Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-235

236. országos ülés május 1. 1877. 329 met 20—30,000 írttal talán megjutalrnazhaíónak tartanám, hogy nem azért hozom fel, hogy bebi­zonyítsam, miszerint köztudomású tény , hogy a polgári anyagi jog codifíeatiója az igazságügymi­nisterium által munkába vétetett, hogy annak be­terjesztése már csak idő kérdése. Ha pedig az való, a mit tagadni nem lehet: akkor megnyug­vással adok kifejezést azon reményemnek, hogy a magyar törvényhozás sem fog ezen coditicationa­lis kérdésben más mivolt jogállamok jogi és tör­vénykezési rendszerétől, saját ősi törvényalkotási jogelvi rendszerétől eltérni, és semmiképen nem fogja a tutela és curatela fölötti egyenesen az anyagi jog körébe vágó törvényalkotást bármiféle novellaris provisoriumnak alárendelni, vagy bár­minő praecipitatiónak kitenni, ós átalában nem fogja a bírói hatalomkör ezen hivatásbeli attri­bútumát az államhatalom politikai admiuistratió­jának szakteendőkkel amúgy is túlterhelt közegeire ruházni. E czólból és mivel az előttünk levő tör­vényjavaslat, melynek a jó példányok kevésbbé sze­rencsés utánzása mellett, — ismétlem, kevósbé-ke­vósbé szerencsés utánzása mellett — sok ügyesség­gel, szervezeti hiányai mellett sok szakavatottság­gal összeállított első része egy részről preaoccupáJja az anyagi polgári codiíicatió feladatait, más rész­ről valamint a szűkebb értelemben vett közigaz­gatás, ugy az igazságszolgáltatás terén is az ed­digi rendszertelen állapotokat nemcsak fentartja, hanem növeli is, — mit azonban longus post me ordo idein petentium fogja majd bővebben meg­vitatni, kik velem együtt e házban ugyanazon vé­leményt, ugyanazon meggyőződést táplálják. Én tehát ezen törvényjavaslatot kifejezett meggyőződésemnél fogva még átalánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául; hanem egész tisztelettel azt indítványozom, „hogy a gyámi és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat a napirendről levétessék, és uta­sittassék az igazságügyminister, hogy ezen ügyek rendezését az anyagi jog codifleatiójába felvegye." És midőn e tárgyban indítványomat beterjesztem és annak elfogadását kérem, egyszersmind azt is megjegyzem, hogyha ujabb indítvány tétetnék az iránt, hogy ezen ügy egy különösen e czélra meg­választandó eodificationalis bizottságnak adassék ki bővebb megvitatás, bővebb megbirálás. a hiá­nyoknak pótlása és kiegészítése, az egész javas­latnak átdolgozása végett: akkor indítványomat vissza fogom vonni és ily ujabb indítványhoz csat­lakozni. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Orbán Balázs jegyző (olvassa) .• Indítvány a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a napirendről letétele iránt. Beadja Balogh Károly. Tekintve, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek a polgári magánjog alkatrészét és a birói EÉPV H. NAPLÓ 1876-78. I. KÖTET haíalomgyakoiiat s ekópen a magyar polgári magánjog codiíicatiójának tárgyát képezik. Tekintve, hogy ezen codiíicatió az igazság­ügy ministere által munkába vétetett s annak tör­vényhozási tárgyalása már csak idő kérdése s hogy ezen törvényjavaslat mint rendszerellenes novellaris intézkedés általában csak az emiitett codiíicatió feladatainak megoldását provocálja. Tekintve, hogy ezen törvényjavaslat, vala­mint a szorosan vett közigazgatás, ugy az igaz­ságszolgáltatás terén is az eddigi rendszertelen állapotokat nem csak fentartja, hanem növeli, in­dítvány oztatik : „A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezé­séről szóló törvényjavaslat, a napirendről levé­tetvén, utasitassék az igazságügy ministere, hogy ezen ügyek rendezését a polgári anyagi jog codi­fleatiójába vegye fel." Szüllő Géza: T. ház! Én ezen törvényja­vaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom, mivel ezt a mai körülmények közt igen sürgős­nek és szükségesnek is tartom az árva és gyám­ügyek gyors elintézése tekintetéből, melyek most a legziláltabb viszonyok közt vannak, különösen a szegényebb osztályra nézve. Az előttem szóló t. Grulner Gyula előadó ur világosan és szabatos­san kifejtette e törvényjavaslat alapelveit, mint­hogy pedig teháí én ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, most már csak egyes megjegyzésekre szo­rítkozom, és csak is azokról fogok szólani, a me­lyek a törvényjavaslattal a legszorosabb összeköt­tetésben állanak, T. ház! Nálunk az árvák vagyona és pénzei tekintetében az egyes törvényhatóságoknál ez idő szerint a legkülönbözőbb eljárások követtetüek; már pedig ezen törvényjavaslat elfogadása folytán egy átalános és meghatározott egyöntetűség fog e tekintetben behozatni, a mely sokkal inkább biztosítani fogja az árvavagyon helyes kezelését és az elharácsolása elleni biztosítását sokszor a megsemmisüléstől is. Ha a hagyatéki ügyek tár­gyalása alkalmával az illető közeg az örökösö­dési törvényt jól ismeri és azt eléggé betanulta, mihez nem nagy jurisprudentia szükséges, és igy aztán tudománya és szakismeretével felvilágosít­ván az illető feleket, azok között igen sok ese­tekben békés utón elintézheti az osztályokat, és a kiskorti ós nagykorú örökösök között egyes­séget létesíthet, sőt a legtöbb esetben kiegyen­lítheti ekkor a perekre okot szolgáltatható kérdése­ket. Hogy milyen jótétemény lesz ez az egész kö­zönségre nézve, ezt ma még nem is lehet eléggé méltatni, és milyen egyszerű és gyors lesz az egész hagyatéktárgyalás, egy ilyen tanácsadó köz­bevetésével, melynélfogva minden egyes örökös világosan tudni fogja és meg is lesz győződve a felül, hogv mikép lehet nékie örökségét elintézni. 42

Next

/
Thumbnails
Contents