Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-251

108 251. országos ülés június 15. 1877. vonatkozó kérdések felett a fellebezés a rendes bíróságtól elvonatik és közigazgatási hatóságokra, a gyámhatóságokra ruháztatik. Én, t. ház! ismételve azt mondom, hogyha e törvényjavaslat úgy, a mint be van terjesztve, megmarad és a számadásokból felmeritő kérdések a rendes bíróságtól hozandó ítélettől elvonatnak: ezáltal csak a közigazgatási hatóságoknak az egyes polgárokra gyakorlandó befolyása és pressiója nagyobbittatnék és a polgári szabadság korlátoztatnék. rm azt gondolom t. ház, hogy: „Principiis obsta, sero medicina paratur " Ha már odáig ment a t. ház, hogy elfogadta az előbbi §-t, a melyben már csak azon kérdés megítélését, hogyha a gyám vagy gondnok nem adott számadást, felhívási per utján a rendes bíró elé idézni rendelte, ha a közigazgatási hatóság befolyásának emelésére nagyobb tért engedni nem akar: akkor el kell fogadnia a felhívási per másik részét is, azt t. i. hogv a megindított per következtében magara a számadás érdeméré vonatkozólag i- a bíró g mondjon ítéletet. Igaza van a t. belügyminister urnák, hogy a gyámhatóság leginkább tudja e nehézségeket megtenni a tekintetben : vajon a gyám vagy a gondnok a számadásokat rendesen vezette-e és illetőleg gyámoltnak vagy gondnokoltnak vagyonát a törvény értelmében kezelte-e vagy nem. De éppen mert ezen kérdések előfordulnak és a nehézségek megítélése egyedül csak a gyámhatóságra bízható, mert én azt a megyei számadóra bízni nem akarnám, hogy ő tegye meg azokat, mikre nézve a felelősség a gyámhatóságra tartozik: ebből önkényt az következik, hogy a nehézségek megtétele a gyámhatóságra tartozik; de mikor egyszer a nehézségeket megtette: azon kérdés megítélése végett: vajon azon nehézségek állanak-e vagy sem? a tiszti, ügyészt oda fogja utasítani, hogy felhívási perét indítsa meg és majd ennek alapján fog a rendes bíróság Ítéletet mondani. Én igy fogván fel a kérdést, nehogy utólag beleegyezni látszassam abba, hogy a felhívási per akkor megszűntnek tekintetik, midőu a számadás beadatott, és hogy ezután mondjon az árva vagy gyámhatóság a számadás helyességére nézve Ítéletet : én a Metzner képviselő társain által beadott módositványt, t. i. azt, hogy ezen §. kihagyassók, elfogadom; mert a tiszti ügyésznek a felhívó keresetben kötelessége mindazon kérdéseket, melyeket elintéztetni akar, a bíróság elé terjeszteni, ha csak csonka kereset alapján csonka perrendtartás szerint, csonka birói eljárással nem akar ítéletet hozatni. Én tehát az önkénynek minden tekintetben ellensége lévén, természetesen az ily eljárást sem fogadhatom el, ellenben Metzner képviselő társam módositványát pártolom. Tisza Kálmán belügyminister és ministerelllök: Csak egyet akarok a t. képviselő ur előadására megjegyezni és ez az egy az, hogy a tisztelt képviselő ur ugy találja, hogy itt közigazgatási hatalomnak és önkénynek megállapításáról van szó. Én pedig bátor vagyok ezzel ellenkezőleg azt mondani, hogy tekintettel a ma fenálló rendszerre, itt inkább a közigazgatási közegek hatóságának bizonyos korlátozásáról és nem kiterjesztéséről van szó. Most az 1870. XLII. t. ez. szerinti eljárás értelmében mindezen teendők ma is a közigazgatási keretben lévő gyámhatóság utján eszközölhetők ; holott a jelen törvényjavaslat nemcsak a 125. §-ban mondja ki, hogy ha a számadás be nem adatnék, a felszámolás fölött érdemére nézve a bíróság határoz ; hanem a 130. §-ban még az iránt is intézkedik, a mi iránt még. eddig törvényeinkben intézkedés nincsen, t. i. hogy a magát a közigazgatási, illetőleg a gyámhatósági által hozott határozattal anyagilag sértve érző fél három hónap alatt a törvény rendes utján orvoslást kereshessen. Tehát azt mondani, hogy e javaslat szemben az eddigi állapottal a közigazgatási hatalom kiterjesztését az önkénykedés és zsarnokság megállapítását akarja : annyit tesz, mint az igazságnak meg nem felelő dolgot állítani; mert ezen javaslat azon irányban a törvényszék hatáskörét nem korlátozza, hanem inkább azon hibába esik, a mely miatt már tegnap megrovatott, a mit különben mint tegnap is kijelentettem, én hibának nem tartok, hogy még a legfelsőbb gyámhatóságnak, t. i a belügyministernek elj ellenében is birói utón regressust enged. Ezek alapján arra kérem a t. házat, hogy az e §. kihagyására vonatkozólag tett indítványt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés) Teleszky István : En azon kérelemmel járulok a t. házhoz, méltóztassék a tárgyalást holnapra halasztani, mivel e §-ra nézve számos és fontos észrevételeim vannak, s a tárgyalásra kiszabott időből már csak tiz perez van hátra. Tisza Kálmán ministerelnök; Én arra kérem a t. képviselő urat, hogy méltóztassék legalább észrevételeit ma elmondani, hogy azokat holnapig átgondolhassuk. Teleszky István: Én a 125. §-t igy a mint szövegezve van, nemcsnk el nem fogadhatom ; hanem igazán mondva, nem is értem. Fel fogom olvasni a 125. §-t. (Olvassa): A gyám vagy gondnokra nézve a számadási kötelezettség kérdés tárgyát nem képezvén: a bíróság által a felhívási kereset alkalmából, a gyám vagy gondnok — kellő határidő kitűzésével — a számadás előterjesztésére kötelezendő. Ha a gyám vagy gondnok a kitűzött határidőben a számadást előterjesztette, a per befe-, jezettnek tekintendő és a számadás a bíróság ál-