Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-252

136 252. országos Illés juniug IC. 1877. Elsőbben is a 2. pontra kívánok igen röviden nyilatkozni. Már több izben jeleztem állapotunkat, ugy a párisi békekötés irányában, valamint az irányában, hogy mit tartunk hazánk és a monarchia érdekében követendőnek, azaz azt, hogy ne jöjjenek létre oly alakulások, melyek ezen érdekkel ellenkeznek, ez irányban ujabbat és részleteseb bet ma sem mondhatok. Épen azért erre vonatkozólag csak utalással már tett nyilatkozataimra, ezen rövid egyszerű nyilatkozatot tehetem. A másik pontra igen is kívánok a t, képviselő urnák némileg hosszabban, bár nem nagyon * hosszan, válaszolni. Már a múlt évben, midőn a török-szerb háború kiütött, az osztrák kormány, a magyar kormány és a külügyi kormányzat közt azon megállapodás jött létre, hogy minden fegyverkivitel bárhol a monarchia határain ne a rendes időben, szokásos módon, hanem egyesegyedül az illető belügyministerhez tett előleges jelentés és ennek erre kiadott engedélye utján eszközölhető. Ezen rendelet az orosz-török háború kitörésekor megküldetett a hatóságoknak, a melyek oda utasíttattak, hogy ezen rendelet alapján járjanak el; tekintve pedig a monarchiának semleges állapotát, részemről, s a mennyire adataim terjednek, a másik kormány részéről is ez ugy magyaráztatott, hogy a hadviselő felek egyike számára se engedtessék meg a fegyvereknek határainkon való kivitele; de viszont a hozzánk hasonló semleges vagy békében levő hatalmak számára a nálunk gyártott fegyverek ós torpedók kivitele engedtessék meg, mert azt gondoltuk és azt tartom, hogy inig a semlegesség következménye az, hogy a hadviselő felek egyikének se vihessenek tőlünk fegyvereket, addig a hazánkban és átalában a monarchiában levő ilynemű gyáraknak és esetleg nagy vidékeknek megkárosítását okozni az által, hogy fegyverek a háborúban nem levő semleges hatalmasságok területére se vitessenek ki: egyáltalában helyes ós igazolható eljárás nem volna és semlegességünkből nem is következnék. (IIelyeslés.) Együtt állapíttattak meg, mint mondám, az elvek, és bár hírlapi híreket én is olvastam, nem csak nincs okom kételkedni, hogy az elvek az osztrák kormány által is követtetnek ; de egyikmásik esetben positiv tudomással is birok arról, hogy követtetnek. A mi specialiter a torpedókat illeti, a melyek Fiúméban gyártatnak, a fiumei torpedó gyárból régebben a háború kitörése előtt mindenféle hatalom számára vásároltattak torpedók, mert rna •-— s vajha az iparnak más ágaiban lenne hasonló dicsőségünk — a fiumei torpedókat tartják körülbelől a legjobbaknak, annyira, hogy ezen gyár még Anglia számára is nagy számban adott el torpedókat. Megjelenvén a semlegességi nyilatkozat, és a kormányok a hatóságokat értesítvén a kivitelre nézve fennálló rendszabályról; én május végével vettem azt az értesítést, hogy alapos gyanú forog fenn, hogy a Fiuméből nem ugyan nyilvánosan, hanem szétszedett alakban és más név alatt feladatván, szállíttatnak torpedók az orosz hadsereg részére. Én részemről, a mint ezen jelentést vettem, hivatkozással az általam idézett rendeletre, június hó 4-én határozottan megírtam, hogy „átalános fegyver ki és átviteli tilalom mindekkoráig még elrendelve nem lévén, az említett hadi czikkek, melyek közé kétségtelenül a torpedók is számítandók, a fennebbiek szerint kikérendő engedély mellett a semlegesség elvének minden megsértése nélkül a monarchia területéről más semleges államokba is kivihetők; meg nem engedi azonban a monarchia semleges állása, hogy az ily hadi czikkek a hadkezelő felek valamelyike részére vagy pedig a hadviselő államok területére szállíttassanak." Ehhez még csak azt tehetem hozzá, hogy midőn az általam kiadott rendelet megtartására utasítottam az illető hatóságokat, megmondtam azt is, a mi e rendeletnek természetes következménye, hogy ha mint dugáru kiséreltetnék a szállítás: fel kell reá ügyelni és ugy kell vele elbánni mint minden dugáruval, azaz, hogy egyszerűen el kell kobozni. Meglehet t. ház, hogy csalódom, de azzal hizelgek magamnak, hogy legalább a torpedók dolgában hozzám intézett interpellatióra adott feleletemmel a t. képviselő ur is meg lesz elégedve, mert azt hiszem, hogy eleget tettem én és eleget tesz a két kormány annak, a mi semleges helyzetünkből folyik. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Irányi Dániel: T. ház: Én nern azon sorrendben fogom megtenni észrevételeimet a t. ministerelnök ur válaszára, a melyben ő méltóztatott a maga megjegyzéseit tenni, hanem azon rendben, a melyben azon kérdéseket hozzá intézni bátor voltam. Az első kérdésre azt felelte a t. ministerelnök ur, hogy a kormány még a szerb-török háború idején kiadott egy átalános fegyverkiviteli tilalmat. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem ezt mondtam! Ha szabad most felszólalnom. (Halljuk ! Irányi Dániel: Kérem !•) Én azt mondtam, hogy a kormány épen azért, hogry ellenőrizhesse, hogy mi történik e tekintetben : kiadta azon rendeletet, hogy annak visszavonásáig, illetőleg a háború tartamáig minden kivitel, nem ugy, mint máskor, hanem az illető belügyministernek minden egyes esetre kikérendő engedélye mellett történjék.