Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-237

388 237. országos ülés májas S. 1872­irányeszmék keresztül vitele végett a javaslatot a bizottsághoz utasítani. (Helyeslés a középen?) B. Sennyey Pál: T. ház! Minden esetre sajátságos és tudtomra praeoedens nélküli eljárás, hogy midőn a ház átalános vita után a részletes tárgyalás alapjául valamely törvényjavaslatot el­fogadott, a részletes tárgyalásnál a törvényjavas­lat általános irányával egészen ellentétes elvek tűzetnek ki, ez részletes tárgyalásnak neveztetik és az ekként kitűzött elvek alapján a javaslat az­után szövegezés végett bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés több oldalról.) Mert azt, ugy hiszem, e házban senki sem fogja tagadni, hogy Teleszky t. képviselőtársunk indítványa radicaliter ós elvileg ellentétben van azon törvényjavaslattal, melyet a ház a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. (Helyeslés több ol­dalról.) Egyébként magam is azon nézetben vagyok, hogy módot kell keresni arra, hogy a t. ház azon inpasseból, a melybe a most érintett szavazás ál­tal jutott, kibontakozhassak. Mindnyájan óhajtjuk, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatból jó törvény legyen; mindnyá­jan irtóznánk attól, ha a törvényjavaslat ugy, a mint előttünk van, csupán alaki okokból csak­ugyan törvénynyé válnék. A legkorrektebbnek tartanám Apponyi Al­bert gróf t. barátom indítványának elfogadását. Ha azonban az az ut, a melyet nekünk Teleszky képviselő ur mutatott, az, a melyen a t. többség e törvényjavaslaton javítani kivan: akkor sem én, sem azt hiszem elvbarátim annak elfogadása elé akadályokat gördíteni nem szándékozunk. Csak hogy az egyik hiba után ne essünk a másikba! Ne fogadjunk el oly elveket és vezér­eszméket, melyeket még jóformán nem is isme­rünk. (Helyeslés több oldalról.) Egyszeri hallásra csak nem fogunk oly elveket kitűzni, melyek lehetnek helyesek, de melyeknek ily módon való rögtönzött tárgyalása megint a dilletan­tismus ós rendszertelenség azon hínárjába juttat­hatnának benünket is, , a melybe ezen törvény­javaslat szerkesztői beleestek. (Helyeslés több ol­dalról.) Ha tehát a t, kormány ós a ház többsége csakugyan a Teleszky képviselő ur által ki­jelölt utat választaná, melyet én nem tartok tel­jesen czélra vezetőnek; de mely elé akadályokat gördíteni nem szándékozom: méltóztassék legalább az indítvány kinyomatását elrendelni, és mint ön­álló indítványt, mint olyant, mely az általános­ságban elfogadott törvényjavaslattal ellentétben van, külön tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Abban tökéletesen egyet értek az előttem szólott b. Seny­nyey t. képviselő úrral, hogy csakugyan sajátságos az, hogy akkor, mikor átalános vita alapján egy törvényjavaslat elfogadva lett: azon törvényjavas­latnak egyik alapeszméje, mert az kétségtelen, hogy a felhozottak az első fejezetben lefektettetett anyagi dispositiók alapeszméletét képezik, — a részletes tárgyalásnál ezen alapeszme ismét felfor­gattasék. Én azonban t. ház, azt még kevésbé tudnám érteni, és itt a t. ministerelnök úrral értek egyet, hogy ha már a t. ház jónak látja a törvényjavas­latot egyik vagy másik bizottsághoz utasítani, ez" külön bizottsághoz menjen vissza, a mely a szük­séges tájékozás nélkül levén oly javaslatot ter­jesztene elő, mely a házat nem fogná kielégíteni. Én ezen meggyőződésben vagyok, és mon­dom ezt nemcsak azért, mert itt kötelességem igy szólani, mint a közigazgatási bizottság előadója, ki a bizottság álláspontját tartozik védeni; de mint egyes magán képviselő meggyőződéstől is. A törvényjavaslat alapelvei közzé számítja különösen az első részben azon újításokat, melyek a szülei hatalomról szólanak. Én ezt helyeslem. A törvényjavaslat azon elvből indul ki, hogy az államhatalom befolyását csak ott kell érvényesí­teni, hol az illető kiskorú személyes és anyagi ügyeire nézve biztosítékok nincsenek. Ez az oka, hogy a közigazgatási bizottság nem elégedett meg azzal, a mi eddig anyagi törvényeinkben létezett, t. i. az atyai hatalommal, ós azon dispositiókkal, melyekre vonatkozólag Teleszky képviselőtársam az ő észrevételeit megtette ; hanem egyenesen a szülői hatalom fogalmát vette fel a törvényjavas­lat első fejezetébe, mint alapgondolatot. Kérdés tehát most csak az, helyesli-e a t. ház, hogy a szülői hatalom, mint ilyen — a részletekre, sty­listikára, a törvényjavaslat összeállításának oeko­nomiájára nem akarok vonatkozni, — bejőjjön-e a törvénybe"? És itt legyen szabad megjegyeznem a t. minis­terelnök ur előadására, hogy én azt hiszem, hogyha igyekezünk a gyámsági gondnoksági ügyek rende­zése iránt törvényt alkotni, még pedig, mint előttem ez több alkalommal megjegyeztetett, majdnem co­dexet: akkor igyekezzünk oda minden olyan dis­positiót fölvenni, mely ezen ügyre vonatkozik, de ne vegyünk fel semmi olyat, mely nem tisztán oda tartozik Már ebből kifolyólag azt hiszem, hogy a ki e törvényjavaslattal a tárgyalások alatt komolyan foglalkozott s annak alapeszméi felől gondolkozott: annak első pillantásra szemébe kel­lett ötleni annak, hogy ezen törvényjavaslatba a szülői hatalom felvétele javasoltatik. Itt tehát nem uj kérdéssel állunk szemben, mint Sennyei báró mondja, mert az eddigi gyakorlattól, a mostani törvényes dispositióktól eltérőleg a szülői hatalom e törvényjavaslatban mint ujjitás benfoglaltatik. Is­métlem tehát, a kérdés csak az: helyesli-e a t. ház azt, hogy a szülői hatalom a törvényjavaslat

Next

/
Thumbnails
Contents