Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-251

2&1. országos ülés június 15. 1877. ] 09 tal a gyámhatóságnak további intézkedés végett átadandó. Ha a fenebbi módon a számadás elő nem terjesztetnék : a kitűzött határidőben a felhívó követelését legjobb tudomása szerint felszámítja, melynek érdemére nézve a bíróság határoz. Ha ezen szakaszunk ezen intézkedéseit a törvénykezési rendtartás azon dispositióival hasonlítjuk össze, melyek a felhívási és számadási perekre nézve fenállanak: akkor nem tudom, minek utaltuk ezen kérdést a bírósághoz. Mert a törvénykezési rendtartás értelmében a felhívási és számadási perek első stádiuma az, hogy határidő tűzetik ki a kereset folytán a számadás beadására, vagy ha az illető magát számadásra kötelezettnek nem érzi, azon nyilatkozat beadására, hogy ő nem tartozik számolni. És a törvénykezési rendtartás azt mondja, hogy ha ilyen nyilatkozat adatott be, hogy a felhívott magát számadásra kötelezettnek nem érzi, s a kitűzött határidő alatt ily értelemben nyilatkozik: nyilatkozata ez esetben elleniratnak vétetik s külön jegyzőkönyvben tártárgy altatván, végzés által döntendó el, tartozik-e a felhívott fél számot adni vagy sem. Egyebekre nézve az 51 6-ik §. szabályai, itt is alkalmaztatnak. Ez az 516. §. pedig azt mondja, hogy azon végzés ellen, a mely a számadási kötelezettséget megállapította, halasztó hatálylyal jogorvoslatnak van helye. Ezt érteni, mit akar. Azt akarja, hogy tisztázhassák, bíróilag döntessék el azon vitás kérdés: vajon azon B) a kit A) számadásra kötelezettnek állit, midőn A) azt megtagadja: köteles-e számolni vagy nem? Mit mond ezekre nézve a 125-ik §? Azt, hogy felhívási keresetnek van helye és a felhívás alkalmából a bíróság határoz, de a számadás kötelezettség tárgyát nem képezheti. Ha pedig a számadás beadatk, akkor a bíróság megint nem határozhat: mert a mint már ki volt fejtve a számadás a gyámhatósághoz köteles áttenni. Én nem tudom, hogy hát mi felett fog határozni a bíróság? így tisztán egy praeelusiv határidőt kitűzni. És ekét eset van: vagy beadja az illető a számadását: az akkor a gyámhatósághoz tétetik át ; vagy nem adja be : és akkor nem mondhat ellent a kötelezettségnek ós én azt elvileg is helytelennek tartom, hogy a gyámhatóság által megtámadott gyám ne védhesse magát, a tekintetben, hogy tartozik-e számot adni vagy nem. Igaz. hogy a gyám, ha csakugyan gyám. akkor köteles számot adni, ez benne van a törvényben; de ha nem gyám, nem gondnok, ha a gyámhatóság p. o. tévedésben van és azt hiszi, hogy még mindig gyám, holott pedig már felmentetett, és kötelezettsége megszűnt, vagy p. o. már benyújtotta számadását, de az nem tétetett át a gyámhatósághoz, tegyük fel hogy eltévedt vagy más hasonló eset forog fenn, egy szóval lehetnek itt olyan esetek, mikor az, vajon tartozik-e számadással, vagy nem: vita tárgyát képezi. Ha ezt akarjuk a bíróságra bízni, akkor van értelme a szakasznak; de ha ezt nem akarjuk bíróságra bízni, akkor semmi értelme nincs. Én ezeknél fogva így a mint van, ezen §-t semmi esetre sem fogadom el. Hajlandó volnék elfogadni igenis azt, hogy a beadott számadás megvizsgálás végett tétessék át a gyámhatósághoz : mert e tekintetben elismerem, hogy a gyámhatóság bizonyos diseretionalis hatalmánál fogva a beadott számadást sokszor jobban megtudja vizsgálni, mint a merev jogszabályokat alkalmazó bíróság. Hiszen a gyámnak, mint mondva volt, a 130. §. szerint fenmarad a törvény rendes útja. Hanem ha ezt akarjuk: nézetem szerint nem így kell e §-t szövegeznünk. Mert nem tudom, mit csinál a bíróság első sorban. Végzés által fog-e határozni? Lesz-e a 119. §. értelmében fellebbezésnek helye ? Mindezt nem lehet érteni ezen szakaszból, mert nincs összhangzásban a perrendtartás illető rendelkezéseivel. Ha tehát a t. ház is el akarja fogadni azon főelvet, hogy a beadott számadás, ha felhívási kereset folytán beadatott, megvizsgálás végett a gyámhatósághoz tétessék át: ez ellen nincs kifogásom azon okból, mert a 130. §. a törvény rendes útját fenn hagyja; de magára a felhívási keresetre nézve addig, inig a számadási kötelezettség jogérvényesen ki nem mondatott, a perrendtartás szabályait lehet és kell a bírónak alkalmaznia. Ennélfogva a 125. §. helyett a következő egyszerűbb ós nézetem szerint minden kételyt kizáró módositványt vagyok bátor ajánlani. A 125. §. helyett tétessék: „A 124. §. szerint megindított felhívási keresetek a törvénykezési rendtartás szabályai szerint tárgyaltatnak és döntetnek el. Ha azonban a kitűzött határidőben a gyám vagy gondnok a számadást előterjesztette, a számadás további intézkedés végett a bíróság által a gyámhatósághoz teendő át." Elnök: Méltóztatnak belenyugodni abba, hogy e tárgy fölött a tanácskozás holnapra halasztassék ? Tisza Kálmán ministerelnök: Miután az idő csakugyan előrehaladt, de különben is óhajtom, hogy legyen idő a beadott módositványt megfontolni: magáin is azt kívánom, hogy a határozat hozatala maradjon holnapra ; csak azon egy figyelmeztetést vagyok bátor előre bocsátani, és ezt a tisztelt módosító ur figyelmébe ajánlom, hogy egy eredménye a módositványnak mindenesetre lesz, és ez az, hogy a számolni nem akaró gyám azt fogja mondani, hogy nem tartozik számadással és ezzel a perrendtartás szerint néhány évre elhúzhatja a számadástételt. {Helyedéi.) Elnök: Az ezen szakasz feletti tárgyalás folytatása holnapra halasztatik. A ministerelnök