Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-253
:'.ő3. országos ölés június 18. 1877. 163 niok, és szükséges, hogy, mint az átalános tárgyalásnál is megjegyeztem, e tekintetben senki kedvezményben ne részesittessók. Az árváknak nincs joguk többet követelni, minthogy személyi és vagyoni tekintetben, mindazon kedvezményekben részesüljenek, melyekben részesittetnének, ha ők oly állapotban lennének, hogy a ma,guk ügyeit a nagykoruakéhoz képest vezetnék. És igy ennek elég van téve az ón felfogásom szerint a nagykorúak vezetése tekinteteben, ha érdekeikről a törvény, jó lelkű gyámok és gondnokok által intézkedik. Én abban a nézetben vagyok, hogy a hagyatéki eljárás olcsósága és a hagyatékoknak olcsóbb módon való elintézése minden polgárra nézve egy formán követelhető. Ha tehát a t. mimster ur ugy méltóztatik meggyőződve lenni, a mint én is hiszem, hogy igy kevesebbe fog kerülni, és hogy helyesebb az az eljárás: akkor terjesztessék ki ez az ország minden polgárára, akár nagykorú, akár kiskorú; mert az ország polgárai egyformán követelhetik, hogy ügyeik a lehető legjobban intéztessenek el. És miután a dolog természeténél fogva a hagyatéki örökösödési eljárásról szóló intézkedések különben sem tartoznak a dolog rendes menete szerint e törvényjavaslatba, hanem egy külön, a hagyatéki ügyekről alkotott törvényjavaslatba; arra kérem a ministeriumot, hogy ne méltóztassék ezt az ide nem tartozó helyen elintézni, hanem méltóztassék egy általános hagyatéki és örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslatot benyújtani, hogy legalább ez által az ország minden polgára egyforma kedvezményben fogjon részesülni és a tehernek bizonyos neme vállaikról levétessék. Én tehát ismételve kérem, hogy ez ezen törvényjavaslatból kihagyassék és a ministerelnök ur méltóztassék az iránt intézkedést tenni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, holnap vagy holnapután egy, általános hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat hozassák be a házba. (Derültség.) Ez nem nevetésre méltó dolog ; mert, ha helyesen van ez ügy elintézve a jelen törvényjavaslatban : akkor nincs'más teendő, mint. hogy azt e törvényjavaslatból ki kell venni, és egy általános törvényjavaslatba felvenni; ha, pedig helytelenül van elintézve: akkor ugy is kötelességünk azt innen kidobni ós egy uj törvényjavaslatban az elveket megállapítani. Én tehát semminemű akadályt nem látok, hogy azt hamar ne intézhessük el, ha az ország minden polgárára egyformán olcsóvá akarjuk az eljárást tenni. Baross Gábor: Azon alázatos kéréssel járulok a t. ház elé, méltóztassék megengedni, hogy javaslatomnak e szakaszra vonatkozó része a 173. §-r.a vonatkozó részével együtt olvastassák fel, mert a tárgy a kettővel azonos. Elnök: Először is Halász Bálint képviselő ur módositványa fog felolvastatni. Beőthy Algernon jegyző (felolvassa Halász Bálint módositványát.) Elnök: Következik most azon módositvány, a melyet a ministerelnök ur adott be. Beőthy Algernon jegyző (újra felolvassa Tisza Kálmán módositványát.) Halász Bálint: Én részemről hozzájárulok a ministerelnök ur módosításához és a magamét visszaveszem. Elnök: Miután Halász képviselő ur módositványát visszavette, a javaslattal egyedül a ministerelnök ur indítványa áll szemben, miután más indítvány nem adatott be. Elfogadja-e a t. ház a 171. §4 a közigazgatási bizottság szövegezése szerint? (Nemfogadjuk!) Azt hiszem, nem fogadtatott el. Elfogadja-e a t. ház a 171. §-t a ministerelnök ur által beadott módosítással'? (Elfogadjuk!) Ugy hiszem, elfogadtatott. Következik a 172. §. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 172. §-t.) Elnök: A 172. §-ra észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 173. %-t.) Elnök: Most fogjuk felolvasni Baross képviselő ur indítványának ide vonatkozó részét. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Baross indítványának 111. és 172. számú %-át.) Tisza Kálmán belügyminister: T. ház! A mi a törvénynek 173. §-át illeti, hogy a helyett beiktattassék azon §.. melyet 171. szám alatt Baross képviselő ur indítványoz: az ellen semmi kifogásom nincs, és részemről is igen szívesen elfogadom; mert hiszen a törvényjavaslatnak sem volt és nem lehetett egyéb czélja, mint az, hogy a hol szüksége előállott annak, hogy ezen szakasz épen ugy körvonaloztassék, mint ez a módositványban áll, maga a törvényhatóság intézkedjék. Én ezt részemről a dolog természetéből kifolyónak tekintettem s nem tartottam szükségesnek külön kimondani; ha ez azonban megtörténik, az által a szerkezet okvetlenül tisztábbá tétetik. Azért nekem az első indítvány ellen csakis azon észrevételem van, — a melyet nem hiszem, hogy az indítványozó képviselő ur is ellenezzen, — hogy az utolsó sorban „alispán" helyett „közigazgatási bizottság" tétessék. A mi a másikat illeti, megvallom, nem hiszem, hogy az szükséges lenne; mert ha vannak csakugyan olyan körjegyzőségek, melyekben — miután abból látszik az indítvány kiindulni, hogy közgyámot nem találnak, vagy nem fizethetnek, — akkor én megvallom, azon nézetben vagyok, hogy ez által nem segítünk, hogy ha az illetőnek 21*