Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-251
116 251. országos Ülés június 15- 1877. szabadság, a civilisatió minden intézményeivel elláttassanak, ugy másrészt nem ismerhetem el érdekünknek azt, hogy különösen idegen hatalmasságok részéről bármi történjék, mi a török birodalom fölbomlását akár közvetve, akár közvetlenül előidézni képes. Az osztrák-magyar kormány tehát ez irányban, véleményem szerint, nem teljesítette eléggé kötelességét (Igazi a baloldalon) A béke fenntartását tűzte ki czélul, az igaz; ezt hangoztatta ismételve, ezt emiitette maisa t. ministerelnök ur ós ime, midőn a békét fentartani akarta: háborúra szolgál tátott alkalmat. Kormányunk gyengesége, engedékenysége véleményem szerint nagyrészt oka a mostani háborúnak. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Ha nem kötik meg a három császár-szövetséget, melyre semmi szükség nem volt és melynek következtében az orosz politika vontató kötelére engedték magukat aggadtatni; (Igaz! a szélső baloldalon és a balon); ha midőn Oroszország a maga czélzataival meglehetősen leplezetlenül lépett elő, önök uraim, nem a három császárnak többé-kevésbé benső barátságára, hanem az ország ós monarchia érdekeire tekintenek; (Ugy van! a szélső baloldalon ér, a baloldalon.) ha nemzeti, állami és nem udvari politikát követnek (Elénk helyeslés a szélső balon és a baloldalon) : akkor hitem szerint ezen háború elmaradt volna (Igaz! a szélső baloldalon és a baloldalon), mert Oroszország igen nagyon meggondolta volna : vajon oda dobja-e a keztyüt Törökországnak akkor, midőn oldala mellett oly birodalom áll, a melynek rendelkezésére 800 ezer katona van (Helyeslés a szélső baloldalon és a baloldalon) Az önállóságnak és nem a belátásnak hiánya okozta, hogy ily hibát elkövethettek. Nem tehetem fel ugyanis sem a magyar, sem az osztrák, sem a közös ministerek ről, hogyne bírjanak annyi belátással, a mennyivel az utolsó magyar ember is bir. Az utolsó magyar ember s az utolsó német ember tul a Lajthán belátja, hogy Magyarország és Ausztria érdekei Oroszország által fenyegettetnek. (Ugy van! a szélsőbal és baloldalon.) Nem a belátás hiánya; az önállóság hiánya a kormányférfiakban tehát az, amit én kárhoztatok, amit én okolok, hogy odajutottunk, ahol vagyunk. Önök kevesebbet törődnek a parlamenttel, kevesebbet a nemzet akaratával .... Paczolay János (közbeszól:) Semmit! (Derültség.) Irányi Dániel (folytatja) .... mint azon felsőbb körök akaratával, a melyektől utasításokat vesznek. S fájdalom, erre önöket némileg azon testületeknek magatartása is felbátorítja, amelyeknek rendeltetése az lenne, hogy az önök működését kellőkép ellenőrizzék, hogy önöket, ha hibás útra térnek, visszatartsák és a jó útra igazítsák. A külügyminister a delegatióknak felelős; de mint már minap említettem, a delegatiók nem azon testületek, melyek a monarchia külpolitikáját kellőkép ellenőrizni képesek volnának. Legyen hogy igen ritkán és rövid időre jönnek össze, legyen a delegatióknak maguknak eredete miatt, legyen végre azért, hogy csak a kormánypártból választott képviselőkből állanak: a delegatiók nem bírnak elegendő tekintélyivel arra, hogy a nemzetek avagy csak a melyeket képviselni hivatvák, a parlamentek akaratát is híven és erélyesen tolmácsolják. 8 fájdalom, maguk a parlamentek sem fejtik ki a nemzet érdekérjen, a ministerek irányában azon hatalmat, azon erőt, a melyet törvény és a nép bizodalma rajok ruházott. Így történt, és csak így történhetett, hogy két éven át oly politikát követett ugy a külügyi hivatal mint, — miután azt mondják, hogy azzal egyetértett — az osztrák és a magyar kormány, a mely sem a magyar nemzetnek, sem az osztráknak, sem az összmonarchiának érdekeivel meg nem egyezik. (Ugy van ! Ugy van! baloldalról) Szolgáljon ez, uraim, óvó például legalább jövőre nézve; mert ha ezen utón haladunk tovább, én attól félek, hogy Magyarország oly szomorú állapotba jut, melyet annak minden jó ha meg fog siratni. En t. ház a t. ministerelnök ur válaszát nem vehetem tudomásul és remélem, hogy a t. ház belátva azt, hogy a kérdés rendkívül fontos, minthogy Magyarország létérdekeivel kapcsolatos, bele fog egyezni abba, hogy a ministerelnök ur válasza valamelyik közelebbi ülés napirendjére tűzessék. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azok után, miket a t. képviselő ur elmondott, én anélkül, hogy a nemzetközi okmányok bonczolgatásába bocsátkoznám, a t. képviselő urnák csakis egy pár észrevételére tartom pzükségesnek, hogy válaszoljak ; megjegyezvén mindenekelőtt, hogy a t. képviselő ur, midőn a magyar kormány, fc illetőleg a magyar kormány által is helyeselt külügyi kormányzati politikának tulajdonította, hogy a háború kiütött: akkor nemcsak ennek bizonyítékával maradt adós és kellett, hogy vele adós maradjon; de elfeledkezett meggyőzni minket arról, hogy egy más politika nem vezetett volna ezen háborúhoz, vagy nem vezett, volna talán, ezen háború mellőzésével egy, minket sokkal közelebbről érintő háborúhoz. (Mozgás a szélső baloldalon. Fölkiálltások: Kivel f) Hogy a létrejött és a t. képviselő ur által felemlített okmányok készítése körül melyik európai hatalom minő állást foglalt el, reménylem, nincs messze az az idő, midőn ezt a keleti bonyodalommal összefüggésben álló összes politikának felderítése folytán az adatok alapján igazságosan lehet majd megítélni. Készemről teljes bizalommal vagyok az iránt, hogy majd midőn ez a közügyekre nézve veszély
