Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-208
20$. országos ülés február 27. 1877. 49 tartani, nem pedig egy ilyen szenvedélyes nyilatkozatok közt folyó tárgyalást. (Derültség a szélső baloldalon.) Ez igen is az országgyűlés érdekében állana és ezért, hogy ha a képviselő urak közül valaki proponálná 9-ed magával, hogy legyen zárt ülés: én lettem volna és lennék is azon 10-dik, ki a házszabályok értelmében ugyanazt mint 10-dik kértem volna. Azon szabály, melynél fogva az országgyűlést 20 tag összehívhatja, létezik. Ezen szabály meglehet, kaput nyithat arra, hogy gyerekeskedésből is összehivattathassók az országgyűlés ; (ellenmondás a szélső bal oldalon.) de más részről igen nagy elvnek védelmére szolgál e szabály. Hogy mily nagy elv védelmére hozatott e szabály, azt most, itt nem akarom magyarázni : (Halljuk \) mert épen nem tartom az időt a mai napon erre alkalmasnak. Annyi azonban bizonyos, hogy lehetnek körülmények, a midőn az ország érdeke követelhetné, hogy az országgyűlés ülést tartson és a rnidőn — mondom képzelt körülmények között — azon ülések meg nem tartása a hatalomnak érdekében állhatna. Ezen szabály értelmében 20 képviselő az ország érdekében lehetségessé, kötelezetté tenné azt, hogy megtartassák azon ülés, mely némely résznek nem volt kedvére. Már ezen fontosságnál fogva is, hogy miképen magyaráztassék a házszabályok erre vonatkozó pontja, szükséges volna, hogy azon képviselő urak, kik ezen tárgyat előhozták, zárt ülést kérjenek. Tizen fognak akadni; hisz ők magok is vannak annyian. Zárt ülésben ezen tárgyat meg lehet vitatni. Komolyan és higgadtan kell e kérdésben tanácskozni. Az nézetem szerint kétségtelen, hogy az elnök legjobb belátása szerint cselekedett, és ő minden esetre jogosult arra. hogy a saját esze után járjon el. (Derültség?) De a házszabályokat éppen olyan kevéssé sértette meg az elnök felfogása, mint nem védte meg az ellenzék felfogása. Mindkettőnek felfogása jogosult. Az nem praecedens, a mit Simonyi Ernő képviselő ur elmondott. Hiszen ő maga megmondta, hogy Somssich Pál képviselő ur privative megkérte az illető képviselőket, vajon nem volnának-e szívesek az ülés elhalasztásába beleegyezni. Ha pedig Ghyczy Kálmán t. elnök ur kérte volna a jelenlegi 20 képviselő urat, hogy legyenek olyan jók és halasszák el az ülés összehívását: akkor sem jött volna ide a kérdés, a hol most áll. A dolog magában minden esetre igen fontos az ország érdekeire, az országgyűlés függetlenségére és kötelességének teljesítésére nézve. És ezért én a magam részéről elnökünk eljárásának — nem tudom van-e e tekintetben indítvány — helyeslésére adván szavazatomat, helytelenítésére semmi esetre sem, fentartatni akarom, hogy melyik magyarázat a valódi, ós ezen eljárás szabályozására egy zárt ülés megtartását óhajtanám. KÉPT. H. NAPLÓ 1875-78. I. KÖTET. Németh Albert: T. ház! Én ugy vagyok meggyőződve, hogy minden sérelem, minden törvénysértés szabálysértése valamely társulatnak, azoktól, a kik ellen irányoztatik, bizonyos tekintetben mindég személyes és egyéni bántalomnak is lehet tárgya, mert az tisztán az egyéniségtől függ. Az előttem szólott igen t. képviselő urnák lehetnek e tekintetben tőlem eltérő és az enyémnél elastikusabb fogalmai, mert hát lehetnek emberek, a kiket vasvillával kell belekergetni még az ellenök intézett nagyobb sérelmek megértésébe, felfogásába is, míg másoknak elég egy szemhunyorítás, hogy rögtön azt kérdezzék: mi tetszik? (Atalános derültség.) Én t. ház, róla nem tehetek, igen paciflcus természetű ember lévén: nekem ez utóbbi a szokásom, és midőn értesültem képviselőtársaimtól, hogy a t. elnök ur személyes megjelenést kivan, először is egy levelet irtam, és ezen levelet — a praeambulatumpt nem mondhatom el, mert nem ide való — (Atalános derültség) .azzal fejeztem be, hogy miután tudtommal a képviselőházban mindeddig legalább nem akadtak olyan képviselők, kik társaik aláírását mint falsificatumot hitelesként felmutatták volna: az elnök ur előtt megjelenni nem fogok. Ezen levelet tanácsosnak ^tartottam személyesen az elnök urnák átadni. (Atalános derültség és nevetés.) De hogy az elnök ur a képviselőház tagjai iránt mily finom udvariassággal és gentlemanly megelőzéssel viseltetik, mutatja azon példa, hogy alig hogy a csengetyüt megrántottam: nem a szolga, hanem ő maga jött kinyitni. És igy nekem nem maradt egyéb hátra, mint hogy a sors kedvező intését elfogadjam s belépjek és sérelmemet előadjam. A t. elnök ur megnyugtatott, mondván, hogy ő mint Ghyczy Kálmán tökéletesen hiteles aláírásoknak ismeri el; de neki mint elnöknek igen mély, nagy fontosságú aggályai vannak ezen megtartandó ülés felől, tehát lelkiismeretét megkívánván nyugtatni, személyes megjelenést kivánt. Én ezzel megelégedtem. Hanem t. ház, kijelentettem azon szándékomat, hogy ha ezt a képviselőházban más képviselőtársam elő nem hozza: én leszek az. a ki a képviselőházban az elnök ur részéről szenvedett sérelmet elő fogom terjeszteni. A t. elnök ur velem együtt távozott szállásáról s azt monda, hogy a képviselőház elnöki irodájába megyén, honnan 6 órakor a körbe fog menni; a rendes körbe, a hová a kormánypárt rendesen összegyűl, és ha keresi őt valaki, oda jöjjön utána. (Derültség) Hogy a mi körünkbe nem jött: szerintem nagyon tévesen cselekedett, mert ottan rögtön együtt találhatta volna a 20 képviselőt és superálva lett volna a nehézség. Ha én meg nem mondhattam volna társaimnak, hogy 7
