Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

15Q ? 53. országo? Ülés junins 18. 1877. korlátai szabva, melyeket tekintettel a tényleges viszonyok és a magas községek műveltségi álla­potára megszabni én szükségesnek tartók. Három pontbanállapitja meg ezen szakasz a köz­ségek teendőit a gyámügyekben ; háromban mon­dom ; de esetleg kettő lesz belőle, mert a két utolsó pont szorosan tekintve talán össze fog olvadni. Az első pont meghatározza a községek teen­dőit az örökösödősi tárgyalásnál s igy szól : A községi elöljáróság a gyámhatóság megbízása foly­tán vezeti az örökösödési tárgyalást oly' esetekben, midőn csupán leszármazó kiskora vagy gyámha­tóság alatti nagykorú törvényes örökösök vagy ilyenek és nagykorú törvényes örökös társak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, mely a kiskorúnak eltartására felmegy. Itt a gyámhatóság a kiskorúaknak egy bizo­nyos kategóriáját, illetőleg ezek örököségnek tár­gyalását a közegekhez utasítja. Ezen kategória két lényeges jel által van meghatározva; az első azok személyi állapotára, a második vagyonára vonatkozik, s a törvényjavaslat szavaival élve, azokat foglalja össze, kiknek csekély vagy csak annyi vagyona maradt, mely a kiskorúnak eltar­tására felmegy. Talán kicsinyesnek látszik az ellenvetés t. ház; de, ha németül nem tudnék, csakugyan nem tud­nám megmagyarázni azt, hogy mit jelent a vagyon­nak ezen „felmenesztése," képtelen volnék továbbá megmagyarázni azt is: vajon a törzsvagyonnak kell-e elfogyni a kiskorú eltartására, vagy pedig csak a jövedelemnek ? S végre képtelen volnék meg­érteni azt: mily megkülönböztetést fejeznek ki a szakasz ezen szavai: „csekély vagy csak annyi vagyon?" csak azt látom, hogy a javaslat valami reám nézve ismeretlen megkülönböztetést akar ki­fejezni. Segítségemre jő a törvény egy másik §-a, t. i. a 246. §., mely ezen eszmét némileg eltér­rőleg, de sokkal helyesebben mondja meg. És csakugyan nem is tudom, miért szükséges ugyan­azon eszmét emitt helytelenül kifejezni. A 246. §. igy szól „oly esetekben, midőn semmi (tehát nem csekély) vagy csak annyi vagyon maradt, mely­nek jövedelme (tehát nem állaga) nem több, mint a mennyi a kiskornak eltartására és nevelésére okvetlenül szükséges." De a t. háznak lesz alkalma még e kérdéssel foglalkozni ezen utóbbi szakasz tárgyalásánál, és én nem kívánom figyelmét e czélra tovább igénybe venni. Áttérek most a következő pontra. Nem tudom értelmileg az első ponthoz csatlakozik-e vagy pe­dig külön áll-e a következő pont: intézkedik to­vábbá a vagyontalan és oly kiskorúak minden ügyeiben, hol a vagyon csekélysége miatt nem annyira számadásról, hanem inkább annak ellen­őrzéséről van szó, hogy a jövedelem fejében a kiskorúak kellőleg eltartattak. Kérdés, hogy mit ért e javaslat-e „minden ügyek" alatt. Ugyanazon eszmét akarja • e kifejezni, mit a következő alinea vagy pedig mást? A következő bekezdés igy szól: „Ily kiskorúakra nézve a községi elöljáróság a nagykorúsitás kivételével, a gyámhatósági hatás­körrel intézkedik." Azt kérdem, hogy az előbbi intézkedés, mely szerint a község a kiskorúnak „minden ügyei­ben" intézkedik, azt fejezi-e ki, a mit ez? Ha igen, akkor az első intézkedés fölösleges; ha nem: akkor szükséges azon minden ügyek értelmét világosab­ban megmagyarázni. Itt következik azután a clausula, a mely két­ségeim legnagyobb részének szülő oka; és ez a következő: „erre azonban az örökösödési tárgya­lás befejeztével a gyámhatóság részéről felhatal­mazást kell nyernie". Azt kérdem t. ház, hogy mily körű e felha­talmazás ? és mi tartozik e felhatalmazás körébe ? vajon — amint már előbb is emiitettem: van-e a községnek joga arra, hogy a kiskorúak bizonyos kategóriája felett gyámhatósági jogokat gyakorol­jon? és a gyámhatóság minden speciális esetben csak azt itéli-e meg ? vajon a kiskorú ama kate­góriába tartozik-e, vagy pedig egyátalában a gyám­hatóság jogkörébe tartozik minden egyes esetben ítélni ? mily községnek, mely kiskorúak felett adja át a gyámhatóságot? Meglehet, hogy mindezen kételyeim aprósze­rüek; de azon meggyőződésben vagyok, hogy a praktikus bajok, melyek ezen ellentmondásokból. vagy érthetetlenségekből származni fognak: a gya­korlati életben épen nem lesznek jelentéktelenek. De ha elejtem is ezen tételt, és fölteszem azt, hogy minden egyes esetben a gyámhatóság hatá­rozza meg a község gyámhatósági jogát: kifogá­som van az ellen, hogy a községek általában a kiskorúaknak bármely categoriájára nézve a nagy­korusitási jognak kivételével teljes gyámhatóságot gyakoroljanak. Meg lehet, hogy a belügyminister ur a ja­vaslat rendelkezését máskép kívánja értelmezni; de kétségtelen, hogy e javaslat szószerinti és vi­lágos értelme szerint a község ezen kiskorúakra nézve gyakorolni fogja, például a kiskorúság ideigle­nes meghosszabbításának jogát, addig míg a bíró­ság határoz a végleges meghosszabbítás felett; to­vábbá a község gyakorolja a gyámnevezési jogot, a vagyon állaga megcsonkításának engedélye­zését, Mert kénytelen vagyok megjegyezni, hogy még ily csekélyebb vagyonok esetében a vagyon állagának hovaforditása képezheti leginkább a kér­dés tárgyát. De t. ház, fogja gyakorolni a község a gyám­hatóság teljes fegyelmi .jogát ugyanazon bírságo­lási joggal, a melyet az árvaszék gyakorol; és fogja gyakorolni, a mennyiben számadásnak is van helye, még a számoltatási jogot is. Mert igaz

Next

/
Thumbnails
Contents