Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-206

32 20 * országos ülés február 7. 1877. Miklós Gyula: En nem kívántam más több okmány főlolvasását. Azt hiszem, hogy most már tárgyalhatjuk. Farkas József: Midőn ezen kellemetlen ügyben felszólalok, nem vezet sem személyeskedés sem boszu-vágy; tisztán a dolog állásának fölvi­lágositása tekintetéből vagyok bátor a következő­ket előterjeszteni. (Halljuk.) Az 1872-iki képviselőválasztás alkalmával, mi­dőn még az ellenzék erősebb volt, mint a mi­lyen, fájdalom, most a mi kis megyénkben, hol az ellenzék ereje mindig túlnyomó voh: az akkor ugy nevezett deákpárti képviselő jelölt ur, oda volt kényszerülve, miszerint czólja kivételének minden tekintetben minden módon embere legyen és min­den eszközt felhasználjon. Nekem szerencsém volt azon választásnál, mint elnöknek szerepelni. Töb­ben a választók közül, egyik 50, másik 50, har­madik-. 20, majdjsmét egyik 30, értékű bankjegyet mutatott fel előttem mint választási elnök előtt azon kijelentéssel, hogy azon bankjegyeket Wodianer képviselő ur részéről • nyerték ők a czélból, hogy szavazatukat azon képviselőre adják majd, és ezek készek voltak a választási elnök előtt a bankje­gyeket letenni, a mely bankjegyeket később visz­szakaptak. ; T. képviselőház, akkor, midőn ezek történtek, — mely történt dolgokat nagy részben ismerni szerencsém van, — nem osztoszhatom a mentelmi bizottság nézetében és véleményében, mely szerint Wodianer Béla és Kubinstein Pál közt semmi jogi vi­szonyt és összeköttetést nem lát. De hisz a fölolvasott kötvények eléggé bizo­nyítják azt, hogy Enbinstein Páltól, kit nem mél­tóztatnak ismerni, de akit én igen jól ismerek, és a ki a haza oltárára még eddig egy fillért sem ál­dozott és nem is fog áldozni soha, mondom, attól a Kubinstein Páltól fölvettek 10—20—30—50— és 50 frtot; hogy mily föltétel alatt és mi czimen ? erről tanúskodik a kezeim közt levő eredeti minta .szövege, melyről készült a többi mind, fölvették a pénzt oly czélból, hogy Wodianer képviselő je­löltre adják szavazatokat és ha csakugyan váznak, azt meg is fogják kapni; a ki pedig nem szavazna arra, a kr nem azon politikai elveket vallja: az magát kész alávetni a törvénynek és bepéreltetni. Ha én látom, hogy 5 év óta ez em­bereket mint zaklatják, hogy a szegény emberek mennyire el vannak keseredve a miatt, és hogy nem birnak mozdulni, a királyi tábla pedig ki­mondta, hogy itt vesztegetés forogván fent, mely bűnös cselekmény, kéri a kihallgatást fenyítő utón és a tornai királyi járásbíróság, mint tudom, meg­kereste a képviselőházat a tekintetből, hogy a szó­ban levő képviselő urat kihallgatás végett kiadni méltóztassék, ha mondom én mint képviselő ily képen megtámadtatnám: nem várnám, hogy a kép­viselőház protegáljon a vesztegetés cselekménye miatt kért kiadás ellen, hanem azt mondanám an­nak ellenében: becsületbeli kötelességnek tartanám azt, hogy ón kihallgattassam, (zajos helyeslés a baloldalon), ez által lelkiismeretem tisztáznám, és azokat a szegény embereket a perlekedés kellemet­lenségétől megvonnám. Ennélfogva a mentelmi bizottság véleménye ellenében bátor vagyok nézetemet és véleményemet kijelenteni, hogy én fel is teszem azon képviselő úrról, hogy polgári kötelességének ösmeri önma­gától kérni, hogy kihaílgattassék. Én a kiadásra szavazok. Ragályi Gyula: T. ház! Én a dolog részle­teibe nem akarok bemenni, mert részemről indis­cretionális dolog volna mindazokat elmondani, a melyeket a részletekről privative tudok. Én a ki a szomszédban lakom, ismerem az egész választási küzdelmet, a választás előzmé­nyeit, sőt oly dolgokat is, a melyek sem a nyo­mozásban, sem későbben elő nem jönnek. De eze­ket nem akarom előhozni és tisztán egyszerűen a kérdésről akarok szólani. A kérdés az, hogy a kir. tábla bizonyos egyének ellen bünfenyitő vizsgála­tot rendelt el, ez lemenvén, a kir. ügyész végig nézte az aktákat ós ugy találta, hogy arra, hogy a bünfenyitő vizsgálatot az illetőkre nézve teljes nyomatékkal elláthassa: szükséges volna Wodianer Béla kihallgatása. Én igy látom a kérdést, mert kérem, hogy több embernek büntethetősége, fogságra itéltetése, személyes szabadsága stb. igen nagy változást szenvedhet ettől a kihallgatástól: az kétséget nem szenved. Ha mi alávetjük őket az Ítéletnek anél­kül, hogy kihaílgattassék Wodianer, s igy a félre­ismert dolgok következtében helytelen Ítélet hozat­nék, vagy ha mi megakadályozzuk azok bünteté­sét addig, míg Wodianer képviselő urnák mandá­tuma le nem jár: ez csak az igazságszolgáltatás rovására történnék. Azt hiszem, hogy a bűnre sóba sem jön elég jókor a büntetés, ne akadályoz­zuk meg tehát azt, hog>' ezen bűnügy, a mely úgyis évek óta húzódik, valahára befejeztessék. (Helyeslés balfelöl) Én azt hiszem, hogy ezen kérdés tiszta és világos. Nem akarok bemenni az egyes kérdések­be ; hanem ezen kérdés miatt akarom kiadatni Wodianer képviselő urat. De különben azt hiszem, hogy Wodianer Béla képviselő ur erkölcsi érzülete is azt hozza magával, és ha itt jelen volna, bizo­nyosan kérné kiadatását, mert összeköttetés közte és Kubinstein közt a felvett kontraktusokból mégis látszik. Hogy minő volt ezen összeköttetés: azt nem akarom most fejtegetni: de ha mi most ki nem adjuk Wodianer képviselő urat, meglehet, hogy vannak a házban, a kik nem hiszik; de a többség mégis hinni fogja, hogy bizonyos össze-

Next

/
Thumbnails
Contents