, ez nem takarókosság, ez olpazarlása a ország jövedelmi forrásainak. Ezeket kívántam a takarékosságot illetőleg fölhozni. A mi a szőnyegen levő törvényjavaslatot illeti, megengedem, hogy a szükség azt hozza magával, hogy tegyünk valamit, és megvallom, hogy nem örömest maradok a negatív téren ily alkalommal, midőn positiv intézkedés szüksége forog fen: de mikor oly törvényjavaslat adatik elő, mely még az adatok tekintetében sincs kellőleg felszerelve : akkor nem tehetek egyebet, minthogy kijelentsem, hogy a törvényjavaslatot ugy a mint van, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. törvényczikk pótlására vonatkozó törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? Igen vagy nem? (Igen! Nemi) Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Simonyi Ernő: T. ház! Azon kérelemmel járulok a t. házhoz, méltóztassék a törvényjavaslatnak eredeti czimét megtartani, mert az valami tájékozást mégis nyújt az iránt, hogy tulajdonképen mi foglaltatik ezen törvényjavaslatban. Méltóztassanak megengedni, de oly rettenetes zavarván a mi törvénykönyvünkben, hogy igen kevés ember képes abban eligazodni. Ajánlom a t. kormánynak, hogy olvassa el az egyik napilapban megjelent czikkét egy volt képviselőtársunknak, ki maga is bevallja, hogy ő éveken át mamelukoskodott és most azt találja, hogy törvénykönyveinkben amiatt, hogy az egyes törvények czime csak azt tartalmazza, hogy a törvényezikk ezen vagy azon törvényezikk módosításáról, vagy pótlásáról, vagy ezen ós azon §. kihagyásáról szól a nélkül, hogy megnevezné: vajon miről van szó, oly eonfusió van, hogy utoljára is azon helyzetbe jött, hogy kénytelen volt ugy a törvénykönyveket, mint ügyvédi diplomáját a földhöz csapni, mert nem tudott bennük eligazodni. Minthogy itt csak néhány szónak felvételéről van szó, a mely e törvényezikk tartalmára világot vet ós minthogy ennek felvétele a ministeri hatalmat egy hajszállal sem kisebbíti, vagy nagyítja : nem látom át, hogy miért ne vennők fel a czímbe azt, hogy e törvényezikk: „A közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. törvény czikkben a bíróság előtti ügyek képviseltetésére vonatkozó intézkedések pótlásáról szól." Ha ezt fölvesszük, akkor mindenki tudja az első olvasásra, hogy mit tartalmaz a törvény. Ennélfogva azon kérelemmel járulok a t. házhoz, méltóztassék a törvényjavaslat eredeti czimét elfogadni.