Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-235

236. országos ülés május 1. 1877. 329 met 20—30,000 írttal talán megjutalrnazhaíónak tartanám, hogy nem azért hozom fel, hogy bebizonyítsam, miszerint köztudomású tény , hogy a polgári anyagi jog codifíeatiója az igazságügyministerium által munkába vétetett, hogy annak beterjesztése már csak idő kérdése. Ha pedig az való, a mit tagadni nem lehet: akkor megnyugvással adok kifejezést azon reményemnek, hogy a magyar törvényhozás sem fog ezen coditicationalis kérdésben más mivolt jogállamok jogi és törvénykezési rendszerétől, saját ősi törvényalkotási jogelvi rendszerétől eltérni, és semmiképen nem fogja a tutela és curatela fölötti egyenesen az anyagi jog körébe vágó törvényalkotást bármiféle novellaris provisoriumnak alárendelni, vagy bárminő praecipitatiónak kitenni, ós átalában nem fogja a bírói hatalomkör ezen hivatásbeli attribútumát az államhatalom politikai admiuistratiójának szakteendőkkel amúgy is túlterhelt közegeire ruházni. E czólból és mivel az előttünk levő törvényjavaslat, melynek a jó példányok kevésbbé szerencsés utánzása mellett, — ismétlem, kevósbé-kevósbé szerencsés utánzása mellett — sok ügyességgel, szervezeti hiányai mellett sok szakavatottsággal összeállított első része egy részről preaoccupáJja az anyagi polgári codiíicatió feladatait, más részről valamint a szűkebb értelemben vett közigazgatás, ugy az igazságszolgáltatás terén is az eddigi rendszertelen állapotokat nemcsak fentartja, hanem növeli is, — mit azonban longus post me ordo idein petentium fogja majd bővebben megvitatni, kik velem együtt e házban ugyanazon véleményt, ugyanazon meggyőződést táplálják. Én tehát ezen törvényjavaslatot kifejezett meggyőződésemnél fogva még átalánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául; hanem egész tisztelettel azt indítványozom, „hogy a gyámi és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat a napirendről levétessék, és utasittassék az igazságügyminister, hogy ezen ügyek rendezését az anyagi jog codifleatiójába felvegye." És midőn e tárgyban indítványomat beterjesztem és annak elfogadását kérem, egyszersmind azt is megjegyzem, hogyha ujabb indítvány tétetnék az iránt, hogy ezen ügy egy különösen e czélra megválasztandó eodificationalis bizottságnak adassék ki bővebb megvitatás, bővebb megbirálás. a hiányoknak pótlása és kiegészítése, az egész javaslatnak átdolgozása végett: akkor indítványomat vissza fogom vonni és ily ujabb indítványhoz csatlakozni. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Orbán Balázs jegyző (olvassa) .• Indítvány a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a napirendről letétele iránt. Beadja Balogh Károly. Tekintve, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek a polgári magánjog alkatrészét és a birói EÉPV H. NAPLÓ 1876-78. I. KÖTET haíalomgyakoiiat s ekópen a magyar polgári magánjog codiíicatiójának tárgyát képezik. Tekintve, hogy ezen codiíicatió az igazságügy ministere által munkába vétetett s annak törvényhozási tárgyalása már csak idő kérdése s hogy ezen törvényjavaslat mint rendszerellenes novellaris intézkedés általában csak az emiitett codiíicatió feladatainak megoldását provocálja. Tekintve, hogy ezen törvényjavaslat, valamint a szorosan vett közigazgatás, ugy az igazságszolgáltatás terén is az eddigi rendszertelen állapotokat nem csak fentartja, hanem növeli, indítvány oztatik : „A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat, a napirendről levétetvén, utasitassék az igazságügy ministere, hogy ezen ügyek rendezését a polgári anyagi jog codifleatiójába vegye fel." Szüllő Géza: T. ház! Én ezen törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom, mivel ezt a mai körülmények közt igen sürgősnek és szükségesnek is tartom az árva és gyámügyek gyors elintézése tekintetéből, melyek most a legziláltabb viszonyok közt vannak, különösen a szegényebb osztályra nézve. Az előttem szóló t. Grulner Gyula előadó ur világosan és szabatossan kifejtette e törvényjavaslat alapelveit, minthogy pedig teháí én ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok, most már csak egyes megjegyzésekre szorítkozom, és csak is azokról fogok szólani, a melyek a törvényjavaslattal a legszorosabb összeköttetésben állanak, T. ház! Nálunk az árvák vagyona és pénzei tekintetében az egyes törvényhatóságoknál ez idő szerint a legkülönbözőbb eljárások követtetüek; már pedig ezen törvényjavaslat elfogadása folytán egy átalános és meghatározott egyöntetűség fog e tekintetben behozatni, a mely sokkal inkább biztosítani fogja az árvavagyon helyes kezelését és az elharácsolása elleni biztosítását sokszor a megsemmisüléstől is. Ha a hagyatéki ügyek tárgyalása alkalmával az illető közeg az örökösödési törvényt jól ismeri és azt eléggé betanulta, mihez nem nagy jurisprudentia szükséges, és igy aztán tudománya és szakismeretével felvilágosítván az illető feleket, azok között igen sok esetekben békés utón elintézheti az osztályokat, és a kiskorti ós nagykorú örökösök között egyességet létesíthet, sőt a legtöbb esetben kiegyenlítheti ekkor a perekre okot szolgáltatható kérdéseket. Hogy milyen jótétemény lesz ez az egész közönségre nézve, ezt ma még nem is lehet eléggé méltatni, és milyen egyszerű és gyors lesz az egész hagyatéktárgyalás, egy ilyen tanácsadó közbevetésével, melynélfogva minden egyes örökös világosan tudni fogja és meg is lesz győződve a felül, hogv mikép lehet nékie örökségét elintézni. 42