Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-252
252. országos ttléí junius 16. 1817. 135 gyonát érintő vitás viszony forog fenn, mind addig, mig ezen akadály fennáll; 4) ha a gyám indokolt előterjesztésére a gyámhatóság által annak gyakorlatából kizárattak. Tisza Kálmán ministerelnök: T, ház! A beadott módositvány több pontra terjed ki. melynek egyike azt szándékozik kimondani, hogy a rokonok negyed izén tul ne követelhessék a meghallgattatást. A törvényjavaslat a rokonok befolyását meglehetős tág körre akarta kiterjeszteni, épen azért vétetett fel, hogy negyed izü rokonok nem létében a távolabbi rokonok követelhetik a kihallgattatást. Azonban elismerem és megengedem, hogy némely esetekben az a gyámügyek kezelését, megnehezíti, s miután azáltal, hogy nem követelhetik a meghallgattatást, még az kizárva nincs, hogy meghallgathatók: ha méltóztatik a t. ház kívánni, én részemről is kész vagyok a módositvány ezen részéhez hozzá járulni. {Helyeslés.) A mi a továbbiakat illeti, megvallom, meglehetős különbséget látok a közt, hogy valaki gyám vagy gondnok ne lehessen és a közt, hogy mint rokon ne gyakorolhassa a rokoni jogokat és a gyámra nézve mindenesetre sokkal szükségesebb szűkebb korlátokat szabni, mint a rokonra nézve, a ki csak véleményt mond, a mely vélemény döntő erővel nem bír: azonban a kategóriák a képviselő ur módositványában ugy vannak megállapítva, hogy végre én is igazoltnak találom azt, hogy azok, a kik azon helyzetben vannak, mint ott elősoroltatik, azok követelőleg ne léphessenek fel a kihallgattatásra nézve. A módositványnak tehát ezen részét is elfogadom. (Helyeslés.) De van egy része a módositványnak, melyet nem óhajtok elfogadni, ez, ha jól emlékszem, az utolsó pont, melyben a gyámhatóságnak azon joga van adva, hogy a gyám előterjesztésére kizárhassa a joggyakorlatból egyiket vagy másikat a rokonok közül, miután a módosítás megelőző része által, már különben is az oly eseteket, melyek a kizárást erkölcsi szempontból határozottan kimondják, felsorolják, én pedig a hatóságok számára követelt minden omnipotentia daczára is azt tartom, hogy túlságos volna a gyámhatóságot megbízni azzal, hogy még a felsorolt eseteken kivül is kifogást tehessen a rokonok meghallgatása ellen. Mert akkor megtörténhetnék, hogy gyakran épen azon rokon ellen találna kifogást tenni, a ki a gyámolt érdekében leginkább volna képes a gyámhatóság eljárását ellenőrizni. (Helyeslés.) En tehát, hogy ne íáraszszam tovább a ház figyelmét, a módositványt a negyedik pontnak kihagyásával igenis kész vagyok elfogadni s kérem a képviselő urat, ha lehet, álljon el a többi rész elfogadásától. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: En szívesen elállók azon ponttól, ha ezzel kilátásom van arra, hogy a módositvány többi része elfogadtatik. (Helyeslés.) Elnök: Még egyszer fel fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző (njra felolvassa Apponyi Albert gróf módositvány át.) Elnök: A 4-ik pontot visszavette az inditványozó ur, tehát azt fölösleges felolvasni. Ha kívánnak még hozzá szólni, akkor czélszerü lesz elhalasztani a tárgyalást. Szilágyi Dezső: Én csak pótlólag kívánom a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy elfogadom a módositványt azon értelemben, mint a belügyminiszter ur méltóztatott mondani és mint az indítványozó ur is hozzájárult; hanem ezen g-t. jó lesz összhangzásba hozni a 24. §-al. Itt az van mondva, hogy egy rokon sem hallgatható meg, a ki hamis vagy vétkes bukásban vagy valamely büntetben elmarasztaltatott. Ezen elv már megbukott és a kizárás oly bűntettekre szoríttatott, melyek elkövetése az illetőnek pontos vagy hü kezelése iránt alapos aggodalmat gerjesztenek. En tehát kívánnám, hogy ezen §. is oda volna módosítandó, hogy hamis vagy vétkes bukás, vagy a 24. g-bao érintett bűntettekben elmarasztaltatott. Elnök: Kívánja a t. ház elhalasztani a tárgyalást? (Elhalasztjuk l) A tárgyalás folytatása hétfőre halásztalak. Ministerelnök ur kíván válaszolni Irányi képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselő ház! Az interpellátíó, melyre válaszolni kívánok, a következő: „1. Való-e a hírlapokban közlött azon hír, mely szerint Fiúméban a törökök ellen működő orosz hadsereg számára torpedók készíttetnek s onnan az egyesült román fejedelemségekbe szállíttatnak, ügyszintén igaz-e, hogy ugyanazon orosz hadsereg számára Galliczián által is szállíttatnak hadiszerek ? S ha igen, milyen intézkedéseket, illetőleg lépéseket tett a kormány a semlegességgel ellenkező ezen tények folytán? 2. Az egyesült fejedelemségek (Románia) egyezményt kötöttek az orosz czárral, melyhez képest az orosz hadsereg szabadon bevonulhasson a fejedelemségek területére s azt Törökország elleni harezban működési alapul használhassa, minek következtében az orosz hadsereg a mondott területet el is özöníötte s azt hadi czéljaira fel is használja. Tekintve, hogy ezen egyezmény s az ezt követett megszállás és hadi működés ugy a párisi békekötéssel, mint Magyarország és Ausztria érdekeivel is ellenkezik: mit tett s illetőleg mii szándékozik tenni a kormány az emiitett tényekkel szemben?"
