Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

146 253. országos ttlés június 15.1877. Már-most t. ház, ily esetben, a hol a javaslat maga elismeri, hogy a felügyelet szorosságának szüksége fenforog, én azt tartom, hogy nemezélszerü, nem helyes a kiskorú gyámolt feletti hatósági felügyeletet tisztán egy oly tanácsra ruházni, melyben egyedül a rokonok ülnek, mert bármennyire szükségesnek tartom, hogy a rokonoknak törvényesen szervezett befolyás engedtessék ; dehogy ily "nagy vagyonú hagyatéki ügyekben a rokonok egy hatósági személy közbejötte nélkül gyámhatósági jogot kizárólagosan gyakorolhassanak, hogy senki se legyen, a ki az eljárást ellenőrizze és hogy hatósági személy be ne folyjon : ezt czélszerünek és megbízhatónak nem tartom és bátor vagyok a t. ház ügyeimét felhívni arra, hogy tudtommal a családtanács intézménye ily alakban nem is létezik sehol, inert ugy Franeziaországban, mint az azt utánzó német tartományok némelyikében, jelesen Poroszországban a családtanács elnökségénél mindenütt a gyámhatóság egy közege, azaz — miután az ott a bíróságokra van bízva — Francziaországban a bókebiró, Poroszországban pedig az egyes bíróra van bizva. A porosz kormány, midőn javaslatát benyújtotta, hasonló alapból indult ki, és ép oly családtanácsot szándékolt felállítani, melyben az elnökséget egy családtag vitte volna és így a hatósági felügyelet elmaradt volna : de belátták, hogy ez czélszerütlen és a porosz kamarák érett megfontolás után. körülbelül azon szempontokból, melyeket kifejtettem, ez intézkedést megváltoztatták: mert belátták, hogy az egyetlen hatósági közeg, tudniillik a belügyminister igen távol van és azért szükséges, hogy a családtanács élére egy hatósági személy állittassék. Talán szabad még azon okot is mellékesen megérinteni, hogy részemről ezen hatósági jogkör rendszeres gyakorlására is biztosítékot találok abban, ha egy ily hivatalos elnökről gondoskodunk, mert e család tanácsban rendszeres ügyvitelnek kell lenni, ennek biztosítása pedig ezen alakban inkább éretik el, mint a hogy ez a javaslatban szándékoltatik. Azon hitben tehát t. ház, hogy én tulajdonképen a törvényjavaslat intentiója szerint járok el, én azon módosítást nyújtom be a 154-ik §~hoz, hogy a családtanács elnökévé mindig azon árvaszék elnöke teendő, a mely árvaszók illetékes gyámhatósága volna a kiskorúnak ; miután pedig az árvaszék elnöke némely esetekben akadályozva lehet, fel kívánnám venni, hogy akadályoztatása esetén helyettes elnök elnököljön. Talán nem követek el indiseretiót, ha azon • ellenvetésre is ezélzok, a mely ezen indítványnak nem érdeme ellen, hanem annak egyik vonatkozása ellen felhozatott és ez az, hogy azon esetben, hogyha a családi tanácsok száma nagyon meg í'og szaporodni, esetleg az árvaszék elnöke, illetőleg elnöki helyettese nagyon is el fog halmoztatni ügyekkel ily családi tanácsok elnökségében. Megvallom, a hol a gyámhatósági fórumnak ily jelentékeny árvavagyon fölötti helyes rendelkezéséről van szó, ott ezen szempontot nem tekinthetem helyesnek, s ha esetleg annyira megszaporodnának az ügyek, hogy a rendes elnök azokat ellátni egyedül képes nem volna, semmi sem gátolja azt. hogy az árvatörvényszéki ülnökök száma egygyel megszaporittassék, és ez által az elnök helyettesítési! lehetővé tétessék. De minden esetre az az intézmény sikerére és czéljaira eléggé lényeges szempont, hogy a családi tanács elnöksége már csak ellenőrzési, rendes ügykezelési szempontból is hivatalos . gyámhatósági személyre bizassék, Mindezeknél fogva ajánlom t. háznak módosításomat. {Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Szilágyi Dezső beadott módosítvanyát,.) A családi tanács elnöke, azon árvaszék elnöke, illetőleg elnöki helyettese, mely a kiskorú illetőségű gyámhatóság lenne. Tisza Kálmán miuisterelnök és belÜgyminister: T. ház! Én a magam részéről, megvallom, azon aggályban, melyet az előttem szóló tisztelt barátom felhozott, legalább oly terjedelemben nem osztozhatom, a, mennyiben egyfelől ki van mondva a 161. §-ban, hogy ha a családtanács határozatainak végrehajtásával a közhatósági tisztviselők igénybevétele szükséges, eziránt az illetékes gyámhatósághoz kell fordulni. Valamint ki van mondva, hogy: „A gyám- vagy gondnokrendelés, nagykorúsítás, leltározás és hagyatéki tárgyalás, nemkülönben a bírságolás és fegyelmi jog az illetékes gyámhatóságnak tartatik fen." Tehát'' épen ezen esetek, melyek ily rendkívüli fontossággal birnak : a családi tanács hatásköréből ki vaunak véve. Ha a módosítás elibgadtatik, én nem kívánom tagadni, hogy ez által mindenesetre nagyobb rendszeresség várható a működésnél, és talán magoknak a határozatoknak végrehajtása is egyszerűbben lesz eszközölhető, a mennyiben a családtanács elnöke akkor a gyámhatóság elnöke levén, az alárendelt közegekkel való érintkezés az elnök utján megtörténik, a nélkül, hogy azért különösen kellene a gyámhatósághoz folyamodni. Nem tagadom azt sem, hogy csakugyan más országokban is legtöbb helyen a családi tanácsoknál a hivatalos személyek azok, kik az elnökséggel bizatnak meg, ugy hogy bár én a szöveget a magam részéről minden aggály nélkül el tudnám fogadni, ha a t. ház az előadott indokoknál fogva helye sebbnek találja, hogy a gyámhatósági elnök legyen a családtanácsnak elnöke: ón a magam részéről