Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-259
?i8 2öí>. országos ülés juiiiiis 25. 1R77, lás alatt áll, nem volna ozélszerü azt most határozati javaslat által a zárszámadásokra relegálni; méltóztassanak azt most megbírálni; ha helyes, elfogadni, ha nem helyes, elvetni. A mi azt illeti, hogy 14,000 írttal többet kell kiűzetni, mert azon 93,000 frínyi cautio, melyet Popper Lipót szerződésileg betett, és a mely beleepittetett: (i^-os kamattal 10 év alatt visszatérítendő. . Abban igaza van a t. képviselő urnák, hogy nincs benne; de én ezt nem kérem, ós nem azon feltevésből, melyből ő kiindult, mintha az üzem bevételeiből akarnám azt levonásba tenni, a mi szerintem sem lenne helyes eljárás; de én ezt azért nem kívánom, mert az benne van már az 1877-iki költségvetésben a beruházások czimón, hogy t. i. a fenálló szerződés értelmében Popper Lipótnak visszafizetendő 14,000 frt. így tehát providcálva van róla. A mi azon felhívását illeti a képviselő urnák, hogy az erdő-üzem állapotáról, ezen szerződésről, valamint más vállalkozókkal kötött ;szerződésekről adjak jelentést a háznak: van szerencsém jelenteni, hogy én ezt az 1878-iki költségvetés alkalmával kimerítően megteendem azon czélból, hogy a ház tagjai tájékozva legyenek. De van szerencsém egyszersmind arra figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy én azt már megtettem, mielőtt felszólítani szíves volt; inert az 1876- és 1877-iki költségvetések benyújtása alkalmával mindezekről a szerződésekről az erdészeti ügyek indokolásával kimerítő jelentést tettein, megemlítvén a Popper Lipóttal kötött szerződést, hogy az angol-magyar bankkal kötött szerződést miképen szüntettem meg, elmondottam a garam-völgyi és más erdőségek tárgyában kötött szerződésekre vonatkozó ügyekot. Tettem ezt mindig, s a mennyiben ezen esztendőben a jövő évre kihatólag ujabb szerződések keletkeznek, vagy változások történnek az erdők üzemében: valamint eddig, ugy ezután is jelentést fogok tenni. A mi azonban a régieket illeti, nem szükséges azokat recapitulálni, mert benne vannak a költségvetésekhez mellékelt előbbi jelentésekben. Ezeket kívántam felemlíteni azokra nézve, a miket a t. képviselő ur felhozott. Kérem a t házat, méltóztassanak ezen, magában véve indokolt ós a kincstári erdőségek jövedelmezősége szempontjából tett intézkedést helyben hagyni s a törvényjavaslatot megszavazni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki feljegyezve nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az előadó ur nem kíván szólni. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a Beszterczebánya város közelében épített gőzfürész költségeinek fedezésére megkívántató póthitelről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságb.m a résztetes tárgyalás alapjául? (Elfogadjiűi.) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1. és 2. §%-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak,.) „ . : : Elnök : Ezen törvényjavaslat a holnapi ülésben fog harmadszor felolvastatni. Következik a napirend negyedik tárgya: a pénzügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat a közadók kezeléséről szóló, 1876. évi XV. t.-czikkben a bíróság előtti ügyek képviseltetésére vonatkozó intézkedések pótlásáról. Gulner Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Hegedüs Sándor előadó: Az 1876. XV, t.-cz. az adók behajtásánál előforduló jogügyi képviseletet is az adófel ügyelőkre bizta. Azonban, ügy az igény-, és elsőbbségi kereseteknél és az adók behajtásánál szükséges végrehajtási és bizottsági kereseteknél, valamint a csődtömegek ellenében szükséges bejelentések, illetőleg a kincstár érdekeinek érvényesítése alkalmával oly nehéz és bonyolult jogi kérdések fordulnak elő, hogy azok ellátására az adófelügyelők hivatásuknál fogva nem képesek, illetőleg, nem hivatottak: mert ugy hatáskörük, mint feladatuk távol esik az ügyvédi functióval járó teendőktől. Ennélfogva szüksége állott be annak, hogy a kincstár érdekeinek képviseletéről gondoskodva legyen. Legczéíszerübbnek bizonyult e tekintetben ugy a pónzügyminister ur, mint a pénzügyi bizottság előtt is, hogy e képviselte:és a megyei tiszti ügyészekre bizassék, mert először azok hivatásoknál fogva ezen hatáskört betölteni teljesen képesek; másodszor mint tagjai a közigazgatási bizottságnak, az adóügyek iránti intézkedésekben teljes tájékozottsággal" bírnak; más felől az adófelügyelővel közvetlen összeköttetésben állanak ; harmadszor különösen azért, hogy ezen ügyeknek decentralisalt kezelése, ugy a kincstár érdekeire, mint magára az önkormányzatra nézve is sokkal czólszerübb, mint ha az a jogügyi igazgatóság által a központból sokkal hosszadalmasabban és sokkal nagyobb költséggel fogna eszközöltetni. Különben is azon iránynak, a melyet az 1876. t.-cz. képvisel, valamint azon reform törekvéseknek, a melyeket a közigazgatási téren ujabb időben az országgyűlés létesített, általában leginkább megfelel az, hogy ott, a hol a közigazgatás és az önkormányzat érdekei niegegyoztothetők, ugyanazon hatóság bizassék meg az állam érdekeinek kép viselésével. Igaz ugyan, hogy ezáltal a megyei tiszti ügyészekre több teendő háramol; azonban inig egyfelől annyi teendő fordul ez ügyekbon elő, a menynyinek a jogügyi igazgatóság a központból telje-