Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-251

gfel. országos Ülés június la. 1877 J^5 így tehát azt látjuk t. ház, hogy a hatalmasságok fokról fokra haladtak követeléseikben, fokról fokra haladtak a török birodalom függetlenségének csorbításában és megengedték, hogy a közösen aláirt jegyzőkönyv végére egyik hatalmasság követe oly nyilatkozatot iktasson, a mely magának ezen együttes körjegyzéknek hatását szükségképen kell, hogy lerontsa. Mert, hogy lehessen önérzetteljes kormány, lehessen nagy hatalom, a mely ily fenyegetés mellett engedjen, meghajoljon : azt nem lehetett várni, azt a hatalmasságok a török szultántól nem remélhették. A minthogy Savfet pasa e követeléseket határozottan vissza is utasította, ellenmondván annak, hogy Törökország felett Törökország nélkül határozzanak. Á porta, — ugy mond — az alkotmány által egyenlő jogokat biztosit minden alattvalóknak, s igy nem adhat kiváltságokat egyes tartományoknak, melyek fellázzadtak. Ez jutalom lenne a lázadásért és sérelem a hűséges alattvalókra. Montenegrónak kész előnyös határigazitást adni. Kész békelábra állítani hadait, mihelyt észreveszi, hogy az orosz kormány is hasonló rendszabályokhoz nyúl. Külön követet is kész küldeni Pétervárra, ezt viszonosságon alapuló udvariassági ténynek tekintvén; de a lefegyverzést nem kell ettől feltételezni, arra egyszerű parancs elég. A porta el van tökélve az alkotmány által is biztosított jogokat tiszteletben tartani; de az ellen, hogy a végrehajtás felett a hatalmasságok őrködjenek, mint souverain állam, óvást tesz. Az idegen képviselők feladata csupán saját nemzeteik érdekeinek képviseletére terjed ki. A párisi szerződós a be nem avatkozás elvét erősítette meg. ±L<zt nem lehet oly jegyzőkönyvvel érvényteleníteni, melyhez Törökország nem járult, A párisi kötés a hatalmakat ép ugy kötelezi, mint Törökországot." Erre következett a hadüzenet. Az orosz czár april 24-én kiadta a parancsolatot a Pruth mellett felállított hadseregnek, hogy ezen folyón átkeljen, Ugyanezen napon Gortsakof herczeg egy körjegyzékben igyekezett a czárnak ezen határozatát igazolni, azzal indokolván ezt, hogy a porta visszautasította Európa tanácsát és kivánatait. A czár ennélfogva elhatározta, hogy magára vállalja azt, a minek együttes,véghezvitelére a nagyhatalmakat felszólította. És erre azon birodalom kormánya, a mely a legközvetlenebbül van[;érdekelve a keleti kérdésben és a török birodalom épségben fenntartásában, — hallgatott. Hallgattak a többi államok is, kivéve Angliát. Hogy Francziaország hallgatott, hogy Olaszország hallgatott, — azon nincs mit csodálkozni. A franczia nemzetnek nagyon érdekében áll, hogy Oroszország iránta, jó indulattal viseltessék; az olasz a német császár jóakaratára számit, Csak Anglia birt ugy érdekeinek érzetével, mint érzetével azon kötelességnek, a mely ily tény után egy nagyhatalmasságra háramlik. Lord Derby ezen hadüzenetre és illetőleg Gortsakof herczegnek nyilatkozatára körülbeiől a következőkben felelt: „Az angol kormány nem fogadhatja el igazolásul G-ortsakof hg. nyilatkozatait és következtetéseit, minthogy a porta a jegyzőkönyv visszautasítása daczára, a reformok valósítását ismételve megfogadta. Oroszország lépése Európa érzelmeivel és érdekeivel össze nem egyeztethető. Az orosz kormány eljárása ellentétben van a párisi szerződés megállapodásaival. A britt kormány nem helyeselheti Gortsakof herczeg azon nyilatkozatát, hogy Oroszország Anglia és a többi hatalmak érdekeiben cselekszik." Az osztrák-magyar kormány hallgatott. Anynyit értettünk meg a t. ministerelnök urnák egyik minapi nyilatkozatából, hogy fcntartotta cselekvési, működési szabadságát. T. ház! Én igyekeztem hiven visszaadni azon fontos okiratok tartalmát, melyekre interpellatiomban hivatkoztam, azon iratokét, melyek a kormányoknak, különösen az osztrák-magyar kormánynak a keleti kérdésben követett politikáját visszatükrözik. Azokból méltóztatnak átlátni, vajon fentartotta-e az osztrák-magyar kormány egyrészt a párisi szerződéseket, másrészt az osztrák-magyar monarchia lényeges érdekeit. Azt mondják, — hallottam legalább, — hogy a szerződések nem tartanak és nem tarthatnak örökké. Igaz, a szerződések is megszűnnek és megszüntethetők. Megszűnnek akkor, mikor az iránt a felek közösen megegyeznek: megszűnnek, mikor valamelyik fél azokat megszegi ; megszűnnek, mikor a szerződések tárgya, ezé]ja, szándéka elenyészett, De vajon lehet-e ezt a párisi békekötésről mondani? Megszünt-e a párisi békekötés szükséges nélkülözhetlen lenni, különösen Ausztria-Magyarország nyugalmára, jövőjére nézve? Vagy azt mondják talán, hogy a porta megszegte a szerződéseket ? Azt gondolom uraim, hogy azon szerződés sokkal több csorbát szenvedett egy másik hatalom, mint a porta részéről. Mindamellett az osztrákmagyar kormány nem tartotta szükségesnek azon szerződés érdekében lépni fel, melyet maga is ünnepélyesen aláirt, s mely a monarchia létérdekeit oly közelről érinti. És igy nem óvta meg elegendőképen sem Magyarországnak, sem magának a kettős monarchiának érdekét; mert valamint egyrészt elismerem, hogy Magyarország és Ausztria érdeke, hogy a velünk szomszéd Törökország szláv lakosai, a 15*