Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-251

2&1. országos ülés június 15. 1877. 103 den különbség nélkül az van mondva, ha az atya valamely bűntett miatt jogérvényesen elitéltetett, akkor ugyanazon hátai y lép érvénybe ő rá nézre a vagyon tekintetében, mint a hamis vagy vétkes bukás, vagy tékozlás esetében. Már most bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani csak azt, hogy igen különböző büntettek vannak.Van egész kategóriája bűntetteknek, melyek kétségkívül bün­tettek, büntetést is érdemelnek, de az atyának vagyon kezelésre való megbízhatóságát semmi te­kintetben nem csökkentik, és ugy ebben az esetben való megszorítása a gyámhatóságnak az atyára, sőt magára a kiskorura nézve is igazságtalan és káros. Méltóztassék csak a politikai bűntettekre gondolni. Ha valaki azok miatt elitéltetik : azután is csak nagy megszorítás mellett vezethesse gyer­meke vagyonának kezelését ? Én tehát azt gondo­lom, hogy ezen §. intentiójának egészen megfele­lóleg járok el s azon törvényhozói gondolat sza­batosabb kifejezésére törekszem, a mely ezen §. alkotóját vezette, midőn a negyedik esetet oly módon óhajtom formulázni, hogy csak az oly büntettek miatt való elítélés esetében legyen az atya megszorítva, a mely büntettek alapján ala­posan feltehető, hogy az illető a kiskorú vagyo­nának hü és pontos kezelésére nem alkalmas, a milyenek legtöbbnyire a nyereség vágyból elkö­vetett büntettek. Ekkor a gyámhatóság igenis megszoríthatja az atya hatalmát. Én szabatosabb szerkezetet nem tudok proponálni. A dolog termé­szetében van, hogy egy bizonyos diseretiot kell a gyámhatóságnak engedni; de ez is kevésbé káros, mint azon átalánosan kötelező rendszabály, mely az eredeti szerkezetben foglaltatik. Ennélfogva t. ház, az első bekezdésre nézve bátor vagyok a következő szerkezetet hozni javas­latba : Az atya ha tékozlás miatt gondnokság alatt állott, vagy hamis, vagy vétkes bukás, vagy más oly bűntett miatt jogérvényesen elitéltetett, melynek alapján a vagyon hü vagy pontos keze­lésére való alkalmatlansága alaposan feltehető, a gondnokság alól való felmentés, illetőleg a bünte­tés kiállása után kiskorú gyermekeinek vagyonát stb. (Helyeslés.) Horváth Gyula jegyző (olvassa a módo­sitványt.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 24-ik §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint ? (Nem fogadjuk el.) Méltóztatik e g-t Szilágyi Dezső képviselő ur módositványával elfogadni ? (Elfogad­juk \) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 25. §-t) Pulay Kornél előadó: T. ház! E §. 2-ik bekezdésében a kiskorúnak ily módon kezelt jö­vedelme említtetik: pedig nem erről, hanem a kiskorú vagyonának ily módon kezelt jövedelmé­ről van szó, bátor vagyok tehát a t. háznak egy stylaris módosítást ajánlani, melynélfogva a szö­veg jövőre igy hangzik: „ha a kiskorú vagyoná­nak ily módon kezelt jövedelmeié" stb. Elnök: A módosítás még egyszer föl fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa Pulay módosítását?) Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház az előadó ur által beterjesztett módosítást elfogadja, (elfo­gadjuk.) Elfogadtatik. Következik a 26. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 26. %-t) Elnök: Észrevétel nem lévén, ezen §. elfo­gadtatik, következik a III. fejezet. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a feje­zett czimét és a 27 §-t.) Elnök: A fejezet czime és a 27. §. észrevé­tel nélkül elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 28. §-t.) Paczolay János: T. képviselőház! A 27-ik §-nál megfeledkeztem róla, de most már a 28. íj­nál vagyok kénytelen egy stylaris észrevételt tenni. (Halljuk.) A nagykorúak gondnokság alá nem „jönnek", hanem „helyeztetnek." Én tehát a 28. %. első be­kezdésében a „jönnek" szó helyett a „helyeztet­nek" szót kívánom alkalmaztatni, valamint a to­vábbi szakaszokban is mindenütt „jönnek" szó helyett „helyeztetnek" szó tétessék ; mert magya­rul jobban van mondva, ha gyámság alá helyez­tetnek, mivel a „jönnek" ,szó mozgást jelent, ho­lott a helyeztetés nem. (Atalános helyeslés.) Molnár Aladár jegyző (olvassa:) „A 28. g. első bekezdése helyett tétessék: „A nagyko­rúak gondnokság alá helyeztetnek. 0 Simonyi Ernő: Én a „b" pontra nézve volnék bátor felvilágosítást kérni, mert megvallom, ezt nem értem. A „b" pont ugyanis igy szól: „oly gyenge elméjűek és a magokat jelekkel meg­értetni tudó siket-némák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtele­nek." Tehát ha magukat nem tudják jelekkel megértetni: akkor nem helyeztetnek gondnokság alá. (Felkiáltások : az a) pont alkalmazandó akkor!) Pulay Kornél előadó: Mintán a t. kép­viselő ur felvilágosítást kér, bátor vagyok meg­jegyezni, hogy az eljárásban van a különbség és e tekintetben a 31. §. adja meg a szükséges ma­gyarázatot , t. i. csak akkor helyeztetnek gond­nokság alá : ha ezt a gondnokság alá helyezendő önmaga vagy pedig fel- ós lemenő ágbeli rokonai kérik. Elnök: Elfogadja-e a, t. ház a 28. §4 Pa­czolay János képviselő ur módositványa szerint?

Next

/
Thumbnails
Contents