Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-251
100 251. országos ttltfs június 15.1877. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a m.6dositványt.) Pulay Kornél előadó: T. ház! Az atyai hatalom a gyáraság fogalmával össze van kötve, mi a 73. §-ban kifejezést is talál, hogy t. i. a gyámsági, illetőleg atyai hatalmat kezelő s a szorgalmas családapa gondosságával tartozik eljárni s felelős mindazon kárért, melyet szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvés, akár mulasztás által okozott, és az atyai hatalom jogköréből sem folyik az, hogy a kiskorú vagyonát elajándékozhassa, vagy valakiért kezességet vállalhasson. A 22. §. szerint az atyai hatalom felfüggeszthető, hogyha a kiskorú vagyonának átlaga veszélyeztetik, és ezen törvényjavaslat irányában és szellemében foglaltatik már az, hogy az atyai hatalomból nem foly azon kötelezettség, hogy azon ajándékozások eszközöltessenek és kezesség vállaltassók. A javaslat szellemével a módositvány nincs ugyan ellentétben; de nagy hiányt nem pótol, ennélfogva bátor vagyok a szöveg megtartását inditványozni. Tisza Kálmán beriigyininister: Én ezen módositványnyal szemben ugyanazon helyzetben vagyok, mint már a tegnapi napon voltam több módositványnyal szemben. A módositvány czéíja az árvák érdekeit még jobban biztosítani, mint a hogy azt a szöveg teszi; nekem ily módositványok ellen soha sincs kifogásom s ennélfogva kész vagyok azt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Mégegyszer fel fog olvastatni a módositvány. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa Teleszky István módositványát.) Wahrmann Mór: A 20. §. a) pontjára nézve azon megjegyzésem van, hogy az tökéletesen érthetetlen, vagy legalább nem azt fejezi ki, a mi itt czéJba van véve. „Kiskorú örökbefogadása esetében" — ez által nincs kifejezve az, hogy ha valaki egy kiskorút örökbe akar fogadni, ebből inkább azt lehet következtetni: mintha a kiskorú akarna valakit örökbe fogadni. (Ellenmondások. Maradjon!) Módositványomat kérem felolvastatni. Horváth Gyula jegyző: (olvassa a módositványt.) „a) Ha valaki a kiskorút örökbe akarja fogadni. ,£ Talán igy lehetne e pontot szövegezni: „a kiskorúnak örökbefogadtatása esetében." Antal Gyula: T. ház! ügy látszik, hogy a 20-ik §. első pontja nem akar határozott dispositiót tartalmazni, arra vonatkozólag: vajon "kik fogadhassanak örökbe s kik nem: mert a 20-ik §. ezen első pontja szerint ebből mindenki azt fogja kimagyarázhatni, hogy az az atya is, kinek saját gyermeke van, a gyámhatóság jóváhagyása mellett örökbe fogadhat, ez pedig az örökbefogadás lényegével ellenkezik. Az osztrák polgári törvénykönyv átvette e ffómai jogból az örökbefogadás jogintézményét, az örökbefogadás jogintézménye pedig valamely államban azért van behozva, hogy vigaszul szolgáljon oly állampolgároknak, kiknek saját gyermekök nincs. E tekintetben érintkezésbe tettem magamat oly egyénekkel, kik szövegezték a törvényjavaslatot, s ezek azt mondották, hogy nem akartak praejudicalni az örökbefogadás intézményének, tehát oly általános szövegezéssel éltek, melyből ezt is és azt is lehet következtetni (Mlenmodás.) S miután azt hiszem, hogy azon jogintézmény szellemével ellenkező intézkedéseket nem fogunk tehetni: azon alázatos indítványt vagyok bátor előterjeszteni, hogy az első pontban már kijelentessék, miszerint az atyának, ha saját gyermeke van, örökbefogadnia nem szabad. (Ellenmondás.) ( Módositváuyom tehát ez lenne: „Ha saját / kiskorú gyermeke más által örökbe fogadtatik: ' akkor kell az atyai hatalom mellett még a gyámhatóság beleegyezése is." Csemegi Károly: A mennyiben csak arról van szó. hogy stylaris módositás tétessék, annyiban nincs ellene észrevételem és elismerem, hogy helyesebben van visszaadva az eszme a beadott módosítás által. Azonban a kiindulási pontot nem tudnám magamévá tenni és kérném a t. házat, méltóztassék az örökbefogadás intézményének feltételei tekintetében a jelenleg fenálló törvényt hatályban hagyni. Mint méltóztatott felemlíteni, az ország egyik részében hatályban van az osztrák polgári törvénykönyv, mely kimondja, hogy kinek szabad és mily feltételek mellett szabad örökbe fogadnia. Az ország azon részében, melyben codificált törvény nincs : a régi praxis áll fen ; de én épen azért, mert ezen kérdés fontos, nem szeretném, ha ma mellékesen a gyámügyi törvényjavaslat tárgyalásánál e kérdés vita tái gyáva tétetnék és eldöntetnék. Vannak ezenkivül még számos kérdések, melyeknek megoldását, vagy másként való megoldását, mint fenálló intézményeink rendelik, czélszerünek tartom ; de ha tovább megyünk a kereten, melyet a létező szükség élénkbe von : akkor nem lesz határ mindaddig, inig az egész személyi jog, és minden, mi a szőnyegen levő tárgygyal összeköttetésben van, nem coditicáltatik, ez pedig nem ezélja a törvényjavaslatnak. Azért kérem a t. házat, méltóztassék eltekinteni azon kérdés vitatásától, hogy mely esetben legyen helye az örökbefogadásnak. (Helyeslés.) Paczolay János: Tisztelt házi Miután az örökbefogadás eseteit meghatározni nem akarjuk, és mint előttem szólott képviselő társam kifejezte,