Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-208

48 208. országos Hlés február 27. 1877. annak is, ki nincs Pesten. Tehát ha a képviselő, távol a fővárostól, érzi annak szükségét, hogy gyűlést kellene tartani és ez iránt az elnökhöz fordul levélben: én azt hiszem, hogy az a 20 képviselő húsz oldalról ily levelet ir hozzá, neki azt a házszabályok értelmében figyelembe venni kötelessége. De másodszor nem áll a hasonlatosság azért sem, mert habár az elnök 20 jelenlévő tag kívánságára tartozik a névszerinti szavazást elrendelni, nem a 20 tag megy az elnökhöz, hogy azt neki átadja; hanem megy hozzá egy, és ennek az egynek jótállására az elnök elhiszi, hogy az a 20 tag csakugyan aláirta. Ez oly eljárás. mely eddigelé legalább minden tisztességes társaságban követtetett; hogy azon társaság egyik tagja jótáll azért, amit benyújtott, hogy az hiteles, hogy az ugy van, amint ott Írásban foglaltatik. A házszabályok egyszerűen azt mondják, hogy 20 tag kívánságára az elnök ülést hirdetni köteles. Csak az lehet a kérdés, hogy civilisált emberek közt micsoda módon szokták az emberek kívánságukat kifejezni Ez szóval történhetik vagy Írásban; de akármi utón módon mindenik hiteles és minden esetre hitelesebb az, ami nem csak szóval, ami utóvégre félremagyaráztathatik, hanem maradandóan írásban fejeztetik ki. A kérdés az elnök előtt csak az lehetett, hogy azon két képviselő, a kik egy előbbi napról kelt dátummal elátott irást hoztak ós adták át neki: nem hamisitották-e meg az aláírást ? Ha ennyire megyünk egymás irányában, akkor bizony tanácskozásainknak színvonala nagyon alá fog sülyedni. Ha egymásnak még csak annyit sem hiszünk, hogy nem vagyunk iráshamisitók: akkor meg fog szűnni mindaz, a mi tisztességes társaságban az emberek eljárását szabályozza. En egyátalában nem találom helyesnek az elnök ur eljárását. Az elnök urnák nem csak most, hanem már gyakran az volt mentsége, hogy a házszabályok ezt mondják s ezt nem. A házszabályok igen sokat nem mondanak, s midőn a házszabályok azt mondják, hogy az elnök 20 tag kívánatára ülést köteles összehívni: nem avatkoznak más dolgokba, s az elnök urnák sem feladata más dolgokat keresni; hanem azt, mit mond a házszabály s nem azt, hogy mit nem mond? Ezt sem mondja, hogy mi lesz holnap, vagy holnap után a napirend s miként kell a napirendet kitűzni, s ez azért mégis megtörténik, Azt mondja az elnök ur, hogy nincs kimondva, mikor köteles az elnök ülést összehívni. Engedelmet kérek, ha nem köteles azt akkorra összehívni, a mikorra a 20 tag kívánja: akkor egy esztendő mnlva is összehívhatja, mert egy nap vagy száz nap e tekintetben mindegy s így az egész jog illusoriussá válik. En t. ház, részemről azon nézetben vagyok, hogy az elnök ur igen hibásan járt el s csakugyan megsértette azon törvényt, melyet Helfy Ignácz idézett; mert habár ezen törvény ott egy specifikus esetről szól is, mindenesetre feltételezhető az, hogy a házszabályok felett felügyelni az elnök köteles, és ha ezt nem tételezi is fel a törvény, mi ezért választottuk az elnök urat, és ha ő e hivatását nem teljesíti: nem érdemelte meg a ház bizalmát s nem képes helyét betölteni. Azt mondja az elnök ur, hogy praeeedenst akar alkotni. Isten mentsen bennünket azon praecedensektől, melyeket az elnök ur a házszabályokra vonatkozólag alkotott. De különben is ez nem az első eset, ez nem alkot praeeedenst; mert volt eset hála istennek előbb, mint az elnök ur az elnöki székben ült. Össze hívták az országgyűlést 1870-ben a porosz-franczia háború idejében, s akkor Madarász József képviselő nyújtotta át Somsich Pál elnöknek 20 tag kivánatát az ülés összehívására. (Ugy van! bal/elöl.) Somsich Pál átvette az iratot s elismerte, hogy ő mint elnök köteles öszszehivni az országgyűlést, hanem magán utón arra szólította fel az illetőket, vajon nem egyeznének-e bele, hogy 8—10 nappal később hivassék össze az ülés. A képviselők, kik az összehívást kérték, látván, hogy a körülmények olyanok, hogy 8 — 10 napi halasztás miatt a közügy nem fog szenvedni, ebbe beleegyeztek s az elnök ur akkorra összehívta az ülést. Egyébiránt visszaélés, szabályellenes, törvényellenes eljárás akár hányszor követtessék is el: az törvényes praeeedenst képezni nem fog; mert az mindig csak visszaélés, de soha törvényes praecedens nem lesz. En magam sem kívánok e tárgyban semmi határozatot kimondani. En nem kívánom a ház határozatát provocálni, mert én mindenkinek belátására és ítéletére bízom azt, vajon az elnök ur helyesen járt-e el vagy nem? En azt hiszem, hogy nem járt el helyesen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csernátony Lajos: T. képviselőház! (Halljuk !) En a kérdést, mely a t. képviselőház elé hozatott, sokkal fontosaimnak tartom, mint többen azok közül, a kik azt egyenesen csak arra használják fel, hogy az elnököt illoyalitással, törvényellenes dolgokkal és más mindenfélével vádolják, a magok részére követelvén azon privilégiumot, hogy nekik judiciumok van, hogy azon tárgyát megítéljék és mert megítélték, annak ugy kell állani. En t. ház, ezen kérdést mert, épen fontos az, hogy a ház meghatározza azt, hogy micsoda körülmények vagy micsoda körülmények megtartásával hívhatja össze 20 képviselő az egész képviselőházat: nagyon fontosnak tartom sok tekintetben. De ón ezen tárgyat olyannak is tartom, hogy e fölött egy érdemleges tárgyalást kellene