Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-208

£ £g 208. országos ítl T. ház! Mint már mondám, a házszabályokban az foglaltatik, hogy 20 tag kívánatára az elnök ülést hirdetni köteles. A képviselők tehát az ülés hirdetését kívánhatják az elnöktől; de a házszabályoknak idézett §-ában nem foglaltatik, hogy a képviselőház elnöke épen azon napra tartozik az ülést összehívni, a melyre az illető képviselők kívánják. Nem akarom itt érvényesíteni, azon elvet, hogy az ülések idejének kijelentése az elnököt illeti; de az illető képviselő urak részéről tett követelés a házszabály most kérdéses pontja szerint nem áll: mert ha az elnök hirdeti ki az ülést, az elnöknek nemcsak azon busz tag kívánatára kell tekintettel lenni, a kik az ülést kívánják, hanem épen azon átalános részrehajlatlanságánál fogva, a melylyel tartozik és a melynek én eddig, hogy eleget tettem, a házra hivatkozom, (Igaz! Ugy van a közéiben) épen ezen átalános részrehajlatlanságnál fogva kötelessége neki, az ülést oly napra összehívni, hogy ne csak azon húsz tag, hanem minél több, az egész ház, a mennyire lehet az ülésben részt vegyen, és erről idejében tudosittassék. (Helyeslés a középen.) Egyátalában nem ismerem el tehát azon jogot, hogy még a napnak meghatározását is, melyen az ülés tartassák, az illető képviselők magoknak követelhessék. Kérem, t. ház, ha az állana, hogy az illető képviselők, a kik ülés tartását kívánják, meghatározhatják a napot is, a melyen ülés tartassék: mi következnék ebből akkor, midőn hosszabb szünet alatt a képviselők el vannak széledve az ország minden részében, elfoglalva magán dolgaikkal, és 20 tag a képviselőház elnökétől, kinek hivatalos működése a szünetek alatt is tart, ülés tartását kívánná és azt mondaná 3—4 nap alatt kívánja az ülést összehivatni ? Ha a képviselőház elnöke ezen napra tartozik az ülést összehívni: akkor meglehet, hogy csak azon 20 tag és egy parányi része a képviselőknek lesz jelen ós ezen kisebbség oly határozatokat hozhat, melyeket a képviselőház többsége, ha az ülés tartásáról idején értesíttetik: nem hozott volna meg. (Helyeslés a középen^) Mondatott, hogy én a ministerium iránti azon tekintetből, hogy a ministerium a mai napra megjelenhessek és hogy ne történhessenek meg azon kifakadások, melyektől talán tartani lehetett, tűztem ki az ülést nem hétfőre, hanem keddre. De ón őszintén mondhatom, hogy azon időben, midőn szombaton este az ülést kihirdettem, nem tartottam ugyan épen lehetetlennek, hogy a ministerium a keddi ülésre megjelenhessék, hanem egyátalában ezt azon időben, — és e tekintetben többek tanuságára hivatkozhatom, — valószínűnek sem tartottam ; hanem azt véltem, hogy a hirdetésnek a és február 27. 187?. | hírlapokban megjelenésétől 48 óra szükséges, de a mostani körülmények közt elégséges is arra, hogy az ülés tartásáról minden egyes képviselő értesülhessen. Egyébiránt én a felszólaló t képviselő ur loyalitásáról annyira meg vagyok győződve. (Élénk derültség a középen) hogy azt hiszem, hogy ő neki magának is megnyugtatására szolgál, hogy azon észrevételeket, melyeket a ministerium eljárására nézve tenni kíván, nem kénytelen a minister uraknak távol létében, azoknak háta mögött megtenni; hanem alkalma lehet neki azokat azokkal szemben, azoknak jelenlétében megtenni. (Élénk derültség és tetszés a középe?!,.) Ezek voltak azon indokok, melyeknek alapján én a kérdéses esetben ugy jártam el, a mint ez megtörtént, s a mint ezt előadni szerencsés voltam. A t. háznak bírálatától fog függeni eljárásom felől ítéletet mondani. Én részemről teljesen meg vagyok győződve, a hallottak ellenében is, hogy ez esetben a ház tagjai jogainak minden csonkítása nélkül egyenesen a házszabályok szellemében jártam el. (Elénk helyeslés a középen.) B. Simonyi Lajos : T. ház! A házszabályok azon szakaszához kívánok szólani, mely azt mondja ki, hogy 20 tag kívánatára^ képviselőház elnöke ülést egybe hivni köteles. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a ház t. elnöke, midőn azt követelte az illetőktől, hogy ne csak írásban adják be követelésöket, hanem személyesen is jelenjenek meg, ezt minden pártoskodás nélkül tette, s azért azt hiszem, hogy ezen ügy nem egyedül azon párté, melynek részéről e felszólalás történt, hanem egyátalában nem közömbös a képviselőházra nézve az, hogy egy országos képviselő, midőn hivatalos minőségben fellép, minő íbgladtatásban részesül ? Ennek következtében ugy tekintem e dolgot, mint a képviselőház ügyét: megelőzőleg is nyilvánítom azt, hogy t. Helfy képviselőtársam által előadott indokokban nem osztozom, mert én meg vagyok győződve, hogy a t. elnök ur részrehajlatlanul kivánt eljárni. De másrészről kinyilatkoztatom azt, hogy nem osztozom a ház t. elnökének azon nézetében sem, mely szerint ő nem elégedett meg azzal, hogy azon 20 tag írásban adja be kivánatát; hanem egyszersmind követelte, hogy személyesen jelenjenek meg. A t. elnök ur azt méltóztatott mondani, hogy más alkalommal, midőn a házszabályok azt határozzák, hogy 20 tag kívánatára névszerinti szavazás történjók, szintén követeltetik az, hogy azon 20 tag jelen legyen. Ez a házszabályokban nincs meg. (Égy hang: Benne van!) Nincs meg, méltóztassékelolvasni s azután méltóztassék közbeszólni. A mi az elnök urnák azon nézetét illeti, hogy 20 tagnak névszerinti aláírása elegendő arra, hogy