Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-251

106 251. országos ülés június 16. 1877. Elnök: Nem lévén észrevétel, az V. fejezet ezime változatlanul elfogadtatott. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 87—112. §-kflf, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak,, olvassa továbbá a 113. §-t.) Teleszky István: T. ház! A 113. szakaszhoz azonos tartalmú módositványt vagyok bátor ajánlani, mint a melyet az atyai hatalmat gyakorló atya által kötött joggügyletekre nézve gondolom a 20. §-nál a t. ház elfogadni méltóztatott. Módositványom a" következő: a 113. §-hoz a következő uj bekezdés teendő: „szokásos alkalmi ajándékozások kivételével azon jogügyletek, a melyek által a kiskorú viszteher nélkül köteleztetnék, vagy jogairól viszteher nélkül lemondana, továbbá kezességvállalás, valamint általában olyan jogügyletek, a melyek által a kiskorú idegen kötelezettségeket vállalna el: a gyámság vagy gondnokság alatt alióra nézve, gyámhatósági jóváhahagyás esetében sem kötelezők." Beöthy Algemon jegyző (olvassa a módositványt.) Paczolay János: Tisztelt ház ! A beadott módosítást e g-hoz tartozónak nem vélem, mert e g-ban arról van szó, hogy mely esetekben tartozik a gyám vagy gondnok a törvényszók jóváhagyását kikérni; a tett módositványban pedig az foglaltatik, hogy melyek azon esetek, a melyekben ha a gyámhatóság hozzájárul, vagy jóvá hagyja is azokat, a melyek a módositványban részletezve vannak, akkor sem kötelező a gondnokság alatt levőre. Nem mondom, hogy ezen módosítás fel nem veendő a törvénybe, de semmi esetre sem veendő fel azon szakaszba, a melyben arról van szó, hogy mely esetekben tartozik a gondnok vagy gyám, a gyámhatóság beleegyezését kikérni; hanem ezen módositványra nézve talán egy uj §-t kellene szerkeszteni, a melyben kimondatnék, hogy melyek azon esetek, a melyekben valamely jogügylet a gyámhatóság hozzájárulása daczára a gyámokra nem kötelező. Pulay Kornél: T. ház! Ha az'előttem szólott képviselő ur módositványa most elfogadtatnék, akkor a t. ház önmagával jönne ellenkezésbe; mert miután a 20. §-nál ugyanezen módosítás elfogadtatott az atyai hatalom gyakorlására vonatkozólag, most a gyámi és gondnoki hatalom gyakor la tara nézve hasonlóképen el kell fogadni azt; mert a mi az atyai hatalom gyakorlatából folyik, kell, hogy kifolyjék a gyámi és gondnoki hatalom gyakorlásából is. Azt mondja a képviselő ur, hogy itt kizárólag a gyámhatóság beleegyezésének eseteiről van szó, miután a §. első kikezdóse csak ezt foglalja magában, ebben nem osztozhatom; mert ezen §. ugyaz ezzel egészen analóg 20. §-ban nem csak a jóvá. hagyási esetekről van szó, hanem az általános felhatalmazásról, valamint a 113. §. utolsó pontja határozottan kimondja, hogy a gyámhatóság általános felhatalmazása szükséges. De különben is ez az általános esetek közétartozik, ós nem méltóztatik az egész törvényben egy §-t sem találni, amelyhez e módosítás oly közel állana, mint ezen szakasz eseteihez. Ennélfogva én Paczolay képviselő ur nehézségeiben nem osztozom, és á beadott módositványt elfogadom. Elnök: A módositvány fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Mdo.ntványt.) Elnök : A 113. §-ra egyébiránt semmi észrevétel nem tétetvén, azt hiszem a t. ház azt elfogadni méltóztatik és kérdem, hogy méltóztatik-e azon hozzátételt elfogadni, a melyet Teleszky képviselő ur hozott javaslatba? (Elfogadjuk.) Ugy gondolom a t. ház azt elfogadni méltóztatik, e szerint a 113. §. a hozzátétellel elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 114— 124. %§-at, melyei, észrevétel nélkül elfogadtatnak, Olvassa továbbá a 125. §-í.) Metzner Gyula: T. ház! Én ezen g-nak szükségét nem ismerem el ós sok tekintetben nem csak a polgári perrendtartással ellentétesnek tartom, hanem némi részben a bírói tekintély és a perrendszernek mintegy felforgatására irányzottnak tekintem és pedig azon oknál fogva, mert az egyszer már a bírósághoz beadott keresetet s a bíróság elébe hozott kérdést a bíróság illetékes hatásköréből kivéve, ismét a politikai hatóság t. i. a gyámhatóság határköréhez tereli vissza. Az előbbi szakaszban intézkedés van téve, az iránt, hogy ha a gyámmal, illetőleg a gondnokkal számadásaira nézve tisztába jönni nem lehetne: a tiszti ügyész utasittassók, hogy a felhívási pert az illető bíróság előtt adja be. Ennek a további folyományai és 'esetei a polgári törvénykezési rendtartás illető helyén meg vannak határozva és abban nyilvánulnak, hogy az illető a bíróság előtt, a mennyiben számadását be nem adja, az illető fél felszámítása alapján elmarasztaltatik, máskülönben pedig a per továbbá is a rendes formák közt folytattatik s ítélettel láttatik el. Itt pedig a törvényben sanctionált ezen egész eljárás kiforgattatik s a bíróság előtt megkezdett perben a vitás kérdés nem a bíróság által, hanem politikai közeg, a gyámhatóság által döntetik el. Azt hiszem, hogy ezen intézkedés teljesen szükségtelen ós fölösleges ; mert ha az illető gondnok vagy gyám számadását beadta, a bíróság is elintézheti azt ép ugy, mint a gyámhatóság; ha, a számadást nem helyeselheti, az illető gondnokot vagy gyámot el fogja marasztalni. Ennél tovább a gyámhatóság sem mehet, következőkép nem értem