Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-236

386 országos ülés május 2.1877 849 bizottság által tett jelentésben tájékozottabb, bővebb áttekintést nyer az emiitett javaslatok iránt. Az vettethetnék ellenében ezen javaslatnak, hogy ha két bizottság küldetik ki, akkor ezen kérdések hamarább lesznek tárgyalhatók. Azonban itt t. ház, a nélkül, hogy a kértlés ezen oldalába bővebben bele kivarrnék menni, csak arra az egy körülményre vagyok bátor felhívni a t ház figyelmét, hogy azon tárgyalás, mely a két kormány közt ezen kiegyezési javaslatokra vonatkozólag az elmúlt időben lefolyt, eléggé megmutatta azt, hogy szükséges nekünk kellő óvatossággal eljárnunk, nehogy sokkal előbb járjunk, mint a lajtántuli tartományok képviselete, s olyat fogadjunk el, a melyet ők majd később elvetnek. Nem kivánok e részben többet mondani, csak azt, hogy tanácsos itt a kellő óvatosságot megtartani. Még egy körülmény van t. ház, a miért én részemről helyesebbnek látom, ha ezen törvényjavaslatok egy és ugyanazon bizottsághoz utasíttatnak, s ez az, hogy én alig hiszem, hogy lehetnének fontosabb törvényjavaslatok azoknál, melyek ezen bizottságban tárgyaltaim fognak. S igy minden képviselő — legalább én ugy hiszem — érdeklődni fog azon tárgyalások iránt, melyek ezen bizottságban folyni fognak. Ha már most t. ház két bizottság küldetik ki: természetes, hogy a két bizottság egy és ugyanazon időben, hogy ugy mondjam, parallel üléseket fogván tartani, akkor az illető képviselő urak, kik a bizottsági tárgyalások iránt érdeklődnek, azokban résztvenni óhajtanak, ezen lehetőségtől el lesznek ütve : mert vagy az egyikben, vagy a másikban nem vehetnek részt. T. ház, ismétlem, hogy ez nem elvi dolog, a mit a t. háznak elfogadás végett bátor vagyok ajánlani, tisztán czélszerüségi dolog és azért én egész bizalommal fordulok a t. házhoz, hogy azon határozati javaslatot, a mely nem foglal magában egyebet mint azt, hogy két bizottság helyett az a négy törvényjavaslat, a mely a ministerelnök ur határozati javaslatában foglaltatik egy bizottsághoz utasíttassák, e bizottság pedig álljon 31 tagból. Bátor vagyok felolvasni a határozati javaslatot : „Válaszszon a képviselőház egy 31 tagú bizottságot, melynek feladata lesz a magyar korona országai és ö Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- ós kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslatot, továbbá a magyar korona országainak és ő Felsége többi királyságainak és országainak kormányai közt, a részvénytársaságok, biztosító társaságok és közkereseti ipar-szövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről szóló törvényjavaslatot, ugy szintén az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényjavaslatot, és végre a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósságról szóló törvényjavaslatot mielőbb tárgyalás alá venni és egyszersmind utasítani a kiküldendo bizottságot, hogy az emiitett törvényjavaslatok tárgyában véleményes jelentését a ház elé terjeszsze." Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur nem elvi, hanem czélszerüségi szempontból tette indítványát; én is csak czélszerüségi szempontból kivánok hozzászólni. Én azt tartom, hogy a czélszerüségi szempont határozottan azt kivánja, hogy mindezen törvényjavaslatok nem egy nagy számú, hanem ugy, a mint én indítványozni bátor vagyok, két csekélyebb számú bizottsághoz utasíttassanak, mert egyfelől azt mindenki tudja, hogy túlságos nagy számú bizottságokban a tárgyalás ott, a hol egyes részletekről is van szó, igen nehéz, ós a mint, bár nálunk, bár másutt nagy számú bizottságok választatnak is, azok rendesen a gyakorlatiasság szempontjából feloszlanak albizottságokra és magát a practicns munkát az albizottságokban teljesitik. A mi azt illeti, hogy azon képviselő urak, a kik nem lesznek is tagjai a bizottságnak, érdeklődni fognak ez ügy iránt, ez, azt hiszem, kétséget nem szenved; de mégis azt gondolom, hogy legnagyobb részt egyik képviselő urat egyik osztály tárgyalásai, másikat másik osztály tárgyalásai érdeklik inkább s mindenki meg fogja választani, a ki részt akar venni a tárgyalásokban, hogy oly esetekben, midőn egy időben esik a tárgyalás, melyik bizottságba vegyen részt mint hallgató, képviselői jogánál fogva. A dolgokat rögtönöztetni bizonyára a kormánynak sem szándéka. De azt, hogy zsinórmértékül elfogadjuk, hogy a magyarosztrák monarchia két államának törvényhozása egyik a másikat lessé mindég, hogy melyik csinálja később: az, engedelmet kérek, oly eljárás volna, mely oda vezetne, hogy utoljára egyik sem csinálna semmit, mert mindegyik később akarná csinálni, és igy az egész dolog elintézése elmaradna. A mi pedig az óvatosságot illeti, az óvatosság minden igényeinek elég tétetik az által, hogy a törvényhozás két háza megmarad a mellett, a mint én, midőn a javaslatot benyújtottam, bátor voltam jelezni, hogy mindezen törvényjavaslatok, ha elfogadtatnának, csakis akkor, ha mind elfogadtattak és csakis akkor, ha a másik törvényhozás által is elfogadtatnak: együttesen fognak szentesítés alá terjesztetni. Az óvatosság igényeinek ezzel elég van téve; a ezélszerüség pedig a két bizottsághoz utasítást kivánja inkább, tehát igen kérem a t. házat, mél-