Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

1Q4 25s- OTSíágos ülés június 18.1877. megadatik a jog a segédjegyzői fizetést követelni: mert azt hiszem, hogy annyi fizetéssel, mint a segódjegyzőé, közgyámot is lehet találni. {Élénk helyeslés.) Elnök: Még egyszer fel fog olvastatni Baross Gábor képviselő ur indítványa. Beöthy Algeron jegyző (olvassa az indítványt.) Baross Gábor: T. ház! Én csak azt akarom kijelenteni, hogy azon módosításhoz, melyet indítványomra vonatkozólag a ministerelnök ur tett, elfogadom, hogy t. i. „alispán" helyett „közigazgatási bizottság" tétessék. A másikat illetőleg, nem tudom: vajon a t. ház kegyes lenne-e engem meghallgatni (Felkiáltások: Nem szólhat.) Elnök: Igaz, hogy a t. képviselő ur módositványt adott be. ele nem a maga helyén, mert az általános vitánál adta azt be. Ez esetben nem akarom határozottan kimondani, hogy őt a szólás joga megilleti; de nem látok okot arra sem, hogy az ne engedtessék meg. (Felkiáltások: Szavazzunk !) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 178. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Igent Nem-!) A kik elfogadják, méltóztassék felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most Baross Gábor képviselő ur inditványa jő szavazás alá; azt azonban kétfelé kell osztani. Egyik része az indítványnak az, mely 17 3. §-nak van jelezve, azon változtatással, hogy „alispán" helyett „közigazgatási bizottság" tótessék. Méltóztatik a t. háznak Baross Gábor képviselő ur inditván}

r

ának első részét elfogadni ? (Elfogadjuk !) Méltóztassanak azok, akik elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Méltóztatik elfogadni az indítvány másik' részét. (Igen ! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják íölállani. (Megtörténik.) Kern fogadtatott el. A 173. §. Baross képviselő ur indítványának első része szerint fogadtatott el. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 114. §-i) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Baross Gábor módositványát.) Kovácsy Gyula: T. ház! Miután ugy vagyok meggyőződve, hogy ha ezen §. ugy, a mint fogalmazva és beterjesztve van, prejudicálna egy utána következő g-nak a 285. §-nak, melynek oly elvi jelentőséget tulajdonitok, hogy azt részemről, megvallom, elfogadni képes nem vagyok; arra pedig, hogy a t. háztól remélhetném, hogy ezen §. tárgyalását elhalasztani kegyeskednék, addig míg ezen említettem 285. §-hoz jutnánk, nincsen kilátásom : bátor vagyok ennélfogva a következő módositványomat beterjeszteni, kérem annak fölolvasását, s esetleg elfogadását. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Kovácsy Gyula módosítását): „Módosítás a 174. §dioz." Az első bekezdés egészen, valamint a második bekezdésben előforduló „ellenben" és „arra" szavak hagyassanak ki. B. Simonyi Lajos: Azon indítvány, melyet Kovácsy Gyula t. képviselőtársam beadott, szoros összeköttetésben áll a 285. §-al. Ezen §. igen nagy újítást akar behozni az árvapénzek kezelésére nézve. Ugyanis azt hiszem, tudjuk valamenynyien, hogy az árvapénzek a törvényhatóságokban különböző módon kezeltetnek. Voltak oly törvényhatóságok, melyekben cumulative kezeltettek, mind a központba szállíttattak, ós akként kezeltettek; ellenben igen sok törvényhatóság van, különösen a nagyobbak, a hol az árvapénzek decentralizálva kezeltettek, t. i. azok a községekben hagyatnak. Mind kettőnek meg van a maga előnye és hátránya, nem tagadom. Bószemről kimondom, hogy ezt igen fontos ügynek tartom, ós egyszersmind kijelentem azt is, hogy az eddigi szokást óhajtom fen tartani. Sok helyütt czélszerü a központban való kezelése az árvapénzeknek, sok helyen pedig czélszerü, hogy az ugy, mint eddig történt, ezután is decentralisálva kezeltessék. A decentralisatiónak ón két nagy előnyét látom. Az első előny az, hogy azon nagy árva-pénzösszegekre nézve, melyek az árvavagyont egy községben képezik, nagyobb biztosítékot látok a községi közgyámnál, mintha az egy pénztárnok által kezeltetik központosítva, a kinek cautiója talán 4—5000 frt; holott az árvapénzek felmehetnek százezerekre. Azon pénztárnok megbukhatik, vagy történhetik más baj, mint a példákból sokszor látjuk és akkor az nem képes a kárt kipótolni. Ellenben azon összegekre nézve, melyek a községekben az árva-vagyont képezik, nagyobb garantiát látok a községi közgyámnál, a ki, a mint tudjuk, a községnek jobb, vagyonosabb gazdáiból szokott választatni. De van még egy nagy előnye a decentralisatiónak és ez abban áll: hogy a mint átalánosan ismerjük, nálunk a hitelügy igen szomorú helyzetben van. Roppant nagy kamatokat kell fizetni most. Hiszen e bajnak orvoslására hoztuk az uzsora-törvényt is, melynek czélszerüségét egész terjedelmében most sem látom ugyan be, de a mely mindenesetre azon szükségre mutat, hogy a hitelviszonyokon, különösen a községekben mindenesetre segíteni kell. Azon összegekből, melyek eddig a községben kezeltettek, a hitelt igénylők meríthettek kölcsönt biztosítás nyújtása mellett. Ha már most azon pénzt kivonjuk a községekből : akkor az@n lakosokat, kik eddig az árvapónzekből vették a kölcsönt, egyenesen az uzsorások körmei közé dobjuk. Azt mondják, hogy ha centrálisáivá van is az árvapénz: akkor is az illető lakosoknak sza-